Orbán Balázs optimista

Orbán Balázs az interjúban elmondta: az orosz-ukrán háború kirobbanása óta a kormányzat egyik legfontosabb feladata a fegyveres konfliktusból való kimaradás és a konfliktusból eredő negatív hatások mérséklése volt.

Mára elmondhatjuk, hogy Magyarország nem vált hadviselő féllé, nem vesz részt a gazdasági hidegháborúban, ebből a pozícióban pedig felépült egy régiós kulcsállami szerep a nemzetközi politikában. Ennek következtében pedig hazánk a háború utáni rend meghatározó szereplőjévé válhat, amit kézzel fogható gazdasági lehetőségekre lehet beváltani

— emelte ki.

Hozzátette: megszűnt a háborús infláció, egyensúlyba került a költségvetés, és elindult a bérnövekedés. Hangsúlyozta, hogy Európában egyedül hazánknak sikerült mindez, „mi kinn vagyunk a vízből, más országok pedig éppen elsüllyednek”.

Most tehát újabb intézkedések jönnek a fiatalok, munkából élők és nyugdíjasok megerősítésére

— állította.

Szerinte „míg mások a túlélésre játszanak, mi már javában rajzoljuk az új stratégiánk térképét.”

A forint válságával kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Amerikában történő események hatnak az eurózónára, és azokra a valutákra is, amelyek az eurózóna szomszédságában léteznek; így a hazai fizetőeszköz sorsa is a világpolitikai helyzettől függ, a jegybank feladata pedig az, hogy az ingadozásokra odafigyeljen.

Szeretnénk, ha kevésbé lenne változékony az árfolyam, de ha a háborúnak vége és nincs dollár-euró valutaháború sem, akkor ezeknek a kisebb valutáknak a volatilitása is csökkenni fog

— jelezte.

Ígérete szerint 2025-ben „elképesztő méretű beruházások indulnak el mind mennyiségben, mind nagyságrendben, a legkülönbözőbb területeken: infrastruktúra-fejlesztés, magasépítés, mélyépítés, intézményépítés, intézményfejlesztések. Az ehhez szükséges állami forrásokat beterveztük a jövő évi költségvetésbe, összesen több mint 300 új beruházás indul, amelyek összege meghaladja a 8100 milliárd forintot.”

A politikus úgy látja,

az európai uniós forrásoknál sem látok strukturális problémát. A jövő évi költségvetésben 3700 milliárd forintnyi forrás van betervezve, miközben a forráslehívások rangsorában most éppen a hetedik helyen állunk a huszonhét tagállam közül.

A kormány sikerességének kulcsát a konnektivitásban látja.

2025 lesz az első olyan év, amikor megmutatkoznak a magyar konnektivitás-politika első eredményei. Az elmúlt egy-két évben meghoztuk az ehhez szükséges döntéseket, és jövőre már működés közben láthatjuk az új magyar gazdaságpolitikát

— jósolta.

A kabinet egyik legfontosabb feladatának a reálbérnövekedés magas szinten tartását és a fiatalok lakhatáshoz jutásának megsegítését, illetve a hazai kkv-szektor megerősítését tartja. Úgy látja, Amerika Donald Trumppal az élén elkötelezett abban, hogy lezárja az orosz-ukrán háborút. Hozzátette:

Nem mindegy ugyanakkor a térség és benne Magyarország jövője és megítélése szempontjából, hogy milyen lezárása lesz ennek a háborúnak.

„A magyar kormány álláspontja magyarbarát pozíció — nem oroszbarát vagy ukránbarát. Azt javasoljuk, hogy a háborús politikát békeretorikára és békepolitikára kell cserélni. Ezt javasoljuk az Európai Uniónak és a háborút vívó két félnek is” — emelte ki.

Az illegális migrációval kapcsolatban így nyilatkozott: „A magyar kormány a bevándorlásban elsődlegesen társadalmi problémát lát, nem gazdasági kérdésként kezeli az ügyet. Úgy gondoljuk, hogy a multikulturális társadalom kialakulása, ami felé több nyugat-európai ország elindult, hosszú távon versenyhátrányt jelent majd számukra.

Mi büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon monokulturális társadalom van, és ezt szeretnénk megőrizni, mert megítélésünk szerint hosszú távon versenyelőnyt jelenthet számunkra. Ezért a legszigorúbb bevándorláspolitikát szeretnénk fenntartani az Európai Unión belül

— mondta.