Orbán Viktor: az ellenzéknek nincs rutinja, nincs tudása

A kormányfő az ukrajnai háborúról (a hétfői állapotokra reagálva) azt mondta, az oroszok átrendezik a kontinens biztonsági térképét. Úgy folytatta: a biztonságpolitikai elképzelésük az, hogy Oroszországot semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Az eddig köztes zónának tekintett Ukrajnát, amelyet nem sikerült diplomáciai eszközökkel semlegessé tenniük, most katonai erővel akarják azzá tenni.

„Ugyanakkor Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint van esély a békére, hiszen az oroszok ugyanazt követelik, mint eddig: miután a katonai erőfölény az oroszok oldalán van, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások.

„Magyarország békepárti, az érdekünk az, hogy kimaradjunk a háborúból, a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke, semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba. Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen. Minél hamarabb vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz, ezért is ajánlottuk fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások. De a lényeg, hogy megkezdődjenek. Most egész Európának a békén kellene munkálkodnia” – emelte ki a kormányfő.

A magyar-orosz kapcsolatokról azt közölte, kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt ez egészen a legutóbbi időkig. „Ami pedig az orosz elnököt illeti, amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, a háború elindításával új helyzet állt elő Magyarország számára is. Ebben az új helyzetben kell újra meghatározni Magyarország céljait és a magyar érdekeket.

„Ami a szankciókat illeti, nem vétózunk, nem akadályozzuk meg az EU-t abban, hogy szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben. Most az uniós egység a legfontosabb. Ami a háború utáni kétoldalú kapcsolatokat illeti, egy biztos, Oroszország a háború után is létezni fog” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei.

„Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. Azt az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energiaszállításokat, hiszen ez tönkretenné az európai gazdaságot” – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: a paksi beruházással is ez a helyzet. Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége. „Ezt a lépést ezért nem támogatom, ne a magyar családok fizessék meg a háború árát.”

Kérdésre kifejtette, ez a harmadik háborúja, amióta politikus, a „kormányzati tapasztalat előnye, hogy tudom, mi az a stratégiai nyugalom: keveset beszélni, akkor viszont pontosan, felelősségteljesen”. Ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak – emelte ki Orbán Viktor.

Kijelentette: az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja – fűzte hozzá -, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség – mondta.

Közölte azt is, „szívesen segítjük az ukránokat az oroszokkal való tárgyalásban”. „Akár helyszínt is biztosítunk” a béketárgyalásoknak. Ezen túl humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának: benzint, gázolajat, élelmiszert, alapellátási cikkeket szállítunk oda. Harmadrészt pedig mindenkit befogadunk, aki Ukrajnából érkezik – jelezte.

Kitért arra is, hogy pozíciócsere zajlik a világ élén. A dolgok mai állása szerint nemsokára Kína lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalma. Amerika visszaszorulóban van, miközben Kína egyre erősebb lesz. A tízmilliós Magyarországnak ügyesen kell manővereznie egy ilyen időszakban. „A Nyugattal szövetségben vagyunk, de a fölemelkedő új nagyhatalommal is előnyös viszonyt szeretnénk kialakítani. Ez bonyolult, a művészet határát súroló feladat a politikacsinálók számára” – értékelte.

Az új német kormányról azt mondta, a programjukat elolvasva „sok bennünk a kérdőjel”. Bevándorlóországgá nyilvánították Németországot, tagadják a társadalom kizárólag férfiakra és nőkre való tagozódását, legalizálnák a könnyű drogokat, kiüresítik a nemzet fogalmát, föderatív Európát akarnak. „Nem tudni, hogy ezt a programot tényleg végrehajtják-e, ahogy azt sem, hogy megpróbálják-e ezt a programot kiterjeszteni egész Európára. Mi szeretnénk egy toleranciamegállapodást kötni velük annak érdekében, hogy a saját utunkat járhassuk ezekben a kérdésekben” – mondta.

A kormányzati intézkedésekről közölte, hogy nem előzmény nélküliek: a 13. havi nyugdíj első heti részét már tavaly visszaadták, a családosok számára pedig 2010 óta ad a kormány munkához kapcsolódó kedvezményeket. Az adócsökkentés is az elmúlt tizenkét év politikája, a 7 százalékos növekedés miatt most nemcsak csökkentették, hanem a tavaly befizetett adót vissza is adták a családoknak, hiszen a járvány épp őket érintette a legérzékenyebben.

„Ezek az intézkedések nem állnak összefüggésben azzal, hogy választások lesznek, és nem jelentenek irányváltást ahhoz képest, amit eddig képviseltünk. Politikai stabilitás, pénzügyi stabilitás, transzparens, átlátható gazdaságpolitika, amelynek bevallott célja a munka és a család összekapcsolására épülő demográfiai politika. Ez a mi vonalunk, nem is akarunk erről letérni” – fogalmazott.

Ugyanakkor a mostani háborús helyzetre tekintettel a demográfiai fókuszú magyar politika kiegészül egy magasabb szintű biztonságpolitikával. A következő évtized a biztonságról fog szólni – jelezte a kormányfő, azzal együtt, hogy a következő években teljessé teszik a családpolitikát is. „Itt is előre kell mennünk, nem hátra” – hangsúlyozta.

Az országgyűlési választásról azt mondta, fájdalmas, hogy harminckét évvel a rendszerváltás után még mindig létkérdésnek tekintünk egy parlamenti választást. „Normális esetben egy választásnak csupán a jó kormányzásról kellene szólnia, mi mégis nemzeti létkérdésként tekintünk rá, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a kommunisták egy újabb nemzedéke visszajön. Nekem nagyobb reményeim vannak a választással kapcsolatban, mint a puszta győzelem. Azt remélem, hogy a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták. Ha tudunk nyerni negyedszer, akkor azzal több legyet ütünk egy csapásra. Egyrészt elhárítjuk a Gyurcsány-Bajnai-korszak visszatéréséből fakadó közvetlen szociális és gazdasági veszélyeket, folytathatjuk a munkánkat, előremegyünk, és nem hátra” – húzta alá.

„Másrészt egy újabb győzelemmel ki tudjuk kényszeríteni az ellenzék radikális átalakulását, ezzel pedig új fejezet kezdődhet a magyar belpolitikában. Ha tehát valaki igazi változást akar a magyar belpolitikában, most nem a kormányt kell leváltania, hanem az ellenzéket átalakítania. Ez hoz valódi változást. Erre csak a választók képesek” – mondta Orbán Viktor.