A miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hangsúlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni – csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja -, addig az unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni.

Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket.

Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag.

A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra.

Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, amelyben kifejti, hogy az Európai Uniónak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.

Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar média- és az alaptörvény miatt.

José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását – vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését – a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az „arab tavasz” demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni.

„Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek” – figyelmeztetett Joseph Daul.

„Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint egyes belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített” – összegezte véleményét Joseph Daul.

A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását és a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt.

Szerinte a mindenkori elnökségnek a témadossziék kezelésén túl példát is kell mutatnia, és e tekintetben bírálta a magyar kormányzatot. Emlékeztetett arra, hogy a médiatörvényt módosítani kellett, az új alkotmánnyal kapcsolatban pedig az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, a Velencei Bizottság is kritikát fogalmazott meg.

Swoboda hangsúlyozta: demokratikus európai közegben a kétharmados kormánytöbbség mellett is számít az, hogy mit mond az ellenzék, fontos a pluralizmus és a véleményszabadság.

Alexander Graf Lambsdorff liberális vezérszónok sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a médiatörvény „nagy árnyékot vetett” a magyar elnökségre. Megjegyezte, hogy a liberálisok más változtatásokat is szerettek volna látni, mint amit végrehajtottak a törvényen.

Lambsdorff abban a kérdésben, amely miatt egyelőre nem született megegyezés a tagállamok és az EP között a hatos gazdaságpolitikai jogszabálycsomagról, kiállt a parlament eddigi álláspontja mellett. Ennek a lényege az, hogy a tagállamok csak minősített többséggel utasíthassanak vissza bizonyos szankciókat a helytelen pénzügypolitikai útra tévedt tagországgal szemben. A hajlíthatatlanságot azzal indokolta, hogy az uniós jogi kötelezettség „ne legyen fogatlan tigris”.

Daniel Cohn-Bendit, a zöldpárti frakció társelnöke felidézte Orbán azon március 15-i kijelentését, hogy Magyarország Brüsszeltől sem fogad el diktátumot. Ezt szembe állította a magyar elnökség által hangoztatott célkitűzéssel, az erős Európa megteremtésével. Szerinte ez „kettős beszéd”, Orbán árt Európának, és miközben az elnökség alatt a magyar kormány tisztviselői nagyon szép munkát végeztek, „Magyarországon lerombolnak mindent, amit Strasbourgban és Brüsszelben építenek”.

A vita összegzésekor a miniszterelnök leszögezte: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok. Cohn-Benditnek azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője sem mondhatja meg Magyarországnak, mit szabad tennie. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.

A vitában Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselő az euroszkeptikus mozgalom „titkos fegyvereként” méltatta a magyar kormányfőt. Orbán erre reagálva hangsúlyozta, hogy hisz az európai egységben, együttműködésben, így tehát ő nem euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartja az euroszkeptikusok tevékenységét, akár provokatív megjegyzéseit is, mert „az EU-t állandóan meg kell reformálni”.

Ha nincs Európában együttműködés, akkor előbb-utóbb háború lesz – fogalmazta meg ugyanakkor a korábbi évtizedek európai történelméből leszűrhető tanulságot.

A vitában Szájer József néppárti EP-képviselő – a Hannes Swoboda által megfogalmazott bírálatra reagálva – leszögezte: nem kívánják kivenni az alkotmányból a költségvetéssel kapcsolatban megfogalmazott kitételeket, nem hajlandóak lazítani ezeken a célkitűzéseken.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő szerint a magyar elnökség szakmailag eredményes, politikailag viszont kudarcos volt, a szakmai eredményeket beárnyékolta a magyar kormány belpolitikája. Úgy vélekedett, hogy Magyarország sok tekintetben elszigetelődött e félév alatt. Tabajdi a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a Duna-stratégiát és a romastratégiát, valamint az európai szemeszter beindítását nevezte a legnagyobb sikernek. A Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó elmaradását egyértelmű kudarcnak mondta. (A csúcstalálkozót ősszel tartják meg Lengyelországban.)

Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselő azzal érvelve bírálta a magyar EU-elnökséget, hogy az a centralizáció, az „Európai Egyesült Államok” mellé állt a nemzetek Európájával szemben. Szerinte Magyarországnak EU-elnökként fel kellett volna vetnie a szlovák nyelvtörvény, a Benes-dekrétumok, a határon túl magyarság önrendelkezése ügyét. Helyesnek mondta, hogy lett romastratégia, de azt mondta, hogy eközben „a magyarstratégia elmaradt”.

Lena Ek liberális EP-képviselő szerint a magyar elnökség a horvátok ügyében történelmi jelentőségű eredményt ért el, és „ügyesen kezelte” az energiadossziét.

A szocialista Frédéric Daerden azt tette szóvá, hogy a magyar elnökség szerinte kevés szociális kérdéssel foglalkozott.

A néppárti Werner Langen szerint a magyar elnökség nagyon jó munkát végzett, helyes irányba ment. Ami pedig a gazdaságpolitikai koordinációs csomagot illeti, ezzel kapcsolatban megjegyezte: többet egyelőre azért nem lehetett elérni, mert olyan nagy tagállamok, mint Németország és Franciaország blokkolják a megállapodást.

A szlovén szocialista Tanja Fajon háláját fejezte ki a magyar elnökségnek, amiért az EU-bővítés folyamata „tovább mozog”.

Az elmúlt félévben „túl sok időt pazaroltunk az önök belpolitikai küzdelmeire” – jegyezte meg ugyanakkor.

A liberális Charles Goerens úgy vélekedett, hogy a bővítés csak akkor fogja erősíteni Európát, ha a taggá válás után is biztosítják a csatlakozási kritériumok betartását.

A néppárti Carlo Casini szerint nem helyes bírálni az új magyar alkotmányt azért, mert az kiemeli a családi értékeket, hiszen azok európai értékek. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor a vitát összegző megszólalásában hangsúlyozta: az alkotmányban megfogalmazott értékeket – az élet, a család, a nemzet és az emberi méltóság értékét – sokan tartják fontosnak Európában.

Maros Sefcovic, a vitában résztvevő EU-biztos a magyar alkotmánnyal kapcsolatban elmondta: az Európai Bizottság jogászai jelenleg tanulmányozzák a Velencei Bizottság véleményét, de az eddigiek alapján kimondható, hogy az alaptörvény nem mond ellent az uniós jog előírásainak. Teljes értékelés azonban csak akkor lesz lehetséges, ha megszületnek az alkotmány egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról gondoskodó sarkalatos jogszabályok, és a gyakorlatban alkalmazni is kezdik azokat – tette hozzá.

Orbán Viktor a magyar elnökséggel való együttműködésért köszönetet mondott az egész Európai Parlamentnek és Jerzy Buzek parlamenti elnöknek. Külön köszönetet mondott az EP néppárti frakciójának, mert – mint mondta – az ő támogatásuk nélkül nem lehetett volna sikeres „a nemzetközi baloldal támadásainak középpontjában állt” magyar elnökség.

(MTI)