Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, mint a neve is mutatja – árulta el a Borsnak adott interjújában Orbán Győző. A miniszterelnök édesapja felidézte: Hatvanpuszta a Habsburgok egyik mintagazdasága volt. Ez volt a kostelep, néhány kilométerre van Bányavölgy, ami a disznótelepük volt, aztán Göböljáráson egy másik telep, és Máriavölgyön a marhatelep, ahol ma a golfklub működik. 1945 után aztán ugyanez a terület az állami gazdaság telephelye lett.

Hirdetés

„Apám is, és én is dolgoztunk ott, sőt, a fiam is, nyári diákmunkában”

– fűzte hozzá, kiemelve azt is: a gazdaság a rendszerváltás után tönkrement, lerohadt.

„Szomorú történet. Végül megvásároltam. Vigasztalan állapotok uralkodtak, majdnem romokban minden. Lassan tíz éve dolgozom rajta, hogy helyrehozzam.”

A kérdésre, miszerint nem számított-e arra, hogy támadások kereszttüzébe kerül majd a vásárlás miatt, az egyébként mezőgazdasági üzemmérnök képzettségű Orbán Győző azt válaszolta: „Ez itt a mi vidékünk. Alcsúton és Felcsúton is laktunk, mielőtt Fehérvárra költöztünk. Itt voltunk fiatalok, itt kezdtünk önálló életet, ide született a három gyerekünk is. Szeretem ezt a helyet meg az itt élőket is. Hosszú éveken át itt éltem és dolgoztam…”

„Nehezemre esett látni, hogy minden tönkremegy, lepusztul, senki sem törődik vele. Meg sem fordult a fejemben, hogy ezért majd a fiamat ütik”

– tette hozzá a miniszterelnök édesapja.

Kapcsolódó cikkünk

Mint elmondta, a célja a mintagazdaság feltámasztása volt. „A földek rendben vannak, a gazdasági központ is elkészülhet az ősz végére. Nagy terület, sok épület, még évekig kell rajta dolgozni. De jövőre már beindulhat a gazdálkodás.”

„Portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt. Visszaépítettem a valamikori béresházat is”

– árulta el a miniszterelnök édesapja azzal kapcsolatban, mit láthatnak a birtokon a „leskelődők”.

Orbán Győző az interjúban kitért arra is, hogy milyen fázisokban, mit újított fel, valamint, hogy mik a tervek, a további feladatok. A könyvtárban lesz a család összes könyve, irata, „mindaz, ami megmaradt a múltból”; lesz például tanulóterem, két diáklak, gépszín, szerelőakna, aszaló, pálinkafőző, „minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet”.

Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen – fűzte hozzá Orbán Győző, hozzátéve, hogy az újjáépítést már biztosan nem ő fogja befejezni.

„De még dolgozom, és remélem, van még néhány jó évem. És arra vagyok nagyon büszke, hogy egy komoly, szép gazdaság marad utánam. Aki ismer, aki tudja, hol vannak a gyökereim, megérti”.

Az újságírói kérdésre, mely szerint „miből, honnan volt erre pénze?”, így válaszolt: „50 éve dolgozom a gánti kőbányában. A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP – Munkavállalói Résztulajdonosi Program – egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret”. Hangsúlyozta: az ellenzéki sajtó állításával szemben sikeresek voltak az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is.

„Tisztességesen gazdálkodtunk, nálunk nincs és nem is volt soha semmiféle ’visszaosztás’, mindig minden szabályt betartunk. Közbeszerzésen nem indulunk. Ha valakinek jó minőségű, szabályosan előállított kőre van szüksége, fizet, és viheti. Akik szamárságokat írnak rólunk, nem tudom, mit tettek le életükben az asztalra. Én megtettem, ami tőlem tellett. Sok mindent felépítettem, sok mindent létrehoztam. Ezt a gazdaságot is tető alá hozom végül, hiába próbálnak gáncsolni”

– zárta a beszélgetést Orbán Viktor édesapja.