Orbán Viktor érkezik a második legnagyobb felhatalmazással az EU-csúcsra

Az intézet honlapján is elérhető közleményből kiderül, hogy miközben a magyar kormánypártokat a szavazók 44,82 százaléka támogatta a június 9-i európai parlamenti (EP) választáson, addig az Európai Tanácsban legnagyobb szavazati súllyal rendelkező Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csupán 13,9, illetve 14,6 százalékos eredményt ért el. Szintén jelzésértékű az Európai Tanácsban, hogy a nagy tagállamok vezetői közül Pedro Sánchez spanyol kormányfő (30,18 százalék) sem tudta megnyerni hazájában az EP-választást, míg Giorgia Meloni kormánypártja a ciklus közepe felé közeledve is (28,76 százalék) képes volt győzelmet aratni – ismertették.

Azt írták, az EP-választások után első alkalommal ül össze az Európai Tanács, melynek informális megbeszélésen arról egyeztetnek, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió vezető pozícióiba.

A döntéseket formálisan nagyjából két hét múlva, „megerősített minősített többséggel” kell meghozni, amelyet 8 tagállam, vagy az európai népesség 35 százalékát képviselő kormány- és államfők akadályozhatnak meg – tették hozzá.

Mivel a személyi kérdésekről az országvezetők, s nem az egyes tagállamok polgárai döntenek, a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy az egyes kormány- és államfők pártjai mekkora támogatást kaptak az európai parlamenti választáson, mekkora a legitimitásuk a soron következő fontos döntésekhez.

A Nézőpont Intézet elemzésében úgy fogalmazott, hogy „Orbán Viktor Európa-politikája” rendelkezik a második legerősebb demokratikus legitimációval, kevesebb mint fél százalékkal maradva el a kvázi kétpártrendszerben versengő máltai Munkáspárt 45,26 százalékos EP-választási eredményétől.

Ismertetésük szerint a legnagyobb felhatalmazást szerzők között szerepel még Donald Tusk lengyel kormányfő, miután a Polgári Platform (PO) 37,1 százalékos eredményt ért el, igaz, csak kevéssel megelőzve a 36,2 százalékot elérő ellenzéki Jog és Igazságosság pártot (PiS). Szintén az élmezőnyhöz tartozik 31,1 százalékos támogatottsággal a portugál és 30,2 százalékkal a spanyol kormányfő is. Pedro Sanchez spanyol szocialista miniszterelnök eredményét azonban beárnyékolja, hogy nem sikerült megnyernie a spanyol EP-választásokat, s alulmaradt a 34,2 százalékot elért néppárti PP-vel szemben – tették hozzá.

Az intézet elemzése szerint a német-francia tengely gyengülését jelzi, hogy a német és a francia kormánypártok szerepeltek az egyik leggyengébben az összeurópai megmérettetésen. Olaf Scholz német kancellár mindössze 13,9 százalékos eredményt elérő szociáldemokrata pártját 15,9 százalékos eredményével még „a teljes német rezsim által elszigetelt” Alternatíva Németországért párt (AfD) is megelőzte. Emmanuel Macron francia elnök liberális listája szintén várakozáson alul szerepelt, s 14,6 százalékos eredményével alulmaradt „szuverenista kihívójával”, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével szemben, amely 31,37 százaléknyi szavazatot kapott június 9-én – hangsúlyozták.

Az országvezetőknek arra is figyelemmel kell lennie, hogy a Bizottság elnökét ők csak jelölik, s jelöltjüket az Európai Parlament abszolút többsége – legalább 361 képviselő – választhatja meg – áll a Nézőpont Intézet közleményében.