Orbán Balázs: Tévút az Európai Unió blokkosodási politikája
Az Európai Unió blokkosodási politikája tévút, amely egyaránt veszélyt hordoz a tagállamok, köztük a világrend átalakulásával kapcsolatban a megszokottól eltérő értékrendet képviselő Magyarország jövőjére nézve – jelentette ki Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke a Huszárvágás – A magyar konnektivitás stratégiája, valamint A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye című köteteinek bemutatóján csütörtökön Bécsben, a magyar nagykövetségen.
A miniszterelnök politikai igazgatója elmondta: miközben hosszú idő után ma újra mindenki demokráciák és autokráciák, a jó és a rossz küzdelemének a visszatéréséről beszél, az EU nyugat-európai magországai egy új és általános logika mentén, a tagállamok függőségére és kiszolgáltatottságára építve újfajta szerveződésbe bonyolódtak.
Mint kifejtette, az ukrajnai, közel-keleti és afrikai konfliktusokra vagy éppen a Kínával kapcsolatos helyzetre adott reakcióik nem csupán egyszeri taktikai válaszlépések, hanem egy nagyszabású stratégia részei, amely mögött ezen államok politikai, katonai, gazdasági és kulturális értelemben vett blokkosodásának a szándéka sejlik fel. Céljuk, hogy így ellensúlyozzák más országok különböző blokkjainak kialakulását a jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében.
Orbán Balázs hangsúlyozta: nem lehet tudni, mi fog történni a világban, de a blokkosodás politikája tévút, amely sérti Magyarország érdekeit is, mert egyebek mellett elzárja a kitörési lehetőségeket, és geopolitikai veszélyt is jelent. „Meglátásom szerint a blokkosodás nem jó az uniónak sem, mert – amennyiben nem kívánja feladni politikai és gazdasági szuverenitását – inkább közvetítő szerepet kellene vállalnia a változó világrendben kialakuló blokkok között” – fűzte hozzá.
Az igazgató a könyveiben tárgyalt stratégiai gondolkodás kialakulásáról szólva azt mondta, Magyarországon a Szovjetunió összeomlásáig, majd NATO-hoz való csatlakozásunkig erre nem volt lehetőség, hiszen történelmünk a középkori magyar királyság megszűnése óta addig a túlélésről és a függetlenségünkért vívott küzdelemről szólt. E gyakorlat lehetősége a mai világrendben már a kisebb országok számára is adott, ám – fogalmazott – képtelenség megfelelő formába önteni, ha a saját történelmünket, kultúránkat és a geopolitikai helyzetünkből adódó korlátokat és lehetőségeket nem értelmezzük helyesen.
Alapkoncepciója szerint a stratégiai gondolkodás során a döntéshozóknak figyelembe kell venniük azt is, hogy a szövetségesek alapvetően mások, mint mi vagyunk, más gondolkodásmóddal, a közös pontokon túl pedig a mienktől eltérő célkitűzésekkel. „Ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, könnyen alárendelt szerepben találhatjuk magunkat, elveszíthetjük a függetlenségünket és esélyünket a prosperáló jövőre” – magyarázta.
Orbán Balázs szerint a két pusztító világháborút követően sok európai állam még ma is úgy véli, hogy „nem tud felelősséget vállalni önmagáért, ezért hagyja, hogy ezt mások végezzék el helyettük. Mivel mindez távol áll a magyar gondolkodásmódtól, heves vita alakult ki számos európai ország és Magyarország között, miközben az értetlenség odáig vezetett, hogy a külföldi média sokszor felfoghatatlan vádjai mellett a magyarokra fekete bárányként tekintenek” – vélekedett. Hozzátette: noha a magyar kormány nem kíván azonosulni ezzel a ráaggatott szerepével azáltal, hogy kérdéseket tesz fel és ellenvetésének ad hangot bizonyos kérdésekben, a legitimitása és a súlya alapján – legalábbis belpolitikai szempontból – más kormányoktól eltérően erre megvan a lehetősége és él is vele.
Megjegyezte: minden alkalommal, amikor politikai párbeszédre van a lehetőség, a magyar fél megpróbál civilizációs háttérrel is szolgálni az adott probléma megoldásához.
„Európai szinten nem lenne szabad csak úgy elvesznünk a nagypolitika olyan kevésbé jelentős technikai kérdéseiben, mint az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás, amiről a magyar kormány a többi tagállamtól eltérően, elsősorban stratégiai keretetek között és civilizációs kitekintésben gondolkodik. Ezért mondjuk azt, hogy elsőként arról kellene döntést hozni, hogy kívánjuk-e az ukrajnai háború folytatását, a pénzügyi intézkedésekre pedig csak ezután kerülhetne sor. Emellett nem ártana tisztázni, hogy ez a pénz vajon a békét vagy a háború folytatását szolgálja-e” – mondta.
Az MCC kuratóriumi elnöke kijelentette, az EU a béke szigete, egy tökéletes közösség lehetne az európai országok számára, ám irányítói magja az egyes tagállamok politikai ellehetetlenítésétől sem visszariadva a birodalmi politikai irány felé fordult, ami aggodalomra ad okot.
„Úgy gondoljuk, hogy az unió jövőjével kapcsolatban a tagállamok hatáskörének megnyirbálása okán kialakult ideológiai vita helyett inkább vissza kellene térni ahhoz a mentalitáshoz, amely Konrad Adenauer és Jacques Chirac idejében még jellemezte a nyugati államok politikai elitjét” – mondta Orbán Balázs.