Orbán Viktor: „Ezt hívom új realitásnak Európában”

Orbán Viktor rámutatott: Európában a legnagyobb gazdasági növekedés a közép-európai térségben van, a Balti-államokban, a V4-eknél, Horvátországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Romániában. Ma enélkül az EU-nak alig lenne gazdasági növekedése, stagnáló kontinens lenne.

Emlékeztetett arra: korábban úgy gondolták, hogy Közép-Európában nem tudják működtetni a gazdaságot a nyugatiak nélkül, mára megfordult a helyzet, a nyugatiak nem tudják a saját gazdaságukat Közép-Európa nélkül működtetni.

A kormányfő szerint ezért nem az álmok kategóriájába tartozik az, hogy az EU jövőjét a V4 országai is sikerrel alakíthatják. „Ezt hívom új realitásnak Európában” – fogalmazott.

Orbán Viktor kijelentette: Magyarországnak az Európai Unióban kell maradnia, az ország érdeke az egységes piac. De szeretné, hogy a közép-európai érdekeket és szempontokat a régió tényleges gazdasági teljesítményével arányosan nagyobb súllyal vegyék figyelembe, mint ahogy azt eddig tették. „Úgy érezzük, hogy a tényleges gazdasági teljesítményünkhöz és súlyunkhoz képest a mi befolyásunk az uniós döntésekre aránytalanul kicsi. Ezt meg kell változtatni” – jegyezte meg.

A hagyományos nemzeti identitás megvédéséről a kormányfő azt mondta: az győz, aki kitartóbb. Kifejtette: az oktatás, a családpolitika, az iskolai nevelés kérdése, a médiaszabályozás mind nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések, „senki sem veheti el tőlünk”.

A nyugati világban intenzíven felfutó woke mozgalmat Orbán Viktor „új marxizmusnak” nevezte, amely bár „más szavakat használ, de ugyanazokat a gondolati sémákat követi, mint a marxizmus”. A marxizmus akkor sikeres vagy népszerű, ha megelőzi néhány évtizednyi liberális kormányzás, előkészítés, ahol mellőzik a kultúrát, a hagyományt, a történelmet és a vallásosságot – jegyezte meg. Azonban Közép-Európában „be vagyunk oltva az új-marxizmus ellen”, „van vakcinánk, woke-vakcinánk” mert itt 45 évig hatalmon volt a marxizmus – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: a nyugatiak számára a marxizmus egy intellektuális kérdés, Közép-Európában viszont tudják, hogy ha a gazdaságot és a társadalmat marxista alapokon szervezik, abból diktatúra lesz, mert a marxizmus és a demokrácia nem fér össze egymással.

Orbán Viktor szerint a nyugat a kereszténységből kinőtt, a racionalitást befogadó sajátos létforma volt, amelynek elválaszthatatlan része lett a felvilágosodás és a racionalitás is. Ezt kombinálva az egész Földön a legversenyképesebb és legsikeresebb világ volt. Ezt most elveszítjük, mert feladjuk a történelmi, keresztény alapokat – mutatott rá.

A miniszterelnök megjegyezte: azt remélte, hogy a közép-európai országok belépése az Európai Unióba hozzáad egy antikommunista, antimarxista, antileninista kultúrát az összeurópai jelenkori kultúrához, de nem kérnek belőle.

A gyermekvédelmi törvénycsomagról az interjúban Orbán Viktor világossá tette: Magyarország elfogadott egy törvényt, amely kimondja, hogy az iskolai nevelésben, a szexuális témájú nevelésben a szülőknek kizárólagos joguk van, LMBTQ-aktivista vagy bármely más ideológia képviselője ebben nem illetékes. Brüsszel ezt felül akarja írni, az ő álláspontjuk az, hogy az iskolákba be kell engedni az LMBTQ-aktivistákat. Hangsúlyozta, hogy a magyar törvény a 18 év felettiekre nem vonatkozik. Ez csak a gyerekek védelméről szól – erősítette meg Orbán Viktor.

A kormányfő izgalmas és érdekes gondolatoknak nevezte Emmanuel Macron francia elnök nemrég tett felvetését, hogy az EU-nak önálló külpolitikát kellene folytatnia. Azt mondta: a megértés iránti vággyal fordulnak felé, Magyarország a stratégiai autonómiáról és szuverenitásról szóló vitákban szívesen részt is vesz.

Arra is kitért: át lehet hidalni azt, hogy a V4-ek az orosz kérdésben nem ugyanazon a hangszínen beszélnek. Az Európai Uniónak éppen az volna az egyik legfontosabb dolga, hogy európai biztonsági, katonai garanciát adjon Lengyelországnak és a balti államoknak – jelentette ki.

A gázvitás ügyekről Orbán Viktor úgy fogalmazott: lehet rázni az öklünket, de a realitás az, hogy orosz gáz nélkül ma Európa nem működik.

Az interjúban felidézték Ferenc pápa budapesti látogatását, amelyről Orbán Viktor úgy fogalmazott: azoknak, akik hisznek abban, hogy a kereszténység nem csak a múlt, hanem a jövő része is, össze kell fogniuk. Ma sok olyan erőcsoport van, amely át akarja léptetni az európai kontinenst egy posztkeresztény korszakba, különösen a brüsszeli bürokraták körében népszerű ez a gondolat. Mivel a világpolitikában a legnagyobb keresztény hatalom mégiscsak a Vatikán, alázattal arra kérte a Szentatyát, hogy segítsen keresztényként megmaradni – mondta el a miniszterelnök.

A migrációt érintve Orbán Viktor úgy fogalmazott: kettős mérce van Európában. A magyar és a balti országok kerítésére utalva azt mondta: ha egy liberális kormány csinál valamit, az mindig jó, ha egy konzervatív csinál valamit, az mindig rossz, akkor is, ha az a két dolog ugyanaz.

A miniszterelnök szerint az EU-nak nem kell befogadnia az afgán migránsokat, nekik ott kell maradniuk a térségben, Európának pedig segítenie kellene, hogy a térség országai meg tudjanak birkózni az Afganisztánból eljövők terhével. De ha a németek úgy kívánják, Magyarország szívesen nyit egy folyosót, és az afgán migránsok ezen keresztül eljuthatnak Németországba – mondta.

Orbán Viktor az interjúban rámutatott arra is, hogy a 2015-ös nagy migrációs invázió után megszaporodtak a terrorcselekmények. A realitás azt mutatja, hogy van összefüggés, a nagyobb migrációs hullám, több terrorcselekményt jelent.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Brüsszel újra és újra meg fogja próbálni ráerőltetni a tagállamokra a migránsok elosztását „és nekünk újra és újra meg kell vétóznunk majd a tanácsülésen, ahogy Andrej Babis miniszterelnök úrral tettük évekkel ezelőtt”.

Hangsúlyozta: az uniós pénzek járnak, azokat előbb-utóbb oda kell adni, de Brüsszelben képesek lassítani a döntést. Ezért vett fel a magyar állam a pénzpiacról annyi pénzt – négy és fél milliárd eurónyi hitelt, egy százalék alatti kamattal, „jó üzletként” -, hogy az összes, koronavírus utáni kilábaláshoz szükséges fejlesztést meg tudják indítani. Brüsszelből egy fillér sem érkezett, de a magyar programok már futnak – emelte ki.

A 15 százalékos globális társasági adó bevezetéséről Orbán Viktor kijelentette: általában nem támogat olyan nemzetközi döntést, amely beleavatkozik egy-egy tagállam adópolitikájába.

Magyar belpolitikai kérdéseket érintve Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az őszödi beszéd utáni tüntetések véres elnyomása ellen „a jogvédő szervezetek és az európai bürokraták” azért hallgattak, mert baloldaliak és egy baloldali kormány által elkövetett jogsértést mindig megbocsátanak.

Magyarországon a mostani kormány az elődjével harcol, most az a kihívás, hogy a Gyurcsány-féle kormányzás szereplőinek a visszatérését megakadályozzák – világított rá a magyar politikai küzdelem tétjére a miniszterelnök. A választók nem felejtenek, „ezért is nyertünk háromszor egymás után és ezért fogunk nyerni negyedszer is” – mondta Orbán Viktor.

Párhuzamot állított a magyar Orbán-ellenes és a cseh Babis-ellenes politikai összefogás között és azt mondta: a folyamatok minden közép-európai országban ugyanazok. Amikor nem tetszik valamelyik nagyhatalomnak egy-egy kormány Közép-Európában, akkor megpróbálják a velük szimpatizáló, az ő érdekeiket kiszolgáló csoportokat hatalomra juttatni.

A kormányfő kiemelte: akik Európa mellett tüntetnek, azok valójában a cseh és a magyar szuverenitás ellen tüntetnek, ezt kívülről a „Soros-féle hálózat”, a brüsszeli bürokrácia támogatja. Brüsszelnek ma szervilis kormányok kellenek olyan vezetők helyett, akik a saját országuk függetlenségéért harcolnak.

A csehek és a magyarok viszonyáról azt mondta: a két nép közt van különbség – a magyarok jobban vonzódnak a keresztény szellemi hagyományokhoz és a magyarokban a nemzeti érzés is radikálisabb – ez pedig a két vezető habitusában is látszik, de senki sem vitathatja el, hogy Andrej Babis az egyik legnagyobb harcos Európában.

A németországi választásokra reagálva Orbán Viktor azt mondta: valami új történik Németországban. Azt mondta: a határozott német vezetőkhöz van szokva, Bismarck, Helmut Kohl, sőt Angela Merkel is ilyen volt. Ha van is vita, egy vezető a vitákat mindig képes összegezni, lezárni és utána egy kiszámítható Németországot létrehozni. A nagy kérdés most az, hogy lesz-e ebből a választási eredményből egy kiszámítható, megbízható, nagy kancellár által vezetett Németország.