Hirdetés

„Ha ez így megy tovább, ez a bizottság megöli az európai gazdaságot, elsősorban a magas energiaárakat eredményező politikájával”

– hangsúlyozta a miniszterelnök. Jelezte, a Patrióták Európáért pártcsaládnak új többséget kell felépítenie Brüsszelben, ami belátható időn belül meg is történik. Megemlítette: a Patrióták és a konzervatívok frakciója együtt – a szocialistákat megelőzve – a második legerősebb brüsszeli szövetség, és biztos benne, hogy létszámuk bővülni fog, miután kudarcra van ítélve a mostani brüsszeli kormány működése.

Brüsszel meghozta a maga döntését

Orbán Viktor azt mondta, azon dolgoznak Brüsszelben, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely végrehajtja Brüsszel politikáját. „Át akarnak állítani bennünket, magyarokat a brüsszeli kormány oldalára, de az ellentétes Magyarország érdekével, ezért mi nem állunk át oda” – tette hozzá. A kormányfő úgy fogalmazott: ha nem megy szép szóval, akkor megy politikai harc árán. Szavai szerint ennek a lenyomata az, hogy Ursula von der Leyen és Manfred Weber Magyarországra nem partnerként, még csak nem is ellenfélként, hanem ellenségként tekint.

„Meghozták a maguk döntését: kormányváltást akarnak Magyarországon. Brüsszelben ki is jelölték azt a pártot – a Tisza Pártot – és annak vezetőjét, őket akarják látni kormányon Budapesten”

– tudatta a miniszterelnök. Leszögezte: az lehetetlen, hogy Brüsszel eldönti, milyen kormány legyen Magyarországon, ránk akarja erőltetni a brüsszeli politikát, ami nekünk rossz, és elvárná, hogy mi ezt vegyük tudomásul. „Amikor Brüsszelből helytartókat akarnak a nyakunkba ültetni, akkor mi rúgkapálni fogunk” – mondta. „Az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, a további uniós forrásokat meg kell kapnunk a ’27-28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, mert nem járulunk hozzá” – szögezte le a miniszterelnök.

A kormányfő emlékeztetett, az európai uniós pénzekből Magyarország számláján áll több mint 12 milliárd euró, ezt be tudják vonni a magyar gazdaságba.

„Ezt nem lehívni kell, hanem bizonyos dolgokat, vállalkozásokat, befektetéseket, fejlesztéseket meg kell csinálniuk Magyarországon a vállalkozóknak, benyújtják a számlát a magyar kormánynak, amely azt kiküldi Brüsszelbe, és ebből a 12,5 milliárd euróból ezt kifizetik nekünk. 12,5 milliárd eurónyi pénzt úgy kell elképzelni, hogy az a 2026-os év végéig a magyar gazdaság igényeit kielégíti”

– közölte. Hozzátette, ezen felül is jár majd nekünk még pénz, és hogy ez lesz vagy nem, az majd 2026 utáni probléma lesz, véleménye szerint azonban azt is meg fogja kapni Magyarország. „Azért fogjuk megkapni, mert megkezdődtek a tárgyalások a következő, 2027 utáni hét év költségvetéséről, aminek az elfogadásához egyhangúság kell. És azt biztosan mondhatom, hogy azt a pénzt, amit nem kaptunk meg a ‘25-26-os években, azt meg kell kapnunk a ’27-28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az uniónak, nem járulunk hozzá” – fogalmazott.

Értékelése szerint tehát egyáltalán nem érdemes aggódni az európai uniós pénzek miatt. „Van egy csomó kellemetlenkedés, de semmilyen kétség nincsen, hogy ezek a források megérkeznek a magyar gazdaságba” – összegzett.

Európa két legnagyobb gazdasága élén nincs kormány

Kitért arra is, hogy a pedagógusbér-emelés 12–15 százaléka is lényegében Brüsszelből érkező forrásokból áll össze. „Noha a másik 85 százalékot hazai forrásból kell hozzátenni, így is könnyebbség, hogy 15 százaléknyi bért onnan be lehet vonni a magyar gazdaságba és a magyar oktatási rendszerbe” – jelezte.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy Európa két legnagyobb gazdasága élén nincs kormány, pontosabban ügyvezető kormány van, tartós megállapodásokat pedig nem érdemes kötni ügyvezető kormánnyal. „Franciaországban annyival jobb a helyzet, hogy ott van egy köztársasági elnök, akit a nép választ, de Németországban nehezebb a helyzet” – jegyezte meg.

Hangsúlyozta: az európai gazdaság éppen széthullófélben van, ennek oka pedig az, hogy az elmúlt években Brüsszelben rossz gazdaságpolitikát folytattak, döntéseik következtében az energiaárak megnövekedtek.

„Magyarországon van rezsivédelme a családoknak, de a vállalkozásainkat már nem tudjuk megvédeni; a Brüsszel által előidézett, magas energiaárak lerontják a magyar vállalkozások versenyképességét”

– figyelmeztetett. Elmondása szerint a kérdés az, hogyan lehet Brüsszelt rávenni arra, hogy megváltoztassa a gazdaságpolitikát, és az energiaárak végre visszatérjenek az elviselhetőség sávjába. „Ezért dolgozott a magyar uniós elnökség ebben a fél évben, ezért hozták létre a versenyképességi paktumot, amelyet Brüsszelnek a következő fél évben végre kellene hajtania. Ez a következő fél év nagy viadala lesz” – jelezte.

Orbán Viktor szerdai vatikáni látogatását értékelve kiemelte: a vatikáni diplomácia és a pápa világról való gondolkodásnak középpontjában a háború és a béke kérdése áll, tehát a legjobb helyre ment megerősítésért. Azt is mondta: azután, hogy Ferenc pápa audiencián fogadta, találkozott a Vatikán miniszterelnökével és külügyminiszterével, akikkel részben nemzetközi ügyekről, részben a Vatikán és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól tárgyaltak, és ahol azt a megnyugtató megerősítést kapta, hogy Magyarország továbbra is számíthat a katolikus egyházra és annak római központjára is. „Nemcsak a béke ügyében, hanem minden olyan ügyben, ahol a katolikus egyház segítséget tud nyújtani” – mondta, példaként említve az elesettek, az idősek, a betegek gondozását és a fiatalok nevelését. Hozzátette: a Vatikán és Magyarország között kiváló az együttműködés, ami régre nyúlik vissza. A rendszerváltás után létrejött egy államközi megállapodás Vatikán állam és Magyarország között, amely rendezte a katolikus egyház helyzetét Magyarországon, és amellyel analóg módon rendezték aztán a protestáns egyházak helyzetét is.

Amerika az egyik főszereplője a háborúnak

Az orosz-ukrán háborúról és az Egyesült Államok szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy Amerika az egyik főszereplője a háborúnak, amely nélkül már régen vége lenne annak. Amerika részvétele nélkül Ukrajna nem tudna ellenállást kifejteni.

Azt is mondta: a második világháború óta kikerülhetetlen tény az amerikaiak jelenléte az európai biztonságban, az Egyesült Államok – amely egyébként Magyarország szövetségese – nélkülözhetetlenül fontos szerepet játszik az európai biztonsági rendszerben. „Tehát ha ők összepakolnának és hazamennének – ami egy állandóan nyitva álló lehetőség –, abban a pillanatban biztonsági vákuum jönne létre Európában” – figyelmeztetett.

A miniszterelnök kijelentette, az orosz-ukrán háború végén először tűzszünetet kell kötni, de aztán rendezni kell Európa biztonságának helyzetét.

„Oroszország is megváltozott, ebben a háborúban nagyon megerősödött, Ukrajna is megváltozott, nagyon meggyengült, kiderült, hogy Európa katonai értelemben rendkívül gyenge, még annyi eszközünk sincs, lőszerünk sincs, ami egyébként egy oroszokkal megvívandó konfliktus esetén szükséges lenne, pénzünk sincs a háborúzáshoz”

– fogalmazott a kormányfő. Szavai szerint az európai gyengeség minden jele megjelent. Hozzátette, így a háború után egy egész Európát érintő újrarendezésről, egy biztonságunkat garantáló, Amerika helyét is kijelölő megoldásról kell gondolkodni; a miniszterelnök a következő egy-két év feladatának nevezte ennek a bonyolult és hosszú tárgyalássorozatnak a lefolytatását.

Hangsúlyozta: zűrzavart okoz, hogy jelenleg két amerikai elnök van, a hivatalban lévő, a Soros György-féle nemzetközi erőcsoportok által támogatott„ háborúpárti és Donald Trump, aki kísérleteket fog tenni a béke megteremtésére.

Orbán Viktor szerint több a soknál, hogy az Atlanti-óceán túlpartjáról, biztonságból és kényelemből azt mondhatja az amerikai külügyminiszter, hogy ideje Kijevnek 25-ről 18 évre leszállítania a sorozás alsó korhatárát, ami azt jelenti, hogy haljon meg még több fiatal ukrán. ”Ezt arcátlanul belemondani a világ képébe azt mutatja, hogy már éppen ideje volt, hogy változás történjen Amerikában„ – jegyezte meg, hozzátéve, az ukránok be vannak szorulva, rossz stratégiát választottak, amikor angolszász nyomásra 2022 áprilisa környékén nem kötöttek tűzszünetet Oroszországgal.

Az egész helyzetet abszurdnak nevezve Orbán Viktor megemlítette, január 20-án, Donald Trump elnöki beiktatásával a dolgok kisimulnak, leegyszerűsödnek, kezelhetővé válnak; addig egyszerre vagyunk közel a békéhez és nehéz, veszélyes helyzetben.

A kormányfő szólt arról is: Rómában járva olasz kollégájával, Giorgia Melonival is tárgyalt, fő témájuk pedig a béke kérdése mellett a migráció volt. Elmondta: a két kormány határozottan és erőteljesen ellenez mindenfajta migrációt, és a brüsszeli politikát meg akarja változtatni e kérdésben.

Agresszív stílust választott a Tisza Párt

A Tisza Párt Magyarországon új, agresszív, nem vitatkozó, hanem lesöprő stílust választott, közölte Orbán Viktor. Mint mondta, a munkahelyről vagy a családból mindenki ismer ilyen agresszív, kellemetlen alakokat, akikkel nem lehet értelmesen beszélni, egyetlen dolgot lehet csinálni, le lehet állítani őket. Kifejtette, a politikában ez a szóvivők feladata.

Menczer Tamás jól tette, hogy leállította ezt a rém kellemetlen, agresszív politikát és annak képviselőjét, mondta. A miniszterelnök emlékeztetett: nem csak Rómában járt, de Magyarországon is tárgyalt a német gazdaság néhány jelentős szereplőjével. Óriási nehézségekkel küzdenek, a 2000-es évek eleje óta most először látni olyat, hogy gyárakat zárnak be Németországban. “Nem egyet, nem kettőt, hanem sokat” – fogalmazott. Szavai szerint ezért most nagyon meg kell becsülni azokat a beruházásokat, amelyek Magyarországon működnek, és amelyeket itthon a baloldal lekezelő módon összeszerelő üzemnek nevez.

„Azoknak a német munkásoknak, akik ilyen gyárakban dolgoznak ma Németországban, minden nap azért kell izgulniuk, hogy vajon meglesz-e még holnap az állásuk. Nekünk egy olyan versenyképes közeget kell teremtenünk – eddig erre képesek is voltunk –, hogy a Magyarországon működő gyárakat ne zárják be”

– fejtette ki. Értékelése szerint ezek rendkívül értékes gyárak, termelőhelyek, befektetések, és minden érdekünk amellett szól, hogy ezeket megmentsük, függetlenül attól, hogy Németországban láthatóan nagy bajban van az ipar. Orbán Viktor elmondta, tegnap is arról tárgyalt: nem hogy nem zárják be ezeket a gyárakat, hanem fejleszteni fogják, a BMW is most építi meg a magyarországi gyárát, mert úgy látják, hogy Németországban baj van, de a magyar gazdasági környezet kedvezőbb a számukra.

A kormányfő szerint, ha ügyesen manőverez Magyarország és a gazdasági semlegesség politikáját fenntartja, tehát nemcsak Brüsszelre figyel, hanem fontos neki a kínai meg az amerikai piac is, továbbá megtalálja a megfelelő egyensúlyt, a gazdasági semlegességnek megfelelő gazdaságpolitikát, akkor rendben leszünk. „Ennek része a Demján Sándor-program” – közölte, kiemelve: soha még ilyen, a magyar kis- és középvállalkozásokat támogató program nem volt Magyarországon, az első ehhez hasonlót is az első Orbán-kormány vezette be; a 2000-es évek elején Matolcsy Györggyel gondolták ki a Széchenyi-tervet. „De annak a mérete jóval kisebb volt, mint amit most csinálunk„ – emlékeztetett.

Orbán Viktor elmondta, mintegy 900 ezer kis- és középvállalat (kkv) van Magyarországon, a munkavállalók kétharmadának ezek adnak állást, kulcskérdés tehát, hogy ezek a vállalkozások is rendben legyenek. „Egy dolog, hogy a nagy nyugati beruházásokat és gyárakat életben kell tartani, de a kis- és középvállalkozásokat fejleszteni kell, és a Demján-program erre ad lehetőséget” – közölte a miniszterelnök.

Jelezte: a kormánynak nincs meg az a képessége, hogy a kkv-kat fejlessze, erre a gazdasági kamara való. ”A minisztérium nem gazdaságfejlesztési központ, döntéseket tud hozni, szerencsés esetben jó szabályokat, kedvező körülményeket tud teremteni, de egy ilyen program levezénylése nem miniszteriális feladat„ – szögezte le.

Veszélyes helyzet jött létre Romániában

A kormányfő nagyon fontosnak nevezte ezért, hogy sikerült megállapodni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökségével, amelyen keresztül fogják lebonyolítani Demján-programot. “Úgy is mondhatnám, hogy a gazdasági élet maga rendezi ezt le, mi a forrásokat és a szabályokat biztosítjuk hozzá” – fogalmazott.

Orbán Viktor a napokban lezajlott romániai parlamenti választások kapcsán elmondta, az RMDSZ sikere bennünket, belmagyarokat vagy kismagyarokat is megerősít: mégiscsak komoly nemzet vagyunk. Egy nemzet komolyságának fokmérője ugyanis, hogy mennyire képes felismerni a veszélyt, és ha felismeri a veszélyt, akkor képes-e cselekedni.

„Most Romániában egy veszélyes helyzet jött létre, és a magyar közösség olyan, intellektuálisan és politikailag államalkotó hagyománnyal rendelkező közösség, amely ezt a veszélyt föl tudja ismerni, beazonosítja, és képes közösen föllépni, közösen cselekedni a veszély elhárítása érdekében”

– fogalmazott. „Mi egy dolgot tudunk tenni, mi próbálunk baráti viszonyt kialakítani Romániával annak érdekében, hogy az ott élő magyarok számára mérsékeltebb politika uralkodjék” – jegyezte meg. Kiemelte annak jelentőségét, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt sikerült elintéznünk, hogy Románia a schengeni térséghez kapcsolódjon, és eltűnjön a román-magyar határ. „Az ott élők számára ez különösen fontos, a gazdasági élet számára is rendkívül előnyös, és persze a románoknak is ez az érdekük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

„Ezt senki nem tudta elintézni Bulgáriának és Romániának az elmúlt időszakban, tehetetlenség volt és patthelyzet. Én úgy látom, hogy ezt sikerült feloldani. Az utolsó döntés még előttünk van, de mindenkivel megegyeztünk, és szerintem nagy gesztus Magyarország részéről Románia irányába, hogy éppen a magyar elnökség tudja kiküzdeni, kiharcolni Románia schengeni tagságát. Remélem, ez, akármilyen elnököt választanak is a hétvégén, egy jó startvonal, jó kiindulópont lesz” – közölte a miniszterelnök.

Korábban írtuk