Fotó: MTI/Soós Lajos
Hirdetés

Orbán Balázs a Kvantitatív módszerek a kormányzásban című, részben angol nyelvű, online is közvetített konferencián szólalt fel, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. közösen szervezett.

Az államtitkár, aki egyben az MCC kuratóriumi elnöke is, azt mondta, hogy két, egymással ellentétes alapállás létezik. Az egyik szerint a nép képes jó döntéseket hozni, míg a másik értelmében a szakértelem nélküli kormányzás káoszhoz, összeomláshoz vezet.

Az ellentmondás feloldásáért a XXI. századi Magyarországon azt lehet tenni, hogy nap mint nap a két felfogás helyes egyensúlyának megtalálásán kell dolgozni – jelentette ki Orbán Balázs.

Csak akkor „lehetünk sikeresek, ha a legfontosabb döntéseket az emberekkel közösen hozzuk meg. Nemcsak négyévente ácsingózunk a szavazataikra, mint más politikai erők csinálják, hanem folyamatosan keressük az egyetértési pontokat a legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekben mindenkivel” – hangoztatta.

Korábban írtuk

Közben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormányzás nehéz tudomány, szakértelem, minőségbiztosítási intézmények, háttértudás és felkészültség nélkül nem lehetséges az eredményesség. A politikai szereplők feladata az, hogy „a két világ közötti átjárást és együttműködést nap mint nap biztosítsák”. A szerdai konferencia éppen arra keresi a választ, hogy miként képes a politika és a tudomány együtt előmozdítani egy közösség sikerét – mondta az államtitkár.

Ma a kormányoknak nem az a feladatuk, hogy átadják magukat a globalizáció általi összeolvadásnak. Éppen ellenkezőleg: aktív szerepet kell vállalniuk az emberek életének, biztonságának, jogainak védelmében – vélekedett. Hozzátette: maradjanak demokraták, a népnek próbáljanak megfelelni, ne a szupranacionális intézményeknek.
A jó kormányzás szempontjából döntő fontosságúak a viselkedéstudomány, a hálózat- vagy a játékelmélet által alkalmazott kvantitatív módszerek. Ezek azt vizsgálják, hogy az ember milyen, nem pedig azt, hogy milyenné kellene átváltoztatni – hangoztatta Orbán Balázs.
A fenti tudományterületek képviselői azt kutatják, miként lehet növelni a közszolgáltatások színvonalát. A kvantitatív elméletek nemhogy gyengítik, hanem kifejezetten erősítik a demokráciát – jelentette ki.
Ezzel szemben egyesek úgy gondolják, hogy nem a nép, hanem valami más, magasabb rendű nevében kell kormányozni. „A szakértői kormány mítosza” szerint az irracionális tömegek nem képesek saját érdekeik képviseletére, ezért az államnak kell nevelnie, megfelelő viselkedésre tanítania – fogalmazott az államtitkár.
„Mi, magyarok ezt a gyakorlatot az elmúlt harminc évben többször is megtapasztaltuk a saját bőrünkön. Az önmagukat demokratáknak nevező szocialista-liberális kormányok szakértői elitizmusa vezetett (.) 2010-re oda, hogy az ország eladósodott, a foglalkoztatottság mélypontot ért el, a munkanélküliség az egekben volt (.) leépült a családtámogatási rendszer, elvesztettük pénzügyi szuverenitásunkat és ki voltunk szolgáltatva a nemzetközi hitelezőknek. S történt mindez a felvilágosult szakértői körök, nemzetközi elemzők, média által felemelt tudósok lelkes asszisztálása mellett” – mondta.
Úgy vélekedett: világossá vált, hogy a technokrata út rossz, mert ha a szakértők önteltsége veszi át a kormányrudat, akkor megszűnik a demokratikus elszámoltathatóság. A következmények rendkívül súlyosak, így Magyarország nem ezt az irányt követi – jelentette ki Orbán Balázs.
A kormány szerint az államnak az emberek érdekeit, ítéletét kell képviselnie. A kabinet hisz a polgárok bölcsességében, a kollektív tudás igazságában – emelte ki.
A konferencián arra keresnek választ, hogy miként lehet becsatornázni a kormányzati szférába azokat a tudományos ismereteket, amelyek javítják a szolgáltatások minőségét. Az adatalapú elméletek pedig mind ezt segítik – mondta az államtitkár.