Orbán Balázs: közös érdekünk az önkormányzatok működőképessége
Közös érdekünk az, hogy az önkormányzatok működőképessége biztosított legyen; a 25 ezer lélekszám alatti településeken a kormány automatikusan visszapótolja az önkormányzatok kieső bevételeit és az ennél nagyobb önkormányzatoknál is nyitott a tárgyalásokra, emellett Magyarország brüsszeli állandó képviselete készséggel áll a Brüsszeltől pénzügyi támogatást igénylő városvezetők rendelkezésére, elősegítve ezzel a lehető legeredményesebb érdekérvényesítést – írta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára Gémesi Györgynek, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnökének hétfőn.
Orbán Balázs levelében – amelyet a Miniszterelnökség juttatott el az MTI-hez – emlékeztetett: Gémesi György a MÖSZ elnökeként a közelmúltban több nyilatkozatában bírálta a kormányt a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban, különösen az önkormányzati szektor finanszírozásának megváltoztatását.
Az államtitkár levelében azt írta, a járványügyi védekezésből és a terhek elosztásából az egész társadalom, a gazdasági élet minden szereplője és a magyar állam is kiveszi részét.
A járvány gazdasági következményei súlyosak: az év elején még gazdasági konszenzus övezte 4 százalékos növekedés helyett 6,4 százalék körüli GDP-csökkenésre lehet számítani, és az európai átlagnál várhatóan még így is jobban teljesítő magyar gazdaság 2020-ban nem a várt 2000 milliárd forinttal bővült, hanem nagyságrendileg 3000 milliárd forinttal marad el az azt megelőző évi eredménytől – közölte.
Ebben a helyzetben pedig – írta az államtitkár – a kormánynak és az önkormányzatoknak „aligha lehet fontosabb feladata, mint a munkahelyek védelme”, ehhez pedig az út a legtöbb embernek munkát adó magyar kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése, így az iparűzési adó csökkentése „a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére”.
Orbán Balázs hozzáfűzte: egyes ellenzéki városvezetők állításával szemben „az iparűzési adó kis- és közepes vállalkozások számára való megfelezésével a kormány egy fillért sem von magához az önkormányzatoktól”, a források a kis- és közepes vállalkozásoknál maradnak, az intézkedés pedig a kormány számára kiadást jelent, ugyanis „50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor”.
Hangsúlyozta: a kormány álláspontja az, hogy „válságban nem adót kell emelni, ahogy azt a baloldal gondolja, hanem éppen ellenkezőleg”, az emberek és a vállalkozások terheit kell csökkenteni.
„A kis- és közepes vállalkozások azok, amelyek hazánk gazdaságának egyik legfontosabb motorjai, és amelyek a legtöbb munkahelyet teremtik a magyar emberek számára. Az iparűzési adó csökkentése pedig éppen nekik segít ebben a nehéz helyzetben” – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett: a kormány a járvány kitörése óta azon dolgozik, hogy az emberek életét és egészségét megóvja, a családok anyagi biztonságát megőrizze és a munkahelyeket megvédje, ennek érdekében 2020-ban a járvány elleni egészségügyi védekezésre több mint 1000 milliárd forintot, a gazdaság újraindítására 3700 milliárd forintot, a családok, a munkavállalók és vállalkozások támogatására pedig közel 3000 milliárd forintot fordított.
A hitelmoratórium révén további 2000 milliárd forint maradt a családoknál és a vállalkozásoknál, miközben a kormány 2021-ben elkezdte a 13. havi nyugdíj visszaépítését, és csak ebben az évben több mint 197 milliárd forintot fordít majd az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére – sorolta Orbán Balázs.
Hozzátette: 2020-as évben a Modern Városok Program keretében több mint 345 milliárd forintnyi, a Magyar Falu Program keretében pedig több mint 210 milliárd forintnyi fejlesztést valósítottak meg a városokban és falvakban, miközben a két program többéves összköltségvetése több mint 4500 milliárd forint.
Mindezeken felül csak Budapesten 4000 milliárd forintnyi fejlesztés van előkészítés vagy megvalósítás alatt, a tavalyi évben pedig további 60 milliárd forintnyi fővárosi fejlesztés önkormányzattól való átvállalására tettünk javaslatot – írta.
Orbán Balázs kiemelte: a 2021-es központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évi 739 milliárdos keret, az év végén pedig több mint 30 milliárd forint értékű támogatást biztosítottak több tucat város számára, közte ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak is, mint például Miskolc, Eger, Érd vagy Salgótarján vagy éppen a tatabányai kórház felújítására.
