Orbán Viktor: Háború helyett hidakat építünk
A békés fejlődés és a hídépítők kormányának nevezte a kabinetet a miniszterelnök csütörtökön, a Kalocsa-Paks Duna-híd átadóünnepségén, ahol arról is beszélt, hogy Európa a háborús készülődés állapotában van, ezért a vasárnapi választáson a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavazni.Orbán Viktor kiemelte: a Tomori Pál néhai kalocsai érsek és magyar hadvezér nevét viselő új Duna-híd nem csupán a folyó két partját összekötő közlekedési műtárgy, hanem mementó, acélból és betonból készült óriási felkiáltójel. „Arra emlékeztet bennünket, magyarokat, hogy mekkora veszedelmet jelent a széthúzás, különösen háború idején” – tette hozzá.
„Ha nem tartunk össze, akkor idegen hatalmak játszóterévé válunk, országunk értelmetlenül pusztul, hosszú időre kiírjuk magunkat a történelemből, mert a sorsunk irányítását kiveszik a kezünkből. Ez a figyelmeztetés ma, amikor Európa a háborús készülődés állapotában van, újra időszerű”
– jelezte. Meg kell őriznünk az egységet, úgy, hogy újra és újra kinyilvánítjuk.
„Ezért vasárnap, június 9-én a nemzeti egység nevében csak a békére szabad szavaznunk”
– jelentette ki. Emlékeztetett: egy választási kampány kellős közepén vannak, komoly munka vár rájuk a hátralévő három napban. Az átadáson jelenlévőket arra biztatta: álljanak ki a Fidesz-KDNP jelöltjei mellett, és tegyenek bele „apait-anyait” a kampányba. A választási kampánynak olyan a természete, mint a sportmérkőzéseké: „mindig a végén van vége” – idézett a Rocky című filmből.
Magyarország a békés építkezés korszakát éli
A kormányfő a Kalocsa-Paks híd megépülését összetett, átgondolt, hosszú távra szóló országfejlesztési, országépítési terv részének nevezte, hangsúlyozva: Magyarország a békés építkezés korszakát éli, a kabinet pedig a békés fejlődés, a hídépítők kormánya.
Értékelése szerint a nemzeti kormány hídátadásban az utóbbi években profivá vált: 2010 óta tizenkilenc hidat építettek, míg korábban a szocialisták ötöt.
„Jól láthatóan itt is kirajzolódik a modern magyar politika aranymetszése: kétharmad, egyharmad, de ez legalább egy értelmes politikai verseny”
– jegyezte meg. Közölte: a kormány feltett szándéka, hogy a Zalaegerszeg-Székesfehérvár-Kecskemét-Debrecen tengelyvonaltól délre minél több beruházást, ipari vállalkozást telepítsen, amihez utakra és hidakra van szükség.
Mint mondta, meggyőződése, hogy a dél-magyarországi térségek jelentősége felértékelődik a jövőben, és ebben kulcsszerepet játszik a Szerbia és Magyarország közötti áruforgalom és kereskedelem, ami a „Nyugat kapujává” teszi ezt a térséget. A terv részeként az M6-os autópályát elviszik, elvitték a határig, összekötve ezzel a horvát-szlavón területeket Magyarországgal – közölte.
A következő lépés az lesz, hogy a Szerbiából érkező forgalmat és nyomában a logisztikai központokat, beruházásokat, a termelési egységek jelentős részét átterelik ebbe a térségbe, hogy ezzel bekössék Paks és Kalocsa környékét egy gyorsan fejlődő régióba.
A következő híd Mohácsnál fog megépülni
Orbán Viktor kitért arra is, az ország legfontosabb stratégiai jellegű beruházásaiból kettő is ezen a környéken épül: Pakson lesz az új atomerőmű, és Kalocsától nem messze halad majd el a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami ennek a magyar országépítési programnak az egyik legfontosabb építőköve.
Jelezte azt is: a következő híd Mohácsnál fog megépülni.
A Kalocsa-Paks híd felépülése kapcsán köszönetet mondott Filvig Géza (Fidesz-KDNP-Kalocsa Jövőjéért Egyesület) kalocsai és Szabó Péter (Fidesz-KDNP) paksi polgármesternek, valamint Süli Jánosnak (KDNP) és Font Sándornak (Fidesz), a térség országgyűlési képviselőinek, valamint a beruházást végző Szíjj László vállalkozónak is, hangsúlyozva, hogy a híd nemcsak a paksiak és a kalocsaiak, de egész Magyarország javára válik majd.
Úgy vélte: a magyar ember a pusztai népekre jellemző módon minden irányban akar létezni, teret kitölteni, kapcsolódni a sajátjaihoz és a külvilághoz, ám Kalocsa és Paks mostanáig nem egymáshoz kapcsolódni. A Sárköz eddig távol esett az autópályáktól, de a kormány feladatának érezi, hogy a belső területeket felszabadítsa és bekapcsolja az ország vérkeringésébe.
„Amikor ezt tesszük, az ország rejtett aranytartalékait szabadítjuk fel, így nem csak a helyiek életminősége javul, hanem erősödik az egész magyar gazdaság is”
– fogalmazott. Orbán Viktor felidézte, hogy 2010-ben fejlettség tekintetében egyfajta nyugat-kelet típusú megosztottság volt Magyarországon; nyugaton voltak a nagy gyárak, ez a terület adta az ipari termelés, a gazdasági növekedés oroszlánrészét, ide értve a paksi atomerőművet is. „Ez nemcsak természetellenes, hanem igazságtalan és káros az ország egésze szempontjából” – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért építették ki Észak-Magyarországon a Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen ipari háromszöget, amely felszabadította a térségben rejlő gazdasági erőt.
„A hatalmas fejlesztések már zajlanak, befejezésük belátható közelségbe került. Elkészültük után az észak-magyarországi világ egy más gazdasági minőséget képvisel majd”
– mutatott rá.
Átadták a Kalocsa és Paks között épült új Duna-hidat
Átadták a Kalocsát és Paksot összekötő, Tomori Pál egykori kalocsai érsekről, hadvezérről elnevezett új Duna-hidat, valamint a hozzá kapcsolódó 512-es főút új szakaszát csütörtökön.
A fejlesztés az eddigieknél jelentősen rövidebb közúti összeköttetést teremt a Duna által határolt két kistérség között, azaz Kalocsa és az M6 autópálya, valamint Kalocsa és Paks között. A korábbi 40-50 percről hozzávetőlegesen 15 percre csökken a Kalocsa és Paks közötti menetidő, Kalocsától pedig nagyjából 40 perc alatt lehet eljutni az M6-os autópályáig.
Az ünnepségen Filvig Géza, Kalocsa polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy fogalmazott: az új híd nagy segítség lehet Kalocsa és a térség „gazdasági motorjainak felpörgetésben”. Elmondta, a Paks 2 megépítéséről szóló döntés egyértelművé tette, hogy Kalocsa térségét be kell kapcsolni a beruházásba.
Kiemelte: az európai háborús eszkaláció aggodalomra adhat okot, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy „háborúskodás helyett, fejleszteni és építkezni tudjunk”.
Kalocsa és térsége „nem a háborúra, hanem a békére készül, nem a pusztításban akar részt venni, hanem az építkezésben” – tette hozzá a Bács-Kiskun vármegyei város polgármestere.
Szabó Péter, Paks polgármestere (Fidesz-KDNP) beszédében azt hangsúlyozta, hogy a híd a paksiak és a térségben élők számára is a fejlődés lehetőségének biztos záloga. Rámutatott: a fejlesztés nemcsak településeket, térségeket köt össze, hanem kiemeli azt, hogy Paks immár négy évtizede valódi hídszerepet tölt be, hiszen az itt megtermelt villamos energia csaknem 50 százalékban működteti és összeköti az ország üzemeit, háztartásait és közintézményeit.
A Tolna vármegyei város polgármestere Konrad Adenauer egykori német kancellár szavait idézte, miszerint „aki háborús időkben hidat épít, az hisz igazán a holnapban és az áldott békében”. Ha Paks fejlődik, akkor vele együtt a környék települései is előrébb jutnak – hívta fel a figyelmet.
A hidat Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentelte meg, aki elmondta: az itt élő emberek régi vágya valósult meg a híd megépítésével. A híd nevét az ötszáz évvel ezelőtt élt Tomori Pál kalocsai érsekről, vitézről, katonáról, szerzetesről kapta – ismertette.
A beruházásról kiadott sajtóanyag szerint az új híd kétszer egysávos, a kétoldali hullámtéri résszel együtt összesen 946,2 méter hosszú. A projekthez tartozik az 512-es főút Kalocsa és Dunaszentgyörgy közötti 11,5 kilométeres, kétsávos szakasza, valamint a Paks és Gerjen között tavaly átadott kétsávos szakasz, és a főúthoz kapcsolódó kerékpárút-szakaszok megépítése is.
A 92 milliárd forint összértékű beruházás kivitelezője a Duna Aszfalt Zrt. volt.
