Orbán Viktor: A magyar ma is templomépítő nemzet
A kormány ezután is kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után „új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a reformáció emléknapján a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten.
A kormányfő úgy fogalmazott: szövetséget kínálnak a reformátusoknak azokra az esetekre is, amikor „a még feltöretlen ugar megművelésébe fognak majd”.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar ma is templomépítő nemzet, amire „a mostani, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”.
Kifejtette, az egyház és a kormány együtt dolgozik a templomok megújításáért, újak építéséért. Kormányzásuk 15 éve alatt 3 ezer templom megújulását és 130 felépítését támogatták, ezek közül 1124 református templom újult meg és 47 új épült – közölte, hangsúlyozva: a kormány dolga az épített örökség megvédése és a tettrekész gyülekezetek támogatása.
Azt is mondta, a csömöri reformátusok erejét jól mutatja, hogy néhány év leforgása alatt előbb parókiát és gyülekezeti házat emeltek, majd ehhez templomot és a magyarok összetartozását kifejező emlékművet építettek.
A magvető háza templomelnevezést a kormányfő beszédes névnek nevezte, mert az üzeni, hogy az épületen végzett utolsó simítások nem a munka végét, hanem egy út kezdetét jelentik.
A magvető példázata kifejezi, hogy az egyház nemcsak a hívők előtt nyitja ki templomait, iskoláit, szeretetintézményeit, hanem azok előtt is, akik még nem részesültek a keresztyén hit áldásában – fejtette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor idézte az alaptörvény azon passzusát is, amely szerint a kereszténység nemzetmegtartó erő. A magyarok azt vallják – tette hozzá -, hogy a kereszténység egész Európát, sőt az egész világot is képes megtartani.
„Amit ma európai kultúraként ismerünk, az egy kétezer éves magvetés eredménye” – hangoztatta, kiemelve, hogy ebből a magvetésből nőtt ki a Kárpát-medencében ezer éve a keresztény magyar állam is. A másfél évszázados muszlim megszállás alatt pedig „a prédikátorok által elvetett ige őrizte meg, végezte el azt a lélekmentést, ami megtartotta Magyarországot magyarnak” – tette hozzá.
Megfogalmazása szerint az apostolok, misszionáriusok, reformátorok által elvetett magok termése ma ott látható az építészetben, a nyelvben, az irodalomban, a jogrendszerben, számtalan képzőművészeti alkotásban és mindenekelőtt sok-sok család életében.
Ugyanakkor azt is látni időről időre, hogy „a vetésbe konkoly is kerül”, és azzal ugyancsak meg kell birkózni, hogy „a divatos ideológiák lármás madárserege is megjelenik vetéskor, és ezek igyekeznek kikapkodni az emberek szívéből a tanítást, ha az nem került elég mélyre” – mondta a kormányfő.
Új református templom Csömörön // New Reformed church in Csömör
Posted by Orbán Viktor on Saturday, October 31, 2020
Ezért keresztény magyar embernek lenni – folytatta Orbán Viktor – szeretet és küzdelem egyszerre. „Ma ez a kereszténydemokrata, 21. századi politika krédója is” – jelentette ki.
A reformáció emléknapja arra int, hogy magvetés nélkül nincs aratás sem, és arra is emlékeztet, hogy a magyarok mennyi mindent kaptak a kereszténységtől – fogalmazott a miniszterelnök, aki végül hangsúlyozta: „ezt a sok jót nem a múlt kedves, megbecsülendő darabjainak tekintjük, hanem a magyar jövő építőköveinek”.
Tuzson Bence, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a templom megépítéséhez. Sok fejlesztés valósult meg Csömörön, de a templom más, mert az Isten háza, a lélek otthona és a közösség teremtő ereje – tette hozzá. Az új csömöri református templomot az összetartozás szimbólumának is nevezte, a kazettás mennyezet mozaikjaiból ugyanis összeáll a Kárpát-medence, a magyarság.
Balog Zoltán: a keresztyén élet dinamikája a szabadság és az odafordulás
Balog Zoltán igehirdetésében kiemelte: a reformátorok vallották, és „mi is valljuk”, hogy az újjászületett ember Isten igéjének teremtménye, az egyház pedig az „Ige, Isten szava által teremtett közösség”.
„Keresztyén szabadságunk záloga” a bizonyosság, hogy az ember a létét és megmaradását nem valamilyen véletlennek, determinációnak, a természet törvényének, hanem Isten akaratának, az ő teremtő igéjének köszönheti. „Ez a bizonyosság szabadít meg bennünket minden világi kötöttség fogságából, és ez fordít a világ felé, embertársunk felé szabad szeretetben” – fogalmazott. Hozzátette: ezt ismerték fel elementáris erővel, és ezt hirdették a reformátorok. Nem új dolgot fedeztek fel, „nem reformerek voltak, hanem visszahívók, visszatérők”. Ők azok, akik visszahívtak és „azóta is visszahívnak bennünket az egyetlen alaphoz”: Isten teremtő és újjáteremtő igéjéhez.Nem újdonság ez, és mégis mindig új: ezt hirdette Ézsaiás próféta, ezért jött el Jézus Krisztus, ezt írja Péter apostol a levelében, erről beszél Pál apostol, Szent Ágoston, Szent Ferenc és Aquinói Szent Tamás is, sorolta, majd megjegyezte, kár, hogy nem lehetett minden kereszténynek együtt maradni és együtt szolgálni ebben a megújulásban. Isten szava, Isten igéje nem egyszerűen könyv, hanem egy személy, maga Jézus Krisztus – mondta.
A református lelkész felidézte: Szent Ágoston, miután „különös látomásában” hallotta a felszólítást, „tolle, lege!”, „vedd és olvasd”, kezébe vette a bibliát, olvasta, és megváltozott az élete. „Van-e nekünk ilyen tapasztalatunk, hogy leülünk a könyv köré, amely itt van az úrasztalán, elkezdjük olvasni” és a könyv összegyűjt, összekovácsol, megszabadít, betölt és éltet bennünket? – tette fel a kérdést.
Mert e nélkül a tapasztalat nélkül „nem fog menni”, e nélkül nemcsak református, evangélikus és baptista, semmilyen egyház nincs. E tapasztalat hiányában hiába az új templom, hiába az igyekezet, a tervek. Isten embert átformáló igéje nélkül nem fog menni, de vele, a „pokol kapui sem fognak diadalt venni rajtunk”. És akkor szabad emberként, szabad közösségként, szabad szeretetben „rátekintünk az életre körülöttünk”. „Ebben a szabad szeretetben a közélettől sem kell félnünk, részt vehetünk benne, alakíthatjuk”.
„Nem abból a félelemből, hogy kimaradunk valamiből”, nem is hatalomvágyból, hanem szolgálatból. „Mert aki lát – mert Isten igéje a világosság -, aki hisz – mert Jézus Krisztus megszabadította -, az nem maradhat a tiszta mellényüket őrzők klubjában, miközben hasznot húz, részesül, profitál mindabból, ami ebben a világban kenyeret, szabadságot, a családnak biztonságot és támogatást ad.”
„Nem lehet csak úgy hasznot húzni abból, amit a küzdőtéren piszkos munkával mások elvégeznek helyettünk” – fogalmazott. A keresztény ember küldetése nem az, hogy tisztán megőrizze és mossa a kezeit, mondván, semmi köze a világ dolgaihoz, hanem hogy beszálljon a küzdelembe, és ha elbukik, ha vétkezik, akkor kérjen bűnbocsánatot és kezdje újra, mert „nem vagyunk kivéve a világból” – tette hozzá Balog Zoltán.
