A kormányfő azt mondta, régóta mondja, emberi és keresztényi szempontok alapján is, hogy véget kell vetni a háborúnak, hiszen emberek százezrei halnak meg és naponta több ezer árva és özvegy lesz Ukrajnában és Oroszországban.

Hirdetés

De van egy másik, egy magyar érv is: „nekünk ez a háború a zsebünk szempontjából, a gazdaságunk, a jövedelmünk, az életszínvonalunk szempontjából egy istencsapása, az a jó, ha minél hamarabb véget tudunk neki vetni” – fogalmazott.

Kifejtette, a háborúra adott rossz válasz, az elhibázott szankciók – amelyekért a brüsszeliek ostorozhatók – energiaáremeléshez vezettek, az pedig elhozta az inflációt, és az egész gazdaságban a „hogyan legyünk jobbak életérzés” helyett jött egy „védekező testtartás”, átalakult a hangulat.

„Ha ennek nem tudnak véget vetni, és nem tér vissza a bizakodás a gazdaságba, a vállalkozók nem hisznek abban, amit csinálnak, akkor abból nem lesz gazdasági növekedés, ezért ahhoz, hogy újra sikeres legyen az ország, véget kell vetni a háborúnak”

– hangsúlyozta.

Korábban írtuk

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban a magyar diplomácia dolgozott a békén, amit el lehetett érni, azt elérte, minden kísérletet vállalt, „időnként a saját magunk fejére zúdítva a mások haragját”.

„De kellett egy főszereplő, aki elég erős ahhoz, hogy meg tudja teremteni a békét, ezért volt fontos az amerikai elnökválasztás”

– közölte.

Rámutatott, két logikával kellett végiggondolni a jövő évi költségvetést: ha lesz béke, vagy nem ha nem lesz.

A miniszterelnök úgy folytatta, különböző okokból elég régóta biztos volt abban, hogy Donald Trump visszatér, és ezért egy nagyon jól kidolgozott békeköltségvetése van Magyarországnak.

A 2025-ös költségvetésről Orbán Viktor azt mondta, erőteljes fejlődés lesz, de valójában ő leginkább a fantasztikus, a nagyszerű, a példátlan szavakat szerette volna látni a büdzsé leírásakor.

„’25-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem”

– rögzítette.

A miniszterelnök kifejtette: ez a költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, lezárnak egy szakaszt, és perspektívákat, reményt, lehetőségeket nyitnak; a jövő évi büdzsé leginkább a legkisebb szereplőkre összpontosít, „először is a családokra”.

Szólt a családi adókedvezmény megduplázásáról és arról, hogy komoly bértárgyalást folytatnak a munkaadókkal és a szakszervezetekkel. Szeretnék emelni a béreket, áremelkedések ellen az egyetlen segítség, amit egy kormány adni tud az embereknek, ha lehetőséget teremt, hogy több pénzt keressenek – mondta, hozzátéve, nagyon magas, ambiciózus, többéves célt tűztek ki, hogy érjék el az egymillió forintos átlagjövedelmet Magyarországon.

A következő nagy akciótervként a lakhatást említette. Több intézkedés is azt a célt tűzi ki, hogy megfizethetők legyenek az otthonteremtés és a lakhatás költségei, ezért olyannal próbálkoznak, ami még nem volt és amihez nagy reményeket fűz.

Ismertette, a 35 évnél fiatalabb munkavállalóknak a munkaadó havi 150 ezer forintig – éves szinten 1,8 millió forintig – kedvezményesen adhat lakhatási támogatást, ezt lakásbérlésre, vagy lakásvásárlás esetén a törlesztőrészlet fizetésére lehet fordítani.

Jelezte, régóta motoszkált a fejükben, hogy nem az állami bérlakásépítés irányába kell elmenni, mert akkor visszajön az „IKV-s kultúra”, hanem inkább a magánszektort kell abba a helyzetbe hozni, hogy érdekelt legyen abban, hogy a fiatal munkavállalóinak adjon lakhatási támogatást. Ez nagy vonzerő lesz, azok a cégek, amelyek ezt tudják adni, versenyelőnybe kerülnek a jó képességű fiatalokért folytatott mérkőzésben – mutatott rá.

Kitért arra is, a Demján Sándor nevét viselő program ahhoz segíti hozzá tőkejuttatással a kisvállalkozásokat, hogy egy nagyságrenddel feljebb lépjenek, megerősödjenek.

Hozzátette: a munkáshitellel a dolgozó fiataloknak tudnak az életkezdéshez esélyt adni, nemcsak szavakban mondják, hogy a munkát meg kell becsülni, hanem kézzelfogható támogatást biztosítanak számukra.

Összegzése szerint olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek eddig nem voltak részei a magyar gazdaságpolitikának.

Orbán Viktor az amerikai elnökválasztás utáni jelenlegi helyzetet úgy értékelte, szélcsendben vagyunk. Eddig húzott a hajó, fújt a szél, a kampány az maga egy hurrikán és a békepártiak hajóját nagy sebességgel vitte előre, a küzdelem a béke- és a háborúpártiak között folyamatosan napirenden volt.

„A békepárti elnökjelölt győzött és most várjuk a békét”

– fogalmazott, hozzátéve: az a kérdés, mi történik Amerikában Donald Trump január 20-i hivatalba lépéséig, tudomásul veszik-e az amerikai vezetők, hogy a békepárti elnökjelölt győzött.

Rámutatott: ha van demokrácia, van becsület, nem szabadna fokozni a háborús lépéseket, aziránti elkötelezettségüket, hanem lehetőséget kellene adni az új békepárti elnöknek, hogy minél könnyebben tudja megvalósítani a programját.

Kitért arra is, hogy Donald Trump még nem elnök, és intézkedni nem elnökként, az amerikai jog szerint kockázatos dolog. Miután Donald Trumpot állandóan börtönbe akarják zárni, szerinte ötször is meg fogja gondolni, mit lehet és mit nem lehet ebben a holttérben és holtidőben tenni.

„A béke vitorlása ott vesztegel a nyílt tengeren. Nehéz, izgalmas és komplikált két hónap előtt állunk”

– összegzett.

A miniszterelnök rámutatott: nekünk egyetlen dolgunk van, azon kell dolgoznunk, hogy Brüsszelben érjünk el változást.

Attól, hogy Amerikában a békepárti harcostársunk nyert, Brüsszelben még nem következett be változás. Nekünk egy békepárti fordulatot kell folyamatosan sürgetnünk, nehogy véletlenül az a gondolat szökjön szárba, hogy az amerikaiak nélkül is képesek vagyunk folytatni ezt a háborút – mondta.

Kifejtette: vannak ennek hívei, őket vissza kell szorítani és rá kell őket kényszeríteni az értelmes párbeszédre, hogy mondják már meg, az amerikaiak nélkül mégis hogyan fogjuk támogatni Ukrajnát anélkül, hogy tönkre tennénk a saját gazdaságunkat. Annyi pénz nincs Európában, ami ennek a háborúnak a finanszírozásához Amerika nélkül kellene, az bizonyos – fogalmazott Orbán Viktor.

„Magyarországnak tovább kell folytatnia a békéért folytatott küzdelmét, immáron brüsszeli helyszínen, egy nagy amerikai, várakozást keltő sikerrel a hátunk mögött”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: ha a következő fél évben nem hajtunk végre bizonyos reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata, hogy két-három éven belül meghal az Európai Unió.

A két legfőbb feladat között említette az energiaárak csökkentését, ami a szankciók felülvizsgálatát is jelenti, valamint egy antibürokratikus reform végrehajtását.

A következő fél évben ezt a két teljesítményt, ezt a két eredményt el kell érnünk – fogalmazott Orbán Viktor, aki kérdésre válaszolva kijelentette, 30 százalék esélyt lát a sikerre, hozzátéve, „ezért nagyon fontos, hogy ne is várjunk Brüsszelre”, ezért lázadni kell ott, ahol Brüsszel olyasmit akar ránk erőltetni, ami rossz a magyar családoknak, ott nyíltan és egyenesen fel kell lázadni.

A miniszterelnök nyílt lázadásnak nevezte a magyar költségvetést, mondván, abban szerepel a rezsicsökkentés, valamint lakhatási és kisvállalkozás-támogatási programot indít a kormány, és jövőre 300-nál több új, államilag finanszírozott beruházás indul Magyarországon.

Óriási vasúti beruházásokat indítunk, autópálya-felújítások és -építések vannak, egyetemet is építünk, talán a Heim Pál Gyermekkórházra is végre sort tudunk keríteni. Itt komoly, nagy dolgok indulnak meg, amik szöges ellentétben állnak mindazzal, amit Brüsszel csinál meg gondol – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról beszélt: 10-15 éve az Egyesült Államok és Európa gazdasági fejlődése még fej-fej mellett haladt, de azóta az európai gazdaság 15, az amerikai 65 százalékkal növekedett, „az amerikaiak elléptek mellettünk”.

„Nagyon komoly önvizsgálatot kell tartaniuk az európai intézményeknek, mert nyilvánvalóan elrontották a mögöttünk hagyott 5-10 évet”

– jelentette ki a kormányfő.

Arról is beszélt: Magyarország sokkal kevésbé esett ki a fejlődés üteméből, a nálunk gazdagabb tagállamoknak viszont „szörnyű éveik voltak”, rezsicsökkentés híján az energiaárak megugrása „fölette, fölzabálta a családi jövedelmek tekintélyes részét”.

Olyan verseny nincs, hogy az amerikaiak négyszer kevesebbet fizetnek az áramért, meg a gázért, mint az európaiak, és mi nyerünk, nem ők. Így nem lehet nyerni – fogalmazott Orbán Viktor, kompenzálhatatlannak nevezve ezt a versenyhátrányt, megjegyezve, „ilyen szankciós politika mellett az energiaárak nem fognak lejjebb menni”.

Hozzátette: a felülvizsgálat fájdalmas lesz azoknak, akik a szankciók mellett érveltek, „nekünk nem, mert mi ezt győzelemként fogjuk megélni”, de e lépés megtétele nélkül tönkreteszik az európai gazdaságot.

Emellett, mondta, „antibürokratikus forradalmat kell hirdetni”, mert az unióban a második legnagyobb baj, hogy „annyi idióta, életszerűtlen, életidegen szabály létezik”, hogy az megöli a gazdaságot.

Orbán Viktor szólt arról is: a múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket. Hozzátette, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által – brüsszeli felkérésre – készített jelentés az európai gazdaságról kimondja, hogy Európa olyan úton jár, ami az öngyilkossággal azonos.

Elmondta, a brüsszeli politika nyelve a francia királyi udvarok nyelvére hasonlít, ahol abban versenyeznek, „ki tud lágyabb, selymesebb, dallamosabb énekeket kigondolni” az európai egységről és az európai értékekről ahelyett, hogy szembe néznénk a valóságos problémákkal.

Az ilyen beszédre azonban Budapesten nem volt lehetőség a Draghi-jelentés miatt, és ez hozta létre azt a légkört, azt a pillanatot, amikor mindenki egyetértett abban, hogy ha tényleg így áll a helyzet, és ezt az unión belül mindenki által respektált Mario Draghi mondja, akkor komolyan kell venni, döntéseket kell hozni és el kell indulni annak végrehajtási ösvényén.

Így jött létre a budapesti egyetértés és a budapesti nyilatkozat a versenyképességről, amit „váratlan módon simán el tudtunk fogadtatni minden tagállammal” – mondta Orbán Viktor.

A nemzeti konzultációról szólva a miniszterelnök azt mondta, a brüsszeli politikai csatákhoz kell a muníció, demokráciában a legerősebb politikai érv maga a nép, a nép akarata. Ha az megvan, akkor lehet harcolni – szögezte le.

A konzultáció másik célja – mondta -, hogy az abban résztvevő egy-másfélmillió ember legalább néhány szót váltson egymással a „mindannyiunk közös jövőjéről” szóló ügyekben.

„Ilyen értelemben a politikai dilemmák, az ország előtt álló jövő nagy kérdéseinek a közösségiesítésére is alkalmas a nemzeti konzultáció”

– fogalmazott Orbán Viktor, arra kérve mindenkit, hogy töltse ki, majd szánjon néhány percet arra, hogy beszéljen másokkal is arról, hogy ők mit gondolnak.