Orbán Viktor: A multik árspekulánsként emelik az árakat

A kormányfő kiemelte: miközben az egész ország az infláció ellen harcol, különösen az élelmiszerár-emelkedések ellen, „sajnos vannak, akik nem veszik ki a részüket ebből a küzdelemből, sőt kihasználják ezt a helyzetet”.

Azt mondta: a multik az importélelmiszerek árait is emelik, és amíg a magyar termékek árának növekedéséből egy rész legalább visszamegy a magyar gazdákhoz, az importélelmiszer-árak növelése indokolatlan és elfogadhatatlan.

Hangsúlyozta: ez egy szimpla „nyerészkedés”.

„Mi meg föllépünk velük szemben”, de ők Brüsszelben „följelentenek bennünket” – fogalmazott.

Kifejtette: Brüsszel „megpróbál bennünket letéríteni az emberek védelmének az útvonaláról”, az árspekuláns multik pedig összejátszanak a brüsszeli bürokratákkal.

Megjegyezte: kiszabtak már hárommilliárd forintnyi bírságot, a hivatalok, a fogyasztóvédelem „oda-odacsap”, és ezt a csapásszámot növelni kell.

Kijelentette: „nem fogadhatjuk el, hogy csak mert egy ilyen magasabb inflációs korban élünk, az élelmiszerek tekintetében indokolatlan árspekuláció történjen”, ez felháborító, helytelen és ez ellen fel kell lépni.

Nagy lehetőségek vannak a Romániával és Szlovákiával való együttműködésben

A kormányfő beszélt a tusnádfürdői beszédét követő reakciókról is. Elmondta, találkozott a román miniszterelnökkel, és nagyon szeretné, ha jó viszonyt tudnának kialakítani. Az új miniszterelnök fiatal, erős és agilis vezető, „szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni” – fogalmazott.

Orbán Viktor Szlovákiával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ott választás lesz szeptemberben. Azt mondta, mivel a két ország nem fog tudni „egy malomban őrölni” az utódállamkérdésben, azt a történészekre kellene hagyni, ezt a kérdést hiba beengedni a szlovák-magyar kapcsolatok középpontjába.

Ennek a konfliktusnak nincs harctéri megoldása

Az ukrajnai háborúnak nincs harctéri megoldása, a helyzetet csak diplomáciával és tárgyalásokkal lehet megoldani, az első ide vezető lépés pedig az azonnali tűzszünet – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak érdemes ezt szorgalmaznia. Kitartásra van szükség, „ha kidobnak az ablakon, visszajövünk az ajtón, ha az ajtón löknek ki, akkor majd az ablakon” – fogalmazott.

A háború nagyon költséges dolog – mondta, és az ukránoknak elfogyott az erejük, ma csak a nyugati pénzek tartják életben Ukrajnát, és működőképes állapotban az ukrán hadsereget.

Két kérdés van: az egyik, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke hogy dönt, meddig költi számolatlanul a milliárdokat itt, Kelet-Európában, a másik, hogy meddig bírja Európa – értékelt Orbán Viktor.

Kifejtette: az Európai Unió úgy tud pénzt előállítani, hogy a tagállamok „bedobják a közösbe a pénzüket”. A kérdés az, hogy „meddig bírjuk, miközben az európai gazdaság bajban van, a háborúnak nem látszik a vége, adtunk több mint 70 milliárd eurót, és nem tudjuk, hogy hova került, nincs elszámolás”. Hozzátette: ebben helyzetben az Európai Bizottság az uniós hétéves költségvetési szakasz felénél azt kéri a tagállamoktól, hogy adjanak összességében 100 milliárd eurót.

Az orosz-ukrán háború ráült a világgazdaságra – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő értékelése szerint egyre inkább megjelent az a megközelítés a világgazdaságban, hogy nem biztos, hogy jó, ha mindenki szabadon kapcsolatban van egymással. Az összeköttetés, az együttműködés, a munkamegosztás a termelés, a gazdasági növekedés szempontja helyett jön valamilyen elzárkózás, elszigetelődés, egyfajta gettósodás – fogalmazott.

Magyarország végre versenyképes, és akkor jön egy ilyen háború, amelyet ahelyett, hogy szigetelnének, engedik, hogy „felhőként ráboruljon” a teljes világgazdasági kapcsolatrendszerre, és okként szolgál, hogy elvágják azokat a kapcsolatokat, amelyeken országok és emberek tízmillióinak jóléte múlik – mondta Orbán Viktor.

Nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat

Nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat – jelentette ki a miniszterelnök a műsorban.

Úgy fogalmazott: mi, magyarok annyit tudunk mondani, hogy az ország elromlásának kockázatát is olyan magas fokozatúnak tekintjük, hogy nem akarunk sem migránskvótát, sem migránsgettókat, és ha nem akarjuk, ezek nem is lesznek.

Orbán Viktor váratlan időbeli egybeesésként hivatkozott arra, hogy Olaszország, amely sokáig ellenezte a kötelező kvótákat és a migránsgettók létrehozását, megváltoztatta az álláspontját és ezt elfogadta, majd néhány héttel később kapott 19 milliárdot abból a Covid utáni újjáépítési alapból, amiből Magyarország nem kap.

Bonyolult játszmák zajlanak a háttérben, én nem vagyok híve ezeknek – mondta a kormányfő, aki a migrációt nem taktikai vagy stratégiai kérdésnek, hanem történelmi kérdésnek tartja, amit ezen a síkon kell kezelni.