Az elnökségi rekvizítumok átadása mellett a két miniszterelnök ajándékokat is cserélt. Orbán Viktor átnyújtotta a magyar elnökség ajándékát, egy tízliteres tölgyfahordót tokaji szamorodnival megtöltve, amit Donald Tusk egy díszkard átnyújtásával viszonzott, és utalt a két nép barátságát megörökítő versre, amely szerint „magyar és lengyel együtt harcol és együtt issza borát”.

(Fotó: Glódi Balázs/Miniszterelnökség)

A miniszterelnöki hivatalban rendezett sajtótájékoztató rendkívül jó hangulatban zajlott le, a két miniszterelnök tegezte egymást és tréfálkozott.

Orbán Viktor a fél éves magyar elnökség három eredményét emelte ki, amelyekre Magyarország különösen büszke lehet: az EU-csatlakozási tárgyalások lezárását Horvátországgal, a romastratégia elfogadását és az előrehaladást a gazdasági kormányzás megteremtése felé.

„Magyar barátaink nagyon nehéz időszakban gyakorlatilag hibátlanul látták el az elnökséget” – mondta Tusk, aki emlékeztetett, hogy Orbán Viktor első hivatalos külföldi látogatása a 2010-es választási győzelmet követően Varsóba vezetett. „Most azért jött Varsóba, hogy átadja az EU-elnökséget hat hónapi nagyon nehéz munka után” – tette hozzá, és szívből gratulált a magyar elnökség sikeréhez, amely „nemcsak a magyarokat, hanem a lengyeleket is elégedettséggel és büszkeséggel töltheti el”. Méltatta a magyar elnökség hatalmas munkáját, amellyel elősegítette, hogy Horvátország lezárja az EU-csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási szerződés aláírásának dicsősége a lengyel elnökség időszakára esik, de – ígérte meg – „a lengyelek emlékezni fognak a magyarokra azon a napon”.

Tusk annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Lengyelország számíthat Magyarország segítségére a lengyel elnökségi fél év alatt, és kijelentette, hogy a lengyel-magyar együttműködés a magyar elnökség alatt „különösen jó volt”, sajátos elnökségi duót alkottak.

Orbán Viktor köszönetet mondott Tusknak, hogy mindig támogatta őt munkájában. Ennek nagy jelentősége van – hangsúlyozta -, mert a két ország „Közép-Európa becsületéért is dolgozik”. Lengyelországnak kiváló esélyei vannak arra, hogy jól lássa el a feladatot, mert az országnak és személy szerint miniszterelnökének is rendkívül magas az elismertsége az unióban – mondta. A magyar kormányfő szerint a gazdasági válságból való kilábalás és a növekedés motorja a következő éveken Közép-Európában lesz, ahol már a válság előtt is nagyobb volt a gazdasági növekedés, mint az unió régi tagországaiban.

Kérdésre válaszolva Orbán kijelentette, hogy ma a világon korszakváltás történik, és ilyen körülmények között radikálisan felértékelődik, megnő a politikai vezetők szerepe. Ezért Lengyelországnak a fél éves elnökségi időszakban sokkal fontosabb szerepe lesz. Ez egyrészt félelmetes, másrészt viszont izgalmas – tette hozzá.

Az MTI-nek az EU keleti és déli szomszédságpolitikájára vonatkozó kérdésére válaszolva Orbán azt mondta, hogy Közép-Európának rendkívül hasznos tapasztalatai vannak a demokratikus átalakulásra vonatkozóan, amelyeket át tud adni az arab világnak. A demokratikus népi mozgalmak közös természete – mondta -, hogy a kezdeti politikai követelések (szabadság, demokrácia) néhány hónap múlva szociális követelésekké (kenyér, munkahely, fizetés)alakulnak át. Ezért fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az észak-afrikai és közel-keleti országokban nemcsak a politikai, hanem a szociális kérdéseket is kezelni kell.

Tusk véleménye szerint az „arab tavasz” miatt nem lesz konkurenciaharc az EU keleti és déli szomszédságpolitikáját szorgalmazó országok között, az erre vonatkozó spekulációk alaptalanok. Hangsúlyozta az Ukrajnával aláírandó EU-társulási megállapodás fontosságát, és úgy vélte, hogy Moldova is nagy előrelépést tett az európai integráció felé.

(MTI)