A kormányfő a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) rendezvényén tartott beszédében kiemelte: a második világháború után 80 évig a világban erőegyensúly létezett, és ez az időszak „nekünk, magyaroknak két részből állt”. Volt az első 45 év, amikor „az angolszászok odaadtak bennünket a szovjet kommunistáknak – zárójel: akkor még nem voltak olyan finnyásak az oroszokra, mint manapság -,” és volt a második, eddig 33 év, amikor „szabadon, katonai megszállás, Szovjetunió és kommunisták nélkül élhettünk” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: 80 évig a világ egyensúlya nem bomlott meg, mert a Szovjetuniót sikerült háború nélkül kivezetni a történelemből. Most azonban Kína elfordította a világ egyensúlyát – tette hozzá.

Hirdetés

A világpolitikai folyamatok Kínának kedveznek

A világpolitikai folyamatok Kínának kedveznek, az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan visszaszorul , és napról napra haladunk az összeütközés felé – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.

„Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk” – fogalmazott. Van civilizációs hitvallása – ő a világegyetem központja -, van távlatos terve – újra naggyá tenni Kínát -, van középtávú programja – visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.

Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve „az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot”.

„Mi csak annyit mondhatunk, hogy most valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. (…) A szembenálló feleknek, egyenlő feleknek el kéne egymást elismerniük, függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok” – fogalmazott.

Az Európai Unió egy gazdag és gyenge unió

Egy gazdag és gyenge unióként jellemezte az Európai Uniót előadásában a magyar kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: az Európai Unióról az a benyomásunk alakulhat ki, hogy szorongás gyötri és bekerítve érzi magát.

Az Európai Unió jól látja magát, egy gazdag és gyenge unió, amely lázadozó világot lát maga körül, „zavaros lárma, régi sérelmek, sok éhes száj, óriási fogyasztás” – sorolta és kitért az Európába indulni készülő milliókra.

Rámutatott: a Nemzetközi Valutaalap országlistája azt jelzi 2030-ra, hogy az első tízből kiesik a ma még ott lévő Nagy-Britannia, Olaszország, Franciaország, és a ma negyedik Németország a tizedik helyre csúszik vissza.

Ez a realitás – összegzett, hozzátéve: a félelem, a bekerítettség érzés az Európai Uniót az elzárkózás felé tereli, megijedt a versenytől. Az uniót egy kiöregedett boxbajnokhoz hasonlította, aki mutogatja a bajnoki öveit, de többet már nem akar bemenni a szorítóba. Mindebből egy gazdasági, politikai és kulturális gettóba való zárkózás következik – mondta a kormányfő.

Kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták

Kiszorítási kísérletet hajtanak végre a föderalisták, nyíltan megmondták, hogy kormányváltást akartak Magyarországon, „pénzelték is a politikai korrupció minden eszközét bevetve a magyar ellenzéket” – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő hangsúlyozta: „ugyanezt csinálják most Lengyelországban, és emlékezzenek rá, hogy hogyan akarták megakadályozni, hogy a Meloni-féle jobboldal győzelmet arathasson”.

Azt mondta, abban reménykedik, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választás és az azt követő hatalmi pozíció-újraosztást követően „egy számunkra kedvezőbb egyensúlyi helyzet lesz Európában”.

Kitért rá, hogy a visegrádi négyek (V4) ellen támadást intéztek a föderalisták, „az eredményt mindannyian látjuk: a csehek lényegében átálltak, Szlovákia billeg, csak a lengyelek és a magyarok tartanak ki”. Van esély, hogy gyarapodjon a szuverenisták tábora, hiszen Olaszországban ilyen kormány alakult, „Ausztriában is mozog valami, holnap pedig választás lesz Spanyolországban” – tette hozzá.

A magyar alkotmány középpontjában a „mi” áll

Az új magyar alkotmány az a dokumentum, amely „a legnyilvánvalóbban megkülönböztet bennünket az Európai Unió többi országától”, hiszen az európai országok liberális alkotmányainak a középpontjában az „én” áll, míg a magyar alkotmány középpontjában a „mi” áll – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő kiemelte: a magyar alkotmány abból indul ki, hogy „van egy hely, ami a miénk, az otthonunk”, van egy közösség, „ami a miénk, ez a nemzetünk”, és van egy „életrend, ami a miénk, és ez a kultúránk és a nyelvünk”. Ezért a szellemi kiindulópont az alkotmányban úgy fogalmazható meg, hogy „az emberi életben azok a legfontosabb dolgok, amiket egyedül nem lehet megszerezni” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a békét, a családot, a barátságot, a törvényt és közösségi szellemet, sőt a szabadságot sem lehet egyedül megszerezni, mert „az az ember, aki egyedül van, az nem szabad, hanem magányos”. Az összes jó dolog az életben a másokkal való együttműködésen alapul, és „ha ezek az életünk legfontosabb dolgai”, akkor ezeket kell védelmezni a társadalomnak és a jogrendszernek – mondta.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Orbán Viktor kormányfõ (háttal, k) elõadást tart a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2023. július 22-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (háttal, j) és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (háttal, b).

Három év alatt két meteorral is összeütköztünk

Három év alatt „két meteorral is összeütköztünk”: először 2020-ban a Coviddal, amelyet valahogy kivédett az ország és gyorsan visszatért a saját maga számára kijelölt útra, de 2022-ben jött a háború, amely letérítette a pályájáról – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor kiemelte: „ma Magyarország, a magyar emberek és a magyar kormány azért küzd és harcol, hogy erről a letérített pályáról vissza tudjunk kapaszkodni arra a szokásos kerékvágásba, amely elvezet bennünket 2030-ig”. Meglátása szerint ez 2024 júliusa környékén következhet be.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság összteljesítménye 13 év alatt megháromszorozódott, 27 ezer milliárdról 80 ezer milliárd forintra nőtt, és 2030-ra az a célunk, hogy 160 ezer milliárd forintos GDP-nk legyen.

Hozzátette: az új gazdasági rendszer, amelyet 13 éve épít a kormány, „összeállt és jól is teljesített”. A céljainkkal időarányosan jól állunk, a fejlettségi céljainkat nézve 2010-ben az európai átlag 66 százalékán, 22-ben a 78 százalékán voltunk, és 2030-ra „oda akarunk érni” a 85 és 90 százalék közötti sávba.

Magyarország energiaimportfüggősége a terv szerint csökken, most 28 százalék és 2030-ra Paks 2-vel és a napenergia-hálózatfejlesztésekkel „el akarunk érni oda, hogy a villamosenergia-importunk nulla legyen” – mondta.

Korábban írtuk