Orbán Viktor: Hazafias kötelességem vétózni!

Orbán Viktor a közös tájékoztatón kijelentette: a júliusi EU-csúcs óta nem sikerült megteremteni az összhangot a különböző tagállami felfogások között a válságkezelés, a következő hétéves büdzsé és az EU pénzügyeinek érdekét védő jogszabálytervezetek között. Továbbra is napirenden van az a javaslat, amely a válságkezelés sürgető pénzügyi kérdését mindenképpen össze akarja kötni a joguralomról szóló, ma már nem jogi, hanem politikai vitával és kérdéssel – fejtette ki –, Magyarországnak azonban nem fogadható el tartalmában az az asztalon lévő javaslat – folytatta a miniszterelnök -, amely együtt próbálja kezelni a gazdasági válságot, az EU pénzügyi érdekeit és a joguralmi kérdéseket.

Idézett a lengyel miniszterelnökkel csütörtökön aláírt közös nyilatkozatból, amely szerint Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan. „Tehát a következő hónapokat – a történelemben nem ismeretlen módon – ismét közösen fogjuk majd megvívni” – mondta.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a Magyarországra nyomást gyakorolni akaró nagy államok és azok médiája olyan képet fest, mintha a magyar vétó helytelen dolog lenne.

Ezzel kapcsolatban közölte: a vétó egy törvényes eszköz, az EU alapszerződése biztosítja ezt a jogot, amellyel azokban az esetekben lehet élni, ha egy ország úgy érzi, alapvető érdekei sérülnének egy döntés esetén.

A miniszterelnök azt mondta: neki nemcsak az európai jog által megadott lehetősége, hanem hazafias kötelessége is megakadályozni egy olyan döntést, amely a magyarok érdekeit rontja, sérti.

A terítéken lévő jogállamiságvita nem a jog uralmát, hanem a többség uralmát teremtené meg, és mivel Magyarországnak számos alapvető kérdésben vitája van az EU többi tagállamával – elsősorban a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdésében, de a genderkérdésekben is –, nem teheti ki Magyarországot annak a kockázatnak, hogy egyszerű többséggel olyan álláspontokat kényszerítsenek az országra, amelyeket a magyar emberek nem tudnak elfogadni – fejtette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ezért kell élnie a vétó lehetőségével.

Kitért arra is, hogy tévednek azok az újságírók, jogászok, politikusok, akik azt hiszik, ez pénzügyi kérdés, ugyanis ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani. Különösképpen azért nem, mert a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez szükséges pénzeszközöket valójában az EU hitelből kívánja előteremteni – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ráadásul a közös hitelfelvételnek az is kockázata, hogy ha egy másik tagállam nem tudja visszafizetni a hitelét, akkor a magyaroknak azt is törleszteniük kell a rájuk eső rész tekintetében.

Összegzése szerint Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap, amelyre egyébként sem Magyarország miatt van szükség elsősorban, hanem olyan államok miatt, ahol az államadósság a nemzeti össztermék 100 százaléka felett van, „a mienk pedig jóval ez alatt a szint alatt található”.

A magyar álláspontot ismertetve a miniszterelnök közölte: a joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni. Aki ezt a két kérdést összeköti, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség – jelentette ki. Hangsúlyozta továbbá: a joguralommal összefüggő jogszabályok megalkotása jogi értelemben nem szükséges a válságkezeléshez, ez csak azért került az asztalra, mert az Európai Parlament és egyes államok úgy gondolták, ezt a két dolgot egyszerre akarják rendezni.

Ellenben az EU-s költségvetéshez szükséges magyar és lengyel szavazat jogilag nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen, és „ennek tudatában fogunk tárgyalni a következő időszakban” – zárta sajtónyilatkozatát Orbán Viktor.

A költségvetési feltételrendszer gyengítené a jogállamiságot az EU-ban

A javasolt feltételrendszer nem felel meg az EU alapszerződéseinek, tág és homályos definíciókat tartalmaz a jogállamiságra vonatkozóan, egyértelmű kritériumok és eljárásjogi garanciák nélkül – olvasható a Miniszterelnöki Sajtóiroda által az MTI rendelkezésére bocsátott dokumentumban.

A két miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország és Lengyelország elkötelezett az európai alapértékek mellett.