A hetedik alaptörvény-módosítás nemzeti ügy, amely nem köthető össze semmilyen pártpolitikai vitával, gazdasági kérdéssel – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Fotó: mti, archív, illusztráció



„Az új egység Magyarországért több mint 3 millió emberének a véleményét alkotmánymódosítássá formáló politikai akarat nem kapcsolható össze semmilyen más kérdéssel” – fogalmazott a kormányfő, aki ezért jelezte: nem tudják elfogadni a Jobbik kérését. Az ellenzéki párt korábban a letelepedési kötvény megszüntetését támasztotta az alkotmánymódosítás támogatásának feltételéül.
    
Arra a kérdésre, hogy azzal a forgatókönyvvel számol-e, hogy a Jobbik támogatásával átmegy az alkotmánymódosítás, azt válaszolta: „nem erre számítok. A Jobbik azt mondta, hogy ha mi nem csinálunk valamit, amit ők szeretnének, akkor nincs alkotmánymódosítás”.
    
„De azt tudomásul kell venni, hogy nem lehet 3,3 millió embert ugráltatni”, nem fog ennyi ember „úgy ugrálni, ahogy a Jobbik fütyül” – mondta Orbán Viktor. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos forgatókönyvet firtató kérdésre azt felelte: „beterjesztjük a parlamentnek, és mindenkinek lelke rajta, milyen döntést hoz”.
    
A miniszterelnök ugyanakkor az interjúban is megerősítette, hogy folyik a kormányban egy munka, amely abból fakad, hogy megváltozott az ország pénzügyi helyzete, a három nagy hitelminősítőből ugyanis kettő már felminősítette Magyarországot, és reméli, hamarosan a harmadik is így tesz.     Ezek után felvetődik a kérdés, hogyan kell finanszírozni Magyarország pénzügyi szükségleteit. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az év végéig terjeszti a kormány elé erről szóló javaslatát, és ez terjed majd ki egyebek mellett a letelepedési kötvényre is – tájékoztatott.
    
A letelepedési kötvény ügyében felidézte: 2012-ben Magyarország nem fért hozzá piacokhoz, sőt „a velünk szemben álló feleknek” akkor sikerült elérniük, hogy a magyar kormány egyre nehezebben jusson pénzügyi forrásokhoz. 
    
Ezért találták ki ezt a kötvénykonstrukciót, amely „nagyon sikeres megoldás volt” – értékelte.
    
A múlt heti európai uniós csúcstalálkozóról szólva felidézte: a megbeszélésen patthelyzet alakult ki, ugyanis a kvótajavaslat továbbra is az asztalon van, amit viszont „mi folyamatosan vétózunk”. A patthelyzet feloldásáról a soros szlovák EU-elnökségnek kell előterjesztést készítenie decemberre.
    
Ha ez alapján sikerül elérni – magyarázta -, hogy nem lesznek kötelező kvóták, akkor egy jó forgatókönyv valósult meg, de elképzelhető, hogy fennmarad a patthelyzet, és a nagy államok „le akarják tuszkolni a torkunkon a kötelező betelepítési kvótát”. 
    
Ha így lesz, Magyarország ellen fog állni, nem fogja végrehajtani a döntést, és bepereli az Európai Bizottságot. „Nagy csata lesz. Ehhez nekünk kell az alkotmány” – fejtette ki.
    
Megjegyezte azt is, hogy a brüsszeli tanácskozásokon migránsügyben mindig érdemben hozzászól a vitához, mert „mégiscsak én vagyok a fekete lábú, aki egy másik politikát indított meg, mint ami korábban közmegegyezéses volt vagy annak tűnt”.
    
Matteo Renzi olasz kormányfő azon kijelentésével kapcsolatban, miszerint kész megvétózni az EU költségvetését, ha közép-európai államok nem segítenek a migránsok befogadásában, Orbán Viktor azt mondta: az olasz politika nehéz terep, Olaszországnak költségvetési gondjai is vannak, és „jön a nyakukba a rengeteg migráns”, tehát az olasz miniszterelnöknek „jó oka van arra, hogy ideges legyen”. 
    
Ám „a sok megértés és együttérzés sem változtat azon a tényen”, hogy Olaszországnak kötelessége lenne betartani a schengeni szerződést, de ezt nem teszik meg, pedig a feladat, bár nehéz, nem lehetetlen – fűzte hozzá.
    
Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy Európa nem adja meg a kellő segítséget Olaszországnak.
    
Az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a munkáját firtató kérdésre Orbán Viktor úgy reagált: a frontexesek „nem határvédelemmel foglalkoznak, ezek beutaztató ügynökök”, akiket nem azért küld az unió Olaszországba és Görögországba, hogy megállítsák a bevándorlást, hanem hogy segítsék a jogszerű, minél gyorsabb bejutatást az EU-ba.
    
Ez rávilágít arra – folytatta -, hogy az európai országok között nincs egyetértés a politika céljában. Magyarország és a kvótanépszavazáson létrejött új egység szerint a migránspolitikának az illegális belépések megállítására kell törekednie – mondta, jelezve ugyanakkor, hogy Brüsszel és más államok vezetői – például Olaszországé is – ezzel szemben „menedzselni, szabályozni, elfogadhatóvá tenni” akarják az egész migrációs folyamatot.
    
Az EU-s belső határellenőrzés meghosszabbításával kapcsolatos hírt úgy kommentálta: ez Magyarországnak kedvezőtlen, a magyar érdekekkel ellentétes döntés. A magyar érdek ugyanis az lenne, hogy az olaszok és a görögök védjék meg a külső határokat – tette hozzá.
    
Megjegyezte, hogy a belső határellenőrzés következtében mások mellett a Magyarország és Ausztria között ingázóknak is „felesleges akadályokkal kell szembesülniük az osztrákok miatt”.
    
Arról is beszélt, hogy a migránskérdés  „valódi gazdasági teher”. Ezért is döntött úgy Magyarország, hogy egy migránsnak a napi ellátását tekintve „egy kalap alá kell tartoznia” a magyarokkal. Lehetetlen dolog ugyanis, hogy az adott közösséghez tartozó „bennszülöttek” a saját államuktól kevesebb támaszt kapjanak, mint az oda érkező idegenek – érvelt.
    
Közölte továbbá, hogy Magyarország eddig több mint 150 milliárd forintot fordított a határvédelem költségeire. Ezért „nem tűrjük tovább, hogy Magyarországot egy nem szolidáris országnak nyilvánítsák. Ez a vélemény unfair, nem méltányos. Magyarország igenis szolidáris, hiszen a mi határvédelmi kiadásainkkal védjük a mögöttünk lévő országok biztonságát is” – fejtette ki.

(MTI)