Orbán Viktor a választási szuperévről is beszélt évértékelőjében
A gyermekvédelmi törvény megerősítése, a zöld energiára történő átállás fontossága, valamint a választási „szuperév” kapcsán az új jobboldal felépítésének szükségessége voltak a fő motívumai Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédének – mondta a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatorna szombat délutáni műsorában.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a kormányfő beszédének első részében sokat beszélt Novák Katalin volt államfő lemondásáról és a kegyelmi ügyről, ezekkel kapcsolatban pedig „nagyon egyértelmű” üzenetként hibás döntésről beszélt, amivel a korábbi államfő megbontotta a nemzet egységét.
A kormányfő beszédében Novák Katalin munkáját „nagyon szép szavakkal” dicsérte és elismerte munkáját, különösen a nemzetközi szerepvállalását és a női politikusi érdemeit emelte ki, de döntését hibás döntésként értékelte, lemondását pedig a nemzet egységének helyreállításaként írta le – mondta a szakértő. Mráz Ágoston Sámuel szerint az, hogy Orbán Viktor két alkalommal is kiemelte az erkölcsi vitában hozott helyes döntést, azzal lényegében a jobboldalt, a nemzeti oldalt és Magyarországot is megerősítette.
„Biztosan ez volt az egyik fő üzenet ebben, hogy a hibát egy ilyen lemondás kell hogy kövesse, de azáltal, hogy erkölcsileg tisztább és helyesebb döntéseket hoz a jobboldal, azáltal még akár profitálhat is belőle” – fogalmazott a szakértő, megjegyezve, a baloldalon ennél súlyosabb erkölcsi dilemmákban sem volt hasonló viselkedés tapasztalható.
Hangsúlyozta, a kormányfő üzenete az volt a jobboldali szavazók felé, hogy aki ilyen nehéz döntésben vállalja a felelősséget, annak igaza lehet, ennek az igazságnak pedig szavazatokban mérhető ereje is lehet.
Mráz Ágoston Sámuel a gyermekvédelmi törvény megerősítéséről szóló bejelentésre úgy reagált, a miniszterelnök ebben a kérdésben a gyermekvédelem elkötelezett táboraként írta le a jobboldalt, amely ezzel a megerősítéssel „támadásba megy át”, és nem engedi meg azt, hogy „képmutató” baloldali kampány kisajátítsa magának a gyermekvédelem ügyét.
A szakértő a kormányfői évértékelő gazdasági kérdésekkel kapcsolatos témáiról szólva azt mondta, 2023 vegyes gazdasági dimenziójában egyértelmű siker volt a miniszterelnök számára a nyugdíjak megvédése, a külkereskedelmi forgalom fenntartása és a munkahelyek védelme, de arra is utalt, elmaradt a várt gazdasági növekedés, a költségvetési hiány ugyan csökkent, de magas szinten van, az idei év fő célkitűzése pedig a 2019-es év növekedési pályájához történő visszatalálás lesz.
Ennek a kulcsa a zöldátállás lesz, ennek megfelelően Orbán Viktor sokat és hosszan beszélt a zöldenergia termelésének és tárolásának fontosságáról, amit Magyarország előtti feladatként fogalmazott meg, és a gazdasági siker zálogának nevezte a zöldátállást – mondta a szakértő. Hozzátette, ennek levezénylését nemzetstratégiai feladatként írta le a miniszterelnök, ez biztosíthatja ugyanis a következő években a magyar nemzetgazdaság sikeres működését.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a kormányfő beszédében egyértelműsítette hallgatósága előtt, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, ugyanakkor tisztázta azokat a liberális oldalról kapott kritikákat, amelyek az ő „Európa-ellenességét” hangoztatták.
A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Európát újra naggyá kell tenni, ezért egy új jobboldal felépítése szükséges, amely az ő értelmezésében nem Európa alternatíváját, hanem egy új európai alternatívát jelent – fogalmazott a szakértő.
Rámutatott, Orbán Viktor egy új Európai Uniót szeretne létrehozni, nem pedig az abból történő kilépést vagy az unió szétzúzását akarja megvalósítani, ezzel a kijelentéssel lesöpörte az összes „hamis és képmutató” kritikát, amit az elmúlt években lehetett hallani.
Mint mondta, a magyar függetlenséget és a szuverenitást érintő beszédrészben a toleranciaajánlat volt a legfontosabb Orbán-üzenet, ebben a miniszterelnök arra kérte a magyar kormány kritikusait, hogy ne nyomást gyakoroljanak és beavatkozni akarjanak az ország ügyeibe, hanem fogadják el, hogy Magyarország a saját útját járja.
A Nézőpont Intézet vezetője jelezte, Orbán Viktor ezt a kifejezést korábban kölcsönös toleranciamegállapodásként emlegette Brüsszel irányába, és azt üzente a hallgatóságának, biztos benne, hogy ezt a kérést előbb-utóbb meg fogják érteni és el fogják fogadni.
A svéd NATO-csatlakozás kérdése is ide tartozik, a kulcs ebben az a kijelentés volt, hogy ez a vita a lezárás felé közeledik, ami nem amerikai nyomás, hanem a svédekkel történő kétoldalú megállapodás függvénye, így a parlament a tavaszi ülésszakának kezdetén jóváhagyhatja a csatlakozást – tette hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel kitért arra is, beszédében Orbán Viktor példaként hozta fel a magyar gazdaságnak a német gazdasághoz történő erős kötődését, ezért nevezte fontosnak a konnektivitást, mint stratégiát a más országokkal való gazdasági kapcsolatfelvételre. Magyarország nagy előnyeként említette meg a kormányfő a „bajtársi szövetségként” működő, erős Fidesz-KDNP koalíciót, ennek révén stabil a magyar kormány pozíciója és villámgyorsan tud alkalmazkodni a változó világ körülményeihez – mutatott rá a szakértő.