A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert.

Orbán Viktor előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.

„Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt” – fogalmazott.

A miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.

Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos „pénzszivattyú” sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.

Kijelentette azonban: kormánya nemzeti gazdaságpolitikát folytat annak érdekében, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon. Ennek kerete az új alkotmány, amely nem egy liberális, hanem egy nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.

A kormányfő az 1990 utáni helyzetet elemezve és az egységesülő Európáról szólva rámutatott: ez utóbbi jó válasz volt az akkori helyzetre, azonban ebben a válaszban volt két súlyos hiba. Az egyik, hogy a közép-európaiakat túlságosan későn, 2004-ben vették fel, holott ezt a 90-es évek közepén is megtehették volna.

Kitérve arra, hogy az unió területén gazdasági növekedés elsősorban Közép-Európából származhat, kiemelte: ha a 90-es években felvették volna a közép-európai országokat, akkor a 2008-as gazdasági válság sokkal erősebb Európát állított volna a kihívás elé, és valószínűleg könnyebb lett volna jobb válaszokat találni.

A másik hibának azt látja, hogy miközben létrehoztak egy közös pénzügyi uniót, ezt nem konzekvensen, átgondoltan tették, és nem minden elemében valósították meg. Egy ilyen pénzrendszer létrehozása is sikeres lehet, amíg konjunktúra van, de amint válság következik be, a rendszer átgondolatlansága felszínre kerül, és ez ma az eurozóna válsága – magyarázta.

Hangsúlyozta: az első, a második világháború, valamint a 1990-es évek utáni évek átrendeződése után ma egy ugyanilyen radikális, negyedik nagy változás időszakát éljük, és ismét egyidejűleg kérdőjeleződtek meg világpolitikai pozíciók a fennálló hatalmi berendezkedésben.

Orbán Viktor szerint megkérdőjeleződött Európa súlya és szerepe, és reális veszélyként kell szembenézni azzal, hogy a kontinens elveszíti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket hosszú évszázadokon keresztül birtokolt. Egyáltalán nincs megírva a csillagokban, hogy a mostani európai gazdasági válság néhány évig tartó, átmeneti periódus, könnyen lehet, hogy egy hosszú, hanyatló szakasszá válik – fejtette ki.

A kormányfő szerint részben rajtunk is múlik, hogy így lesz-e, és az a kérdés, van-e Európának ellenszere. Sokan gondolják, hogy az EU intézményeiben kell megtalálni az ellenszert – fejtette ki Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: azonban az elmúlt három évben megtanulta, hogy az uniós intézmények alkalmatlanok arra, hogy az Európa előtt álló kihívásokra válaszokat fogalmazzanak meg. Ilyen válaszok kizárólag nemzetállami alapon születhetnek meg – jelentette ki.

Megkérdőjeleződött továbbá az Egyesült Államok elsődleges szerepe – folytatta a kormányfő, hozzátéve: ezt az Egyesült Államok nem fogadja el, és nem törődik bele abba, hogy Kína, India és más ázsiai államok felzárkóznak mellé, azonos súlyú világhatalmi tényezőkké váljanak.

Ha valaki megnézi a feltörekvő ázsiai államok költségvetését, akkor azt látható, nem egyszerűen világgazdasági, hanem nagyon gyors világ-katonapolitikai és világhatalmi átalakulás tanúi vagyunk – fejtette ki.

Magyarország szerepéről azt mondta: az a kérdés, hogyan tudunk olyan politikát felépíteni, hogy megőrizzük a politikai és gazdasági szuverenitást. Rámutatott: ma ez a nemzetstratégia elsőszámú kérdése, azaz hogy Magyarország haszonélvezője vagy kárvallottja lesz a most kialakuló világrendnek.

A miniszterelnök megállapította: 1990 után sem sikerült felépíteni egy olyan gazdasági és politikai rendszert, hogy a saját erőforrásaink felett magunk rendelkezzünk. A politikai szabadság ellenére Magyarország egy kiszolgáltatott és kihasznált állam maradt – tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy Magyarország esetében a nemzeti össztermék és az előállított termékből nálunk maradó, felhasználható érték között mintegy 2 ezer milliárd forintos a különbség, ami az egyévi nyugdíjak kétharmada, több mint az egy évre oktatásra fordított forrás, majdnem kétévi államadósság utáni kamat. Ezért megdolgoztunk, de eltűnik – jegyezte meg.

Orbán Viktor a kormány intézkedéseit sorolva kitért még a nagy nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokra, és kiemelte a magyar nemzeti tőke megerősítését is. Példaként hozta, hogy az OTP mellé a takarékszövetkezeti rendszer megszervezésével a pénzügyi rendszerben lassan meghaladjuk az 50 százaléknyi nemzeti tulajdoni arányt, és megemlítette a Molt, az MVM-t, a Trigránitot, a Közgépet, a Malt és a Richtert.

Beszámolt arról, hogy a demográfiai program keretében szeptemberben vagy októberben átalakítják a gyermekellátási rendszert, és a GYED extra formájában újraszabályozzák azokat a pénzügyi lehetőségeket, amit a gyermeket vállaló nők igénybe vehetnek. Mint mondta: be kell ismerni, jelenleg olyan gazdasági és társadalmi rendszert működtetnek a férfiak, amely nem adja meg a nőknek a szükséges megbecsülést. Amíg ez nem történik meg, addig a demográfiai hanyatlást semmilyen közgazdasági eszközzel nem lehet megállítani – jelentette ki.

Orbán Viktor beszélt a devizahitelek kivezetéséről is, amiről már döntött a kormány. Ezzel valójában igazságot szolgáltatnak, hiszen világossá akarják tenni a jövőre nézve minden nagy tőkés csoport számára, hogy nem lehet még egyszer úgy profitot előállítani Magyarországon, hogy embereket szednek rá – fogalmazott a kormányfő.

Hangsúlyozta, hogy nem öncélú, hanem nemzeti konfliktusokat vállalnak az unióval. Felidézte: a telekommunikációs cégek adója ügyében született döntés nyomán 185 milliárd forintot „vettek vissza”.

A kormányfő előadásában a kettős állampolgárságra térve kifejtette: a 20. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Az a kérdés, hogy ebből a szétszóratott nemzetből van-e értelme erős világnemzetet teremteni – fogalmazott.

Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.

A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. Nemcsak az a fontos ugyanakkor, hogy az anyaországi magyarok gyarapodjanak, hanem, azt a módszert kell megtalálni, amellyel a „felcsúti magyar, a tusnádfürdői magyar, a New Yorkban élő magyar és az Argentínában élő magyar is” gyarapodni tud – fogalmazott.

Hozzátette: ennek a politikának a kulcsa az erős anyaország.

Miután 2010-ben a magyarországi magyarok jóvoltából kétharmados felhatalmazással a nemzeti erőforrások felett rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert kezdtek felépíteni, amibe sikerült bevonni a világon élő összes magyart, most már az ő érdekük is, hogy ez a nemzeti politika 2014-es választások után is folytatódjon. Ez nem csak az anyaországi magyarok, hanem mindannyiunk ügye – zárta szavait Orbán Viktor kormányfő.

Az államadósság csökkentése összmagyar érdek

Az államadósság csökkentése összmagyar érdek – jelentette ki Orbán Viktor az előadás után, kérdésekre válaszolva.

Ha egy országban az államadósság a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát meghaladja, onnan „önerőből visszajönni” szinte alig van esély – mondta a kormányfő egy kérdésre válaszolva, hozzátéve, hogy a magyar adósságállomány 77 százalék körüli, 70-90 százalék között, „az életveszélyes sávban vagyunk”. Egy rossz döntés, rossz reagálás és „pillanatok alatt felfut az államadósság”. Mint mondta, 50 százalék alatt „kezdődik az élet”. Mivel a magyar gazdaság erőforrásai nem végtelenek, világossá tenni, hogyan osztjuk be az erőinket – mondta, hozzátéve, hogy az utóbbi három évben arra voltak képesek, hogy pótolják azt, amit a „nem nemzeti kormányok elhanyagoltak vagy leromboltak” a határon túli magyar intézményrendszerben. A bővülés ezután következhet – jelentette ki.

A miniszterelnök egy másik kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy idegen nyelvet középiskolás korban kell megtanulni, az idegen nyelv tudása feltétele kell legyen a felsőfokú tanulmányoknak. Nem hazafias erény, ha valaki csak magyarul beszél – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy „hazafias erény nem feladni a saját nyelvet”.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű képzésének nehézségeiről szólva megjegyezte, hogy „nem Istentől elrugaszkodott gondolat” a magyar nyelvű orvostudományi képzés, hozzátéve, hogy erről külön is érdemes lenne beszélni.

Magyarország és Szlovákia kapcsolatáról Orbán Viktor azt mondta: bizalomépítő lépések kellenek. „Sziszifuszi munkára van szükség”, közös gazdasági sikerekre, határátkelők, hidak építésére. „Csak a következő magyar választások után tudjuk a kettős állampolgárság kérdést felvetni” – jelentette ki.

A magyar és a román kormány viszonyáról azt mondta, hogy az „alakulófélben van”. Traian Basescu román államfővel ugyanakkor „nyílt, őszinte, hazafias együttműködésben állunk, a korábban kialakított kapcsolat most is működik” – tette hozzá.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke – szintén kérdésekre válaszolva – arról beszélt, hogy a kisantant „annyira megosztotta a magyarságot és az egyházainkat is, hogy most is a poszttrianoni és posztkommunista örökségtől szenvedünk”, és 2010 után sem tud „egy táborba állni” az összes határon túli magyar politikai erő. Ezt „bűnbánattal, de realizmussal konstatálhatjuk” – mondta, hozzátéve, hogy nem mindenáron kell, de „alapvető célok mentén kialakulhat az egység”.

Az EMNT elnöke bírálta az Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) és a Ponta-kormányt, ugyanakkor arról is beszélt, hogy „aki nem korrupt, gyűjtsük ki, fogjunk kezet, fogjunk össze”.

Azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, mint Ausztria, Dél-Tirol felett. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára rövid kommentárjában arról beszélt, hogy „össznemzeti élménnyé tudjuk tenni” a jövő évi parlamenti választásokat. Mind az eskütétel, mind az állampolgárság „igazi premierje a választásokon való részvétel lesz” – tette hozzá.

Megemlítette, hogy a magyar nyár leglazább szabadegyeteme és legszínvonalasabb fesztiválja a Kárpát-medencében a Tusványos, amelyet jövőre 25. alkalommal rendeznek meg. Bejelentette, hogy a következő nyári szabadegyetem és diáktábor jelmondata a Történetekből történelem lesz.

(MTI)