Hirdetés

Orbán Balázs kiemelte: Magyarország akkor tudja teljes mértékben kiaknázni ennek előnyeit, ha fejlett és kiterjedt közlekedési és energia infrastruktúrával rendelkezik.

Hozzátette: a magyar kormány már évekkel ezelőtt felismerte a konnektivitáson alapuló stratégia fontosságát, amely biztosíthatja, hogy az ország földrajzi és gazdasági adottságai révén híd legyen Kelet és Nyugat között. Ebben a stratégiájában kiemelt szerep jut a Kárpát-medence országainak, az ott élő népek közös kulturális, történelmi és értékközössége miatt is – fogalmazott.

Orbán Balázs kiemelte: a neoliberális világrend dominanciája megszűnőben van, a Kelet és a Nyugat közötti egyensúly átalakult. A szankciók és az elhibázott brüsszeli háborús politika elmélyítette Európa gazdasági válságát, a bürokrácia, az erőltetett zöldpolitika tovább rontotta a kontinens versenyképességét. Brüsszel központosítási tervei nemhogy javítanák, hanem csak súlyosbítják a helyzetet – vélekedett.

Felismertük, hogy az európai együttműködésben való aktív részvétel továbbra is fontos, de nem építhetjük kizárólag erre a jövőnket – fogalmazott.

„Nem függhetünk kizárólag egyetlen oldaltól, hanem sokrétű kapcsolatokat kell kiépítenünk, és a gazdasági semlegesség stratégiája ezt szolgálja”

– húzta alá.

Orbán Balázs megjegyezte: Magyarország szilárd alapokkal, stabil politikai rendszerrel, növekvő gazdasággal rendelkezik. A magyar gazdaság 2010 óta 75 százalékkal bővült, az uniós átlag több mint kétszeresével, és a foglalkoztatottság a második leggyorsabb ütemben emelkedett 2010 óta az uniós országok között.

Magyarország akkor tudja betölteni vezető szerepét a régióban, ha erős közlekedési és energiahálózata az egész Kárpát-medence régió gerincét képezi – húzta alá.

Magyarország már most a harmadik legsűrűbb autópálya-hálózattal és a második legsűrűbb vasúthálózattal rendelkezik Közép-Európában. Az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályákat kibővítjük és megépül az M8-as – sorolta a terveket.

A villamosenergia-hálózatot összekötötték minden szomszédos országgal, és hasonlóan kiépítették a gázvezetékrendszereket is, Szlovénia kivételével. Magyarország hozzáfér a horvát és a lengyel LNG forrásokhoz, diverzifikálták a gázellátást török és azeri gázforrásokkal – mondta.

Idén befejeződik a Budapest-Belgrád vasútvonal építése és új vasúti folyosókkal Magyarország Európa kelet-nyugati elosztóközpontjává válhat. Folytatódik az évi 87 ezer konténer kapacitású trieszti magyar kikötő fejlesztése is – tette hozzá.

Tompánál Európa legnagyobb határátkelője épül, és ma már 11 autópálya éri el Magyarország határait, míg 2010-ben csak három – jegyezte meg.

A kormány célja, hogy az ipari beruházások egyre inkább az ország észak-keleti és déli régióiba összpontosuljanak – jelentette ki Orbán Balázs.

Fotó: MTI/Soós Lajos
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke beszédet mond az MCC Kapuk a növekedéshez: infrastrukturális és közlekedési perspektívák Közép-Kelet-Európában címmel rendezett budapesti rendezvényén 2025. április 1-jén

Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, a Budapest Airport Zrt. (BA) igazgatóságának elnöke elmondta: az elmúlt évtized egyik legnagyobb tranzakciója volt a légikikötő megvásárlása, a vevői oldalon két, az eladóin három szereplővel. Az egyik legnagyobb kihívást a mintegy kéttucat hitelezővel történő megállapodás jelentette – tette hozzá.

A tranzakció pénzügyi részleteiről szólva elmondta, a vételár 3,1 milliárd euró, a teljes vállalatérték 4,4-4,5 milliárd euró volt.

A repülőtér utasforgalma tavaly a várakozásokat felülmúlva 17,6 millióra emelkedett és idén várhatóan eléri a 18,5 milliót – közölte. Az első két hónap eredménye is bíztató: januárban 1,3 millió, februárban 1,25 millió utas fordult meg Budapesten, ami éves összevetésben 18, illetve 13 százalékos bővülés – tette hozzá.

A Budapest Airport két tulajdonosa, a magyar állam és a francia Vinci célja, hogy a forgalom 2030-ra elérje a 20 millió, 2040-re pedig a 25 milliót – hangsúlyozta.

Lóga Máté kiemelte: a Budapest Airport a régió egyik vezető légi áruszállítási csomópontjává vált, a cargo forgalom tavaly 49 százalékkal 300 ezer tonnára növekedett és az első két hónap növekedése újabb rekordévet vetít előre.

A repülőtér fejlesztésének középpontjában a 3-as terminál megépítése és a 2-es terminál modernizálása áll, és további technológiai fejlesztések várhatóak a biztonság területén. Kiemelt hangsúly övezi a zöld fejlesztéseket is – jegyezte meg.

A 2025-ös nyári szezonban az alapításának idén 75. évfordulóját ünneplő repülőtér történetének legnagyobb járatkínálatával készül, 11 új útvonallal és három új légitársasággal. Ezzel a Budapestről elérhető desztinációk száma 200-ra, a légitársaságok által kínált üléskapacitás pedig 13,8 millióra emelkedik – ismertette az államtitkár.

Kiemelt cél a kínai turisták számának növelése, Budapest az egyik legnépszerűbb célállomás Európában a Kínából érkező közvetlen járatok számára. Az üléskapacitás ezeken a járatokon 2025 nyarán elérheti a 357 ezret, amely mintegy 25 százalékos éves növekedést jelent – mondta.

Az Izraelbe tartó járatok kapacitása a nyári időszakban akár 600 ezerre is bővülhet, amellyel a Budapest Airport a régió vezető repülőterévé válhat ezen az útvonalon – tette hozzá.

Lóga Máté megemlítette: a légitársaságok bírságra számíthatnak az éjfél után landoló járatok után.

Korábban írtuk