Orbán Viktor az EU értelmét a társult nemzetek megmaradásában látja
A koronavírus elleni védőoltásról, a járvány elleni védekezésről és Magyarország európai uniós tagságáról is szó volt hétfőn az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.Dúró Dóra (független) az ország uniós csatlakozásáról vont mérleget. Szerinte az unió birodalmi törekvései egyre erősebbek, miközben az árak lényegében kiegyenlítődtek, a bérek nem, és a multicégeken keresztül több profit megy ki Magyarországról Nyugatra, mint amennyi uniós támogatás érkezik az országba.
Hozzátette: az EU 2006-ban nem aggódott a jogállamiságért, most viszont az országra akarja kényszeríteni a tömeges migrációt és az LMBTQ-lobbi követeléseit is.
Közölte, az unión kívül is van élet és annak megszűnése után is lesz, Magyarországnak készen kell állnia erre.
Orbán Viktor miniszterelnök az EU értelmét a társult nemzetek megmaradásában látja. Úgy fogalmazott, az uniónak is csak addig van értelme, amíg a tagállamok nemzeti megmaradását elősegíti.
Szerinte Magyarországnak uniós tagnak kell lennie, meg kell vívnia a belső csatákat, hogy az EU olyan közösség legyen, amelyben a magyarok tudják élni a saját életüket, ahogy az történelmükből, a hagyományaikból, a felfogásukból, a szívükből, a filozófiájukból következik.
Jó helyen vagyunk az Európai Unióban – összegzett.
Közölte azt is, ha van igazán nettó győztese az uniós költségvetési rendszernek, akkor az Németország, amely az egész európai gazdaság legnagyobb nyertese, pedig első látásra az a benyomás, mintha nettó befizető lenne. Németország nettó haszonélvezője a rendszernek – hangoztatta.
Dúró Dóra reagálásában azt kérdezte, lehetővé teszik-e azt, amit most tilt az alaptörvény, hogy Magyarország ismételten népszavazáson dönthessen a tagságáról.
Orbán Viktor viszonválaszában közölte, azt támogatja, hogy a uniós kérdésekről a parlament döntsön.
Beszélt arról, hogy 2028-2030-ra Magyarország nettó befizető lesz az unióban, akkorra kiegyenlítődik az a különbség, amelyet Magyarország a kommunista múlt miatt versenyhátrányként elszenvedett.
2017-es adatokat idézve azt mondta, éves szinten átlagosan 5,7 milliárd euró ment uniós tagállamokban működő vállalatokhoz Magyarországról. Az unió költségvetéséből az ország 4,2 milliárd eurót kap – tette hozzá. Elmondta, az unió kompenzálja a támogatásnak látszó pénzekkel egy részét annak a pénznek, amit a verseny miatt ki tud vinni.
2030-ra ez megváltozik, erősek leszünk, nagyok, érdekeinket érvényesíteni tudjuk, fejlődni fogunk és az fog történni, hogy Magyarország a legjobban fejlett országok közé tartozva nem nettó pénzkivevő, hanem nettó befizető lesz – mondta.
