Orbán Viktor: Ki kell tartani a rezsicsökkentés mellett
Számos európai országban alakult ki rezsiválság, miután a brüsszeli bürokraták szerint úgy érhető el az átállás a megújuló energiákra, ha emelkednek az árak. Szándékosan emelik az árakat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hozzátette: a kérdés a politikai táborok között is egy harc, a baloldal most is piaci árakat szorgalmaz Magyarországon.
Közölte: a kormány ezt elutasította, megvédte az alacsony rezsiszintet a parlamentben is, de ha elfogadta volna, hogy visszatérjenek oda, ahol a Gyurcsány-Bajnai-korszakban voltak, akkor több mint 360-370 ezer forinttal kellene többet fizetnie egy átlagos családnak, havi 32 ezer forinttal több hiányozna a családi kasszából.
Kifejtette: a rezsi rendkívül érzékeny dolog az olyan országoknak, mint Magyarország, „a magyar családokat a rezsiár meg tudja gyötörni”. „Mi azt mondjuk, hogy a rezsit csökkenteni kell, meg kell védeni a családok szociális helyzetét”, Brüsszel szerint viszont akkor lehet rákényszeríteni a gazdaságokat arra, hogy átálljanak a kevésbé szennyező energiákra, ha felemelik az árakat – magyarázta. Hozzátette: Brüsszel „nem a megoldás, hanem maga a probléma”.
Kiemelte: Magyarország, Lengyelország és Csehország követeli, hogy vonják vissza azokat a szabályokat, amelyek hozzájárultak a mostani magas árakhoz. Ennek érdekében több javaslatot is tettek már, és a két hét múlva esedékes csúcson a rezsikérdést ismét napirendre kell tűzni – fűzte hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság képes volt arra, hogy elérje a járvány előtti teljesítményét, és ez egy közös, nagy sikere egész Magyarországnak. Ezért lehetőség nyílik sok olyan lépésre, amelyre eddig nem lehetett gondolni: nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot adnak, és a családok visszakapják a 2021-ben befizetett adót.
Bejelentette: 2022. január 1-jétől megemelik „az ápolónők bérét 21 százalékkal, a bölcsődei dolgozókét hússzal, a szociális világban dolgozókét húsz százalékkal, és a kultúrában dolgozókét is” húsz százalékkal.
A kormányfő közölte: egymillió fiatalt érint majd, hogy nem kell szja-t fizetnie.
Azért is küzdenek, hogy a 13. havi nyugdíj egészét visszaadhassák – mondta. Ennek a feltételei most még nincsenek meg, de ha a következő hónapokban mindenki jól teszi a dolgát az országban, akkor lehetővé válik – fogalmazott.
Megjegyezte: ha pedig a minimálbért valóban fel tudják emelni 200 ezer forintra – ami azt jelentené, hogy a minimálbér magasabb lesz, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején az átlagbér volt -, „akkor egy szép évet zárhatunk majd”.
A miniszterelnök elmondta: a pedagógusoknak igazuk van, mert ők voltak az elsők, akiknél bérrendezést hajtottak végre 2013-2014 körül. Akkor egy nagyarányú emelés történt, de időközben a többi bér emelkedett, infláció is volt, így ők hátrább sorolódtak. Ez nem igazságos, és a pedagógusoknak igazuk van, hogy ők is bérrendezést akarnak – jelentette ki.
Úgy vélte, a következő évben lehetséges egy 10 százalékos emelés, és 2023 januárjában – ha így megy tovább a gazdaság teljesítménye -, lehet nagyobb bérrendezést is csinálni. Most sztrájkra készülődnek a pedagógusok, így tárgyalni fognak egymással és megpróbálnak egy hosszabb távú megállapodást tető alá hozni – közölte.
Orbán Viktor kifejtette: a magyar gazdaság valóban jó állapotban van, de az államadósság magas, 75 és 80 százalék közötti sávban mozog. „Amikor egy országnak van 75-80 százaléknyi államadóssága, akkor lehet, hogy a gazdaság jól teljesít, de a jég a talpa alatt vékony” – fogalmazott. Hozzátette: „itt nagyon észnél kell lenni, itt egy elhibázott gazdaságpolitikai döntés, egy rossz ütemezés beszakítja alattunk a jeget”.
Úgy vélte, muszáj a béremeléseket, a gazdasági teljesítményből fakadó bevételeket úgy felhasználni, hogy közben adósságot is tudjanak csökkenteni, és vissza kell vinni az államadósságot az 50 százalék körüli szintre.
Kitért rá: ami a brüsszeli pénzeket illeti, úgy döntöttek, hogy a tagállamok közösen vesznek fel pénzt a világpiacról, és ezt, bizonyos célokra meghatározva, odaadják a tagállamoknak, hogy gyorsan ki tudjanak keveredni a válságból. Néhányan – köztük Magyarország – még mindig nem kapták meg a pénzt, ami nem fair, „ez azt jelenti, hogy nincs egyenlő verseny” – mutatott rá.
Közölte: az EU azt mondja, hogy akkor adja oda Magyarországnak a pénzt, ha beengedjük az iskolákba az LMBTQ-aktivistákat.
„Szerencsére a magyar gazdaság jól teljesít, és olyan áron nem akarjuk tőlük elfogadni a pénzt, hogy közben átengedjük a gyerekeink szexuális nevelését” – jelentette ki. Hozzáfűzte: ez a pénz jár nekünk, csak ez a vita időben egy csúszást eredményez.
A kormányfő azt mondta: a jövő héten felveszi a koronavírus elleni harmadik védőoltást, és mindenkinek azt tanácsolta, hogy tegyen így.
A Covid-19 még fiatal vírus, így senki nem tud semmi biztosat, de már a többedik variáns tombol, és várhatóan lesznek újabbak is – közölte.
Amit azonban minden orvos biztosan mond, hogy az oltás működik, és a harmadik jobb, ha van, mint ha nincs – fejtette ki.
Hozzátette: az őszi időjárás miatt is gyorsabban terjed most a kórokozó.
Megjegyezte: Karikó Katalin „a mi hősünk, és megmentette az emberiség sok millió tagjának az életét”. „Lehet, hogy ezért nem jár Nobel-díj”, de hősies munkát végzett, és „nagyon büszkék is vagyunk rá” – jelentette ki.
Elmondta: ugyanakkor van egy nemzetközi verseny, ahol fiatal szakmunkások mérik össze az erejüket, és itt a magyar fiatalok taroltak. Magyarország jövője nemcsak a Nobel-díjasokon múlik, hanem azon is, hogy lesznek-e világszínvonalú szakmunkásaink – vélte a miniszterelnök.
