Orbán Viktor: A Nyugat visszatér a hidegháború logikájához

A kormányfő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendezvényén a gazdasági semlegesség első és legfontosabb alapelvének azt nevezte, hogy mi döntsük el, kivel üzletelünk, ne másik hatalmi központon keresztül tegyük ezt, hanem közvetlenül. A másik alapelvnek azt tartja, hogy azzal üzleteljünk, akivel a leginkább megéri, vagyis a gazdasági hatékonyság, versenyképesség szempontját semmi ne előzze meg, a harmadik alapelv pedig, hogy csak saját értékeink alapján tárgyaljunk, az ideológiai kérdéseket ne keverjük össze gazdasági kérdésekkel.

Ne legyen „árukapcsolás” – hangsúlyozta Orbán Viktor a magyar gyermekvédelmi törvény miatt visszatartott uniós forrásokat hozva erre példaként.

A negyedik alapelvnek a gazdasági semlegesség kapcsán Orbán Viktor azt nevezte, hogy „minden égtáj felé” tájékozódjunk. Hozzátette: a magyarok genetikai rendszerében ugyan 400-500 év óta erősen benne van, hogy a modernizáció nyugatra van, azonban most világrendszerváltás van, a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória.

Nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között

A gazdasági semlegesség tartalmi elemei közé sorolta a finanszírozási, a beruházási, a piaci, a technológiai és az energetikai semlegességet.

Kifejtette: a gazdasági semlegességhez finanszírozási semlegesség szükséges, lehetetlen mindig ugyanarról a pénzpiacról megszerezni az ország működtetéséhez szükséges pénzügyi eszközöket, jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Megjegyezte: ennek első lépéseit jelenti a katari és a kínai pénzügyi kapcsolat.

A beruházási semlegességet úgy jellemezte: nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között.

A piaci semlegességre Szerbia Kínával kötött szabadkereskedelmi együttműködését hozta példaként, a technológiai semlegességre pedig a paksi beruházást, amelyben Oroszország, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország is részt vesz.

A kormányfő értékelése szerint a gazdasági semlegesség politikai következménye az, hogy Magyarországnak a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedési sávban kell maradnia, hogy nem csúszhat vissza az adósrabszolgaságba, azaz az IMF-et nem engedheti vissza. Fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatnia, valamint szüksége van a modern technológiai szektorra és folyamatos adócsökkentésekre.

Közölte: a 2025-ös költségvetésben is meg kell jelennie a gazdasági semlegesség politikájának, ennek keretében tőkejuttatási programot kell hirdeti a kkv-knak, meg kell duplázni a családi adókezdeményt, és a diákhitelhez hasonló munkáshitelt kell bevezetni.

Kijelentette: Magyarország nem maradhat ki a technológiai fősodorból, arra van szükség, hogy Magyarországon gyártsák a jövő autóját, itt készítsék a zöldenergia csúcstechnológiáit, itt legyen a legtöbb digitalizált okmány, és itt legyen a legkiterjedtebb a digitális ügyintézés egész Európában. Hangsúlyozta: a gazdasági semlegesség csak akkor áll meg a lábán, ha Magyarország nem marad ki a technológiai fősodorból.

„Magyarországnak nemzeti, konzervatív kormánya van, de nem szabad idegenkedni a modernségtől, mert modern technológia nélkül nincs versenyképesség”

– jelentette ki Orbán Viktor. Ha Magyarország elszánja magát, akkor a gazdasági semlegesség politikáját meg tudja csinálni – hangsúlyozta.

A kormányfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Európában le kell számolni bizonyos tabukkal. Ki kell mondani, hogy a blokkosodás ellentétes a legtöbb uniós tagállam érdekeivel, a 20. századot nem lehet életre kelteni, hagymázas ideológiák helyett a józan ész hangjára van szükség, új gazdaságpolitikát vagy legalábbis új fejezetet kell hirdetni az európai gazdaságpolitikában – mondta.

„Új világ van, új problémákkal, nem lehet kis korrekciókkal folytatni, amit eddig”

– hangsúlyozta. A feladat Magyarország, Budapest számára – ha már Brüsszel nem tudja elvégezni -, hogy megfogalmazza, mi volna az a semleges gazdaságpolitika, amely esélyt ad sikerre és a gazdasági versenyképesség javítására – fogalmazott a miniszterelnök.

Úgy értékelt: Magyországnak indokolt elsőként megszólalni és vállalni azt a szerepet, hogy a gazdasági semlegesség elméletét és gyakorlatát megfogalmazza. Magyarország hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat – jelentette ki a Covid-járványt hozva példaként, amikor Magyarország nem csak a nyugati vakcinákat használta.

A gazdasági semlegesség lényege – folytatta -, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, találkozási pontok, áteresztő-csatornák, ahol a két világ érintkezik. Még a legvadabb hidegháborús időszakban is így volt, elég ha Bécsre gondolunk – jegyezte meg.

Mi pont azon a helyen vagyunk földrajzilag és a szellemi értelemben is, ahol a különböző világgazdasági rendszerek szükségszerűen találkoznak – mutatott rá Orbán Viktor. Orbán Viktor kiemelte, komoly aggodalomra ad okot az európai versenyképeség helyzete, ám ez a téma tabu a brüsszeliták buborékjában. Közölte: az utóbbi hetek eseményei teljesen elterelték a magyar közvélemény és a politikusok figyelmét az uniós soros elnökségről; a cél most az, hogy visszakanyarodjunk a normális kerékvágásba.

A magyar elnökségi félév legnagyobb kihívása a versenyképesség kérdése

Hangsúlyozta, a magyar elnökségi félév legnagyobb kihívása a versenyképesség kérdése, amiről nem elég beszélni, ezért a cél az, hogy november 7-én vagy 8-án az uniós vezetők olyan tanácskozást tarthassanak, ahol versenyképességi paktumot írnak alá.

Nem olyan egyszerű eljutni egy ilyen paktumig, intellektuálisan sem, hiszen össze kell hozni a versenyképességnek azt az értelmezését, és jó néhány jelentős intézkedést, amiben mindannyian, minden európai uniós tagállam egyetértünk – mondta a kormányfő.

A további akadályok között említette, hogy a „gyerekesen viselkedő európai uniós miniszterek és biztosok” a találkozókra „hol eljönnek, hol nem, az ember maga sem tudja pontosan, kik jönnek és kik nem”.

Azt hiszik, nyilván, hogy kiszúrnak velünk, pedig csak magukat nevettetik ki. Mégiscsak, az Európai Unió, egy óvodánál azért komolyabb dolog – tette hozzá.

Orbán Viktor felidézte: a magyar uniós elnökség programjának középpontjában a versenyképesség gondolata áll, hiszen ennek csökkenését azonosította Európa legnagyobb problémájaként Bóka János szakminiszter és csapata.

Megemlítette: a mostani esemény műfaja körülhatárolatlan, hiszen tíz-egynéhány évente tarthatunk ilyen rendezvényt, amikor Magyarország adja az unió elnökségét.

A miniszterelnök emlékeztetett, a magyar elnökség kezdetén békemisszióval próbálkoztak, aztán megérkeztek a Közép-Európát is elérő árhullám tarajai, védekezni kellett, így gyakorlatilag az európai uniós rotációs elnökségünk céljairól, feladatairól néhány diplomáciai híradáson kívül más nem is tudósított.

Szokatlanul nehéz időszakban vette át Magyarország az Európai Unió soros elnökségét – fogalmazott a kormányfő, aki azt ígérte, a közönség a közeljövőben gyakran találkozik majd a konferencia címében szereplő mindkét kifejezéssel: az európai versenyképeséggel és a gazdasági semlegességgel.

Megemlítette: a két kifejezés közül a gazdasági semlegesség elképzelése a nehezebb, hiszen a semlegességet politikai vagy geopolitikai aspektusból ismerjük, így elsőre Ausztria vagy Svájc jut róla az eszünkbe. Ezzel a rendezvénnyel teszünk egy kísérletet arra, hogy a gazdasági semlegesség kifejezését bevezessük a magyar politikai életbe és a gazdaság területére is – tette hozzá.

Orbán Viktor megjegyezte: amint valaki a versenyképesség hanyatlásáról kezd beszélni az unióban, két politikai problémával találja magát szemben; az első az, hogy általában jelentős bajokról beszélni az Európai Unióban nem szokás, mert Brüsszelben ez ilyen neveletlenségnek minősül.

Az EU belső kommunikációs kultúrája arra épül, amire valaha a francia királyi udvar kultúrája is: összejövünk, és akkor az értékeinkről, az egységről kell mondani mindenféléket, és aki szebben mondja, az áll előrébb a sorban, az kap nagyobb elismerést. Általában bajokról, kihívásokról, sőt általános hanyatlásról beszélni tabutémának minősül a brüsszeliták buborékjában és világában – fogalmazott a miniszterelnök.

A másik problémaként azt említette, hogy aki a Nyugat hanyatlásáról beszél, az „rögtön belesodródik egy ideológiai értelmezési keretbe, és könnyen megkapja a nyugatellenes kategóriát”.

Az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az Európai Unió korábban felkérte Mario Draghi volt olasz kormányfőt és az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnökét egy, az EU versenyképességének jövőjéről szóló jelentés megírására. A Draghi-jelentésből erős visszaigazolást kap az a felismerés, hogy a magyar uniós elnökség középpontjába a versenyképességet kell állítani – jelentette ki.

Úgy fogalmazott, hogy a jelentést „mégiscsak egy feddhetetlen brüsszelita” írta, aki egyben az EU egyik alapító tagállamának volt a kormányfője. Rámutatott: más súllyal esik latba az, amit egy alapító tagállam polgára, vezetője mond, mint az, amit a később csatlakozó országok vezetői.

A jelentés legfontosabb megállapításait felsoroló Orbán Viktor a többi között elmondta, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedeben tartósan lassabb volt, mint az Egyesült Államoké, miközben Kína gyorsan felzárkózott. Hozzátette, az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké.

Az ukrán-orosz háborút megelőző két évtizednyi időszakra vonatkozóan a jelentésben az áll: ahol a kapcsolatok normalizálódtak Oroszországgal, ott Európa képes volt kielégíteni az importált energiára vonatkozó igényét, méghozzá alapvetően vezetékes gázzal, ami 2021-ben az EU földgázimportjának mintegy 45 százalékát tette ki – közölte.

Hangsúlyozta, Mario Draghi megállapítja, hogy ez a viszonylag olcsó energiaforrás mára eltűnt, az EU pedig ezzel több mint egy év teljes éves GDP-növekedését veszítette el, miközben jelentős pénzügyi forrásokat kellett átcsoportosítania energiatámogatásokra és a cseppfolyósított földgáz behozatalához szükséges új infrastruktúra kiépítésére.

A jelentésből idézve a magyar kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-s vállalatok ma kétszer-háromszor magasabb villamosenergia-árakkal dolgoznak, mint az amerikai egyesült államokbeli társaik, miközben a földgázárak négy-ötször magasabbak Európában, mint Amerikában.

Az energetikai átállás fosszilisről zöldre fokozatos lesz, de a fosszilis tüzelőanyagok a következő évtizedben továbbra is központi szerepet fognak játszani az energiaképzésben, ami a végfelhasználók számára folyamatos áringadozást és kiszámíthatatlanságot jelent majd – szögezte le.

Mario Draghi azt is mondja, hogy az EU világkereskedelmi részesedése csökken, Európa pozíciója a jövőbeli növekedést meghatározó fejlett technológiák terén folyamatosan romlik – hívta fel a figyelmet.

Az európai zöldmegállapodás alapja az új zöldmunkahelyek létrehozása volt

Rámutatott, hogy az EU-ban működő vállalatok mintegy 60 százaléka a különböző szabályozásokat tartja a beruházások legfőbb akadályának, a kis- és közepes vállalkozások 55 százaléka pedig a szabályozási akadályokat és az adminisztratív terheket jelöli meg a legnagyobb kihívásként.

Mario Draghi arról is szól, hogy Európa modern történelme során először lép olyan időszakba, amikor a nemzeti össztermék növekedését nem a munkaerő folyamatos növekedése támogatja – emelte ki a szövegből. A pozitív nettó migrációs egyenleg, ahol a pozitív nem értéktartalmat jelent, hanem matematikai kifejezés, nem képes kompenzálni az EU népességének természetes csökkenését – érvelt Orbán Viktor.

Elmondta azt is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok között növekvő termelékenységi szakadék fő felelőse a digitális technológia volt, és úgy tűnik, hogy Európa lemaradása tovább nő. 2021-ben az EU vállalatai körülbelül feleannyit költöttek kutatásra és fejlesztésre a nemzeti össztermék arányában, mint Amerika vállalatai – tette hozzá.

Kiemelte a jelentésből, hogy az európai zöldmegállapodás alapja az új zöldmunkahelyek létrehozása volt. „Az volt az indoklás, történet, mese, ízlés szerint válogassanak a kategóriák közül”, hogy az új zöldpolitika új zöldmunkahelyeket hoz létre – fogalmazott Orbán Viktor.

„Mario Draghi azonban azt mondja, hogy az európai zöldmegállapodás mint kezdeményezés politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció Európa iparosodásának a visszaeséséhez vezet, mert ennek eredményeképpen az ilyen munkahelyeket más országokba helyezik át”

– hívta fel a figyelmet. Tehát ha nincs összehangolva a zöldátmenet az iparpolitikával, akkor a termelés valójában kimegy Európából, a munkahelyeket is magával viszi és a gazdasági teljesítmény zsugorodik – összegzett.

Orbán Viktor mellbevágónak nevezte azt a megállapítást, hogy még ha az EU-ban teljesülnek is a megújuló energiaforrások telepítésére vonatkozó célkitűzések, az előrejelzések szerint 2030-ig nem csökken jelentősen azoknak az óráknak az aránya, amelyekben a fosszilis tüzelőanyagok határozzák meg az energiaárakat. Ez azt jelenti, hogy a Green Deal ebben a pillanatban munkanélküliséget okoz és valójában nem eredményez olcsó energiát – mondta.

Magyar nézőpontból biztatónak tartotta Mario Draghi azon meglátását, hogy az akkumulátoripar javuló kilátásokat mutat az EU-ban, ami azt bizonyítja, hogy a fókuszált politikai erőfeszítés sikeres lehet, még akkor is, ha nem az EU-s szereplők profitálnak ebből a legjobban.

Felhívta a figyelmet, hogy az akkumulátorfejlesztéshez nyújtott állami támogatás kulcsfontosságú volt Európa pozíciójának megerősítésében. Az erre a technológiára fordított közfinanszírozás az elmúlt évtizedben évente átlagosan 18 százalékkal nőtt Európában, de a kontinens így is csak Japán és Dél-Korea mögött áll a technológiára vonatkozó szabadalmi bejelentések terén – tette hozzá.

A kormányfő megjegyezte, hogy Mario Draghi szerint az autóipar az uniós tervezés hiányának egyik legfontosabb példája, ami iparpolitika nélkül alkalmazza az éghajlatpolitikát.

Az EU nem követte a zöld átállás és az éghajlatpolitika ambíciót az európai beszállítói lánc átalakulásának összehangolt ösztönzésével, ezért az európai vállalatok már most is piaci részesedést veszítenek és ez a tendencia felgyorsulhat – mondta.

A kormányfő a nemrég kiadott Draghi-jelentés második részét nem ajánlotta olvasásra, az abban megfogalmazott versenyképességi problémákra ugyanis szerinte Mario Draghi alapvetően egy föderalista irányban látja a megoldást.

A Nyugat válasza a blokkosodás

A jelentésre is hivatkozva kiemelte azonban: az EU versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki. Nincs kétségünk afelől, hogy a világgazdaság súlypontja megváltozott az elmúlt években – hangsúlyozta, idézve a jegybankelnök figyelmeztetését: „vigyázó szemetek Ázsiára vessétek!”.

Hozzátette: az ázsiai országok egymás közötti kereskedelme eddig a világkereskedelem 15-16 százalékát tette ki, de 60 százalékra fog növekedni belátható időn belül. Nyilvánvaló, hogy a dinamika Ázsiában van, ott van a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, vállalatok, egyetemek, a legtöbb innováció és szabadalom – közölte.

A miniszterelnök feltette a kérdést: ha ebben kihívást lát a Nyugat, miért tette lehetővé, hogy megtörténjen? Orbán Viktor elmondása szerint a Nyugat válasza erre a jelenségre a blokkosodás.

„A Nyugat olyan választ adott a világgazdaság átalakulására, amely hatalmi blokkok kialakulásához vezet, ez pedig visszatérés a hidegháború logikájához”

– figyelmeztetett.

Próbálják elválasztani a keleti és nyugati gazdaságot, időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával – jegyezte meg, hozzátéve: valójában azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a 20. századot, amivel kettétörik a világgazdaságot.

Felidézte azt is, hogy a Kelet egy darabig küzdött azzal, hogy ezt a folyamatot megakadályozza. Komolyan gondolták, hogy a nyugati blokkosodási válasz zárójelbe tehető, de már gőzerővel zajlik Keleten egy saját, nem dollár alapú pénzügyi rendszer kiépítése – emlékeztetett. Szavai szerint ha ez bekövetkezik, akkor a kettévált világ létre is jön.

Orbán Viktor szót ejtett a Reuters nyáron megjelent oknyomozó tanulmányáról, amely szerint a covid időszakában az amerikaiak ipari dezinformációs kampányt építettek fel a kínai vakcinák ellen.

Az EU-ban jelenleg két irányzat létezik, ezek nem tudnak dűlőre jutni

Orbán Viktor figyelmeztetett arra is: ha a világgazdaság kettéválik, megindul egy olyan verseny, amely emlékeztet a hidegháború idején folytatott versenyfutásra. Az amerikaiak nemrég eldöntötték, hogy 1,6 milliárd dollárt fognak elkölteni a Kína elleni információs háborúra – közölte, hozzáfűzve: ide is jut majd belőle.

A kormányfő összegzése szerint az EU-ban jelenleg két irányzat létezik, ezek nem tudnak dűlőre jutni.

„Az egyik a transzatlanti féleurópai unió, és ennek az elképzelésnek a képviselői azt mondják, tudomásul kell venni, hogy fél világgazdaságok vannak. Európának az a dolga, hogy az Egyesült Államokkal együtt a nyugati térfélen foglalja el a helyét, tagozódjunk be az Egyesült Államok alá”

– foglalta össze az irányzatot, hozzátéve, Magyarországon is vannak ennek képviselői.

A miniszterelnök úgy folytatta: a másik álláspont szerint európai stratégiai autonómiára van szükség. A francia elnök által bevezetett gondolat nem egy transzatlanti betagozódásban látja Európa jövőjét, hanem abban, hogy Európa saját érdekeinek megfelelően alakítja viszonyát a többiekhez – mondta Orbán Viktor.

Megjegyezte: a magyaroknak a második irányzat a szimpatikus, ám ez sem fog működni, mert azt európai stratégiai autonómia hívei is egy föderalista Európai Unióban gondolkodnak.

---