„Készen állunk arra, hogy kétszázezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk”

Budapest életének újraindítása ügyében a szakemberek álláspontja az, hogy meg kell várni a koronavírus-fertőzés miatti halálozási számok csökkenését. Amíg ez nem történik meg, addig óvatosnak kell lenni a fővárosi nyitással – jelezte a kormányfő.

Hangsúlyozta: az élet újraindításának oldalán áll, de a professzorok óvatosságra intenek.

Egyúttal arra kérte a politikai döntéshozókat és az újságírókat, ne higgyék, hogy virológusok lettek, ne higgyék, hogy már jobban értenek a témához, mint a szakemberek.

Azzal kapcsolatban, hogy kinyitnak-e az iskolák a nyári szünet előtt, a miniszterelnök azt mondta: nagyon bizonytalan az ügyben, és egyelőre nem tapasztal tömeges igényt az újranyitás iránt. Ha lesz ilyen, akkor el fognak gondolkodni rajta – tette hozzá.

Méltatta ugyanakkor a digitális oktatásra átállást, mert „kiderült, hogy működik”, és hogy „kiváló tanáraink vannak”, akik úgy oldották meg ezt a feladatot, mint sehol Európában, „hibátlanul vizsgáztak”. Kitért a zajló érettségikre is, megjegyezve, hogy voltak, akik úgy gondolták, nem lehet megcsinálni, de a valóság nem ezt mutatta. A diákok mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem megy el vizsgázni, ráadásul ők is pótolhatják – jelezte.

„Jól vizsgázott az oktatási rendszerünk” – összegzett Orbán Viktor.

A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzéséről azt mondta: folyamatosan figyelt arra, hogy egyetlen ember se maradjon ellátatlanul azért, mert nincs elegendő eszköz. Fontosnak nevezte azt is, hogy Magyarország képes legyen maga gyártani fontos eszközöket, köztük maszkot, lélegeztetőkészüléket, és ha lesz vakcina, azt is.

„Az államnak hűségesnek kell lennie a polgáraihoz”, baj esetén nem hagyhatja őket magukra, egyetlen magyar sem maradhat egyedül – hangoztatta.

A koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló magyar törvényt ért bírálatokról úgy fogalmazott: „azt tudjuk, hogy ők hazudnak, mi pedig igazat mondunk”.

Az Európában zajló csata mögött az áll – folytatta a miniszterelnök -, hogy „lesz-e birodalom Európában”, vagy megmaradnak a nemzetállamok. A magyarok egyáltalán nem akarnak „feloldódni” semmilyen birodalomban, a törökben, a Habsburgban és a szovjetben sem akartak a történelem során – mondta.

Akik azonban Európában birodalmat akarnak építeni, azok a nemzetállamokat „bele akarják törni” egy birodalmi rendbe, az „Európai Egyesült Államokba”. „Mi ki akarunk maradni ebből, és meg akarunk maradni magyaroknak, azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország maradjon” – hangsúlyozta.

Hozzátette: e miatt az álláspont miatt a „birodalomhívők” minden alkalmat meg fognak találni a magyar kormány gyengítéséért. Ráadásul olyan dolgokat támadnak, amelyeket Magyarországon elsöprő többségben támogatnak az emberek – jegyezte meg, példaként említve a bankadót, a rezsicsökkentést, a migráció ügyét és a mostani járványkezelést.

„A vita nem a demokráciáról szól, hanem a birodalomról” – foglalt állást Orbán Viktor.

Amikor azonban Magyarországon emberek tízezrei vannak életveszélyben, a fél ország az életük megmentéséért harcol, és eközben „hátulról beléd rúgnak”, ilyenkor erősebb hangot kell megütni, azt kell mondani, „álljon meg a menet”, mert „ha nem tesszük, legközelebb is meg fogják csinálni” – fejtette ki, hangsúlyozva: világossá kell tenni, a magyarokkal nem lehet következmények nélkül kötözködni, különösen baj idején, „nem felejtünk, megjegyezzük, és rendezni fogjuk a számláinkat”.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e összefogásról beszélni az Európai Néppártban – a Fidesz európai pártcsaládjában -, a kormányfő igennel válaszolt, mert minden családban vannak viták, de „nem véletlenül vagyunk egy helyen”. A rendes ember azon dolgozik, hogy amíg lehet, megpróbálja egyben tartani a családot, bár ez nem mindig sikerül, és akkor új fejezetet kell nyitni – fűzte hozzá.

Az ipari termelés márciusi visszaeséséről szóló statisztikai adatot Orbán Viktor úgy kommentálta: lesz az még rosszabb is, az áprilisi adatok „brutálisak” lesznek, mert az a hónap már egészében borzalmas volt a gazdaság szempontjából. A májusi adat is rossz lesz, de az áprilisinál már várhatóan jobb, a júniusi adatok pedig már várhatóan sokkal jobban alakulnak – közölte.

Azt mondta, az „orvosság” a munkahelyek megvédése és újak létrehozása. A szerdai kormányülésen állami munkahelyteremtő programokról tárgyaltak: ennek részeként a közfoglalkoztatottak számának megduplázására utasította a belügy- és a pénzügyminisztert.

„Készen állunk arra, hogy 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk (…), és ha elfogy ez a keret, tovább fogjuk emelni” – jelentette ki, megjegyezve, hogy ma 100 ezren sincsenek közfoglalkoztatásban.

Arról is beszámolt, hogy a hadsereg intenzívebb toborzásba kezdett, az állami cégek pedig kaptak feladatokat, amelyekre új embereket tudnak felvenni időleges szerződéssel.

A miniszterelnök azt közölte, az államhoz eddig mintegy 160 ezer ember fordult segítségért munkahelye elvesztése miatt, a kormány kötelessége pedig az, hogy munkalehetőséget adjon, és adni is fog.

Emellett beruházásokat, fejlesztéseket szorgalmazott, mert ezekből lesz munkahely. Ezermilliárdos nagyságrendűek a támogatások – emelte ki.

„Munkaalapú gazdaságot építünk, ezért Magyarországon a felhasznált eszközök súlypontja a munkahelyteremtésen van” – mondta, felidézve, hogy 2010-ben ezt a politikát hirdette meg, és ez a gondolkodásmód, amely akkor kihúzta az országot a bajból, „most is sikeres lesz”. Közölte: az ország vissza fog találni – szerinte gyorsabban, mint azt ma sokan gondolják – a sikeres magyar gazdaság ösvényére.