Hirdetés

Az iráni-iraki helyzet ügyében Orbán Viktor kiemelte: amennyire katonák biztonságban lehetnek, annyira a magyar katonák biztonságban vannak Irakban.

A kormányfő közölte, rakétatámadások érték azokat a katonai bázisokat, ahol amerikai katonák tartózkodnak, és ezek között van olyan, ahol magyar katonák is vannak, de egyikük sem sérült meg.

Egy magas rangú katonai vezetőt vezényeltek a helyszínre, ő már megérkezett, és átvette a csapatok irányítását – ismertette.

Orbán Viktor hangsúlyozta: minden feltétel adott a katonák azonnali evakuálására, ha ez szükséges. A döntést kormányközi megállapodás kérdésének tekintik. A magyar katonák iraki állomásoztatásának jogi alapja, hogy a magyar kormánynak megállapodása van az iraki kormánnyal, hogy ott katonák tartózkodhatnak, és amíg az iraki kormány nem mondja fel a szerződést, Magyarország teljesíti a kötelezettségeit – mondta a miniszterelnök.

Megjegyezte: a külügyminiszter pénteken részt vesz az európai uniós külügyminiszterek tanácskozásán, ahol igyekeznek közös európai álláspontot kialakítani a kérdésben.

A miniszterelnök közölte azt is: jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar-szerb határon, ezért a kormány úgy döntött, megnöveli az ott szolgáló katonák és rendőrök számát.

Elmondta, a határszakaszon a napi illegális határátlépési kísérletek száma meghaladta a százat.

Arról is tájékoztatott, hogy ha szükséges, a V4-ek azonnal segítenek a határvédelemben, Magyarország pedig haladéktalanul segít Macedóniának egy rendőri kontingenssel.

Orbán Viktor jelezte, hogy a török hatóságok adatai szerint tavaly 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba, ami 2018-hoz képest 70 százalékos növekedést jelent. Radikálisan megnőtt a Görögország felé igyekvő migránsok aránya, a balkáni útvonalon is emelkedett a migrációs nyomás, és mivel a rossz idő miatt a Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül vezető útvonal egyre nehezebben járható, így egyre többen jönnek a magyar-szerb határhoz – fejtette ki.

Gazdasági témákra kitérve a miniszterelnök kijelentette: a foglalkoztatás és a bérek növekedését is folytatni akarja a kormány, mert a szegénység felszámolásának nincs más útja. Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót, 2010-hez képest több mint 800 ezerrel többen dolgoznak. Varga Mihály pénzügyminisztertől azt kérte, hogy a foglalkoztatási arányban Magyarország érje utol Csehországot.

Hozzátette: a bérek 82 hónapja folyamatosan nőnek.

Kiemelte azt is, hogy a bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb.

A miniszterelnök célul tűzte, hogy az ő kormánya legyen az, amely felszámolja a szegénységet Magyarországon. Idézte az unió adatait, amelyek szerint 1,3 millió emberrel kevesebb szegény van Magyarországon, mint korábban.

Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy újabb településeket vonnak be a legszegényebb falvak helyzetének javítását célzó programba.

Közölte: 2019-ben minden idők legtöbb beruházása érkezett Magyarországra, és az újonnan létrejött magyar munkahelyek 38 százalékát ázsiai beruházások adták, ami a keleti nyitás stratégia visszaigazolása. A magyar gazdaság az egyik legversenyképesebb gazdaság Európában – tette hozzá.

Úgy látja, 2020 izgalmas év lesz. A magyar modell lényegi elemekben különbözik az eurózóna országaitól, így például az adórendszert, a beruházás-ösztönzést, a versenyképességet segítő intézkedéseket vagy a szociálpolitikai megközelítést illetően. A magyar modell eddig sikeres volt, de közben az eurózóna országai is növekedtek, ami most megváltozik. 2020-ban az eurzóna növekedése megáll, ezért kérdés, hogy így is működik-e a magyar modell – mutatott rá.

Mint mondta, a pénzügyminiszter szerint külön gazdaságvédelmi akcióterv nélkül nem lehet azt a célt elérni, hogy legalább 2 százalékkal magasabb legyen a növekedésünk az európai átlagnál. Az akcióterv részleteit a februári évértekelőn ismerteti – fűzte hozzá.

Kérdésre közölte: Magyarország nem áll készen az euró bevezetésére, ez nincs napirenden, de folyamatosan vizsgálják a kérdést.

Az egészségügy helyzetére kitérve kijelentette: véget kell vetni a kórházak adósságfelhalmozásának. A kormányfő hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék súlyos jelentést fogadott el a kérdésről, az adósságfelhalmozás nem bocsánatos bűn, hanem komoly ügy, ez fedezet nélküli kötelezettségvállalás.

Ezt a gyakorlatot fel kell számolni, egyetlen kórház sem halmozhat fel adósságot – hangoztatta, hozzátéve: ezért arra kérték az illetékes minisztert, hogy a kórházak gazdálkodásának ellenőrzéséhez és irányításához szükséges eszközökre tegyen javaslatot. Minden eszközt megadnak a kórházi adósságok felszámolására – közölte.

Orbán Viktor kitért arra: átcsoportosítják a fejlesztési forrásokat, és az első helyre teszik a kórházi várók, kórtermek és az azokhoz kapcsolódó szociális helyiségek felújítását.

Megjegyezte: fontos cél az egészségügyi szakdolgozók és nővérek megtartása, ezért 2,5-3 év alatt 72 százalékos béremelést kapnak.

SAJTÓKÖZLEMÉNY
A miniszterelnök által tartott évindító nemzetközi sajtótájékoztatóra – az idei első Kormányinfóra – azok a belföldi szerkesztőségek kaptak meghívást, melyek munkatársai rendszeres meghívottai, résztvevői az év közben megtartott Kormányinfóknak.
A miniszterelnök két és fél órán keresztül állt a megjelent csaknem száz sajtómunkatárs rendelkezésére; az eseményt két televízió is élőben közvetítette, valamint a miniszterelnök facebook-oldalán is követhető volt.
Senki nem maradt le semmiről.
Havasi Bertalan,
a miniszterelnök sajtófőnöke (OS)

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Kifejtette: nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt „a magyarok közös életét”, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt az alkalmazkodást meg kell kezdeni – tette hozzá.

Közölte: van egy lépésekre lebontott terv, amely szerint 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százalékát karbonsemlegessé teszik, így az energia nagy részét Paks adná, a második legnagyobb forrás pedig a napenergia lenne. Lehetséges, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek 2050-re klímasemleges gazdaság elérését célozzák meg, de ehhez 50 ezer milliárd forint kell. A klímavédelem fontos, de drága dolog – mutatott rá.

Orbán Viktor elmondta: a kormány kidolgoz egy klíma- és környezetvédelmi akciótervet konkrét intézkedésekkel. Ezek között említette, hogy a városi közlekedésben csak elektromos buszokat lehessen forgalomba állítani, minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól.

Közölte: Magyarország kiindulópontja kedvező, mert 21 olyan ország van, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre, miközben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, és Magyarország ezen országok között van. Magyarország a klímabajnokság élmezőnyéhez tartozik – tette hozzá.

Úgy vélte, minderről hosszú viták várhatók Európában, és e vitákban Magyarországnak fontos szempont, hogy a „klímarongálókkal” kell elsősorban megfizettetni a költségeket, nem emelkedhetnek a családok által fizetett energia- és élelmiszerárak, nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, így az uniós költségvetésben ne a kohéziós alaptól vegyenek el forrásokat. Az is fontos, hogy kimondják: atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni – mondta.

Expozéját összegezve azt mondta, az önkormányzati választással a választási év lezárult, a következő több mint két évnek a kormányzásról kell szólnia, nem választásról. A kampányidőszak véget ért, a kormány a maga részéről legközelebb kampányban 2022. január 1. után vesz részt, addig pedig az országépítés lépéseire összpontosít a kabinet – közölte.

Kérdésekre válaszolva a kormányfő kijelentette: a magyar energiapolitika eddig sikeresen elkülönült a szövetségi politikától, és ezt a két dolgot szeretnénk a jövőben is külön tartani.

Az iráni-amerikai konfliktusnak az ország energia- és szövetségi politikájára gyakorolt hatására vonatkozó kérdésre azt válaszolta, eddig sikerült a két dolgot külön kezelni és erre törekszik a jövőben is. Szeretné elérni, hogy Irán ügyében az Európai Unió és az izraeli-amerikai álláspont közötti távolság csökkenjen.

A magyar álláspont egyértelmű: egyetlen ország esetében sem támogatjuk, hogy az atomfegyverrel rendelkező országok köre bővüljön – szögezte le Orbán Viktor.

Azt mondta, a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár „minőségi javulást” eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson.

Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz – szögezte le.

A miniszterelnök szerint jó hír, hogy szerdán Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök társaságában felavatta a Török Áramlat földgázvezeték fekete-tengeri szakaszát. Értékelése szerint ezzel „egy új irányból is képesek leszünk gázt szállítani”.

Kiemelte: a magyar energiastratégia a nukleáris energia arányát akarja megnövelni, valamint a megújuló energiáét – azon belül is a napenergiáét -, ez pedig ugyancsak a függetlenedés irányába mutat.

Nincs bizonyíték arra, az orosz építésű erőműveket politikai célokra használnák fel az oroszok, ezt egyébként is kizártnak tartja – mondta.

Az Ukrajnával kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök kifejtette: minden magyar erőfeszítés ellenére sem tudott eddig létrejönni magas szintű találkozó az új ukrán vezetéssel, de reményét fejezte ki, hogy a jövőben lesz ilyen, és új lendületet tud adni a magyar-ukrán kapcsolatoknak, amelyek „nagyon leromlottak” az előző ukrán elnök időszakában.

Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati választás után többen is felvetették a Fideszen belül a változás szükségességét, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „sajnos a Fidesz sem tökéletes képződmény”, számos helyen lehet rajta javítani, ennek a munkának az irányítása pedig pártelnökként az ő feladata. Mint mondta, azon nem kell csodálkozni, hogy az ellenzék is nyert az önkormányzati választáson, ez – mint mondta – a demokrácia lényege.

Ahol az ellenzéknek jobb jelöltjei voltak, ott az ellenzékieknek szavaztak bizalmat a választók – mondta. Hozzátette, a Fidesz győzelme sem végleges, minden nap újra meg kell nyerniük a politikai vitákat. Úgy fogalmazott, ha van haszna a demokráciának, akkor az az, hogy minden pártot arra kényszerít, újra és újra jobb teljesítményt nyújtson.

A miniszterelnököt kérdezték a fővárosról is. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a száz nap mindenkinek jár, a megválasztott polgármestereknek és a főpolgármesternek „ki kell ismerniük magukat”, ráadásul különösen nehéz a helyzetük, mert az év elején el kell fogadni a költségvetést is.

A dunaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választással és a szélsőséges politikusokkal kapcsolatban azt mondta, annak megítélése, hogy melyik párt szélsőséges, nem a politikusok, hanem a választók feladata. Ha valaki elindul a választáson és bizalmat kap a választóktól, akkor van legitim érve, hogy részt vegyen a politikában, még akkor is, ha ez nem tetszik egyeseknek – emelte ki.

A migrációval kapcsolatban nincs szükség a határvédelem jogi rendszerének átalakítására – jelentette ki Orbán Viktor szintén kérdésre.

Mint mondta, mivel az Európai Unió nem mondta ki, hogy a magyar határon kialakított tranzitzónában való elhelyezés fogva tartásnak minősül, így nem kell változtatni a jelenlegi határvédelmi jogrendszeren.

Orbán Viktor a betelepítési kvótára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, a jövőben sem tűnik el az a történelmi feszültség Európában, ami a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző országok között van, hiszen két különböző felfogású országcsoport küzd egymással Európában. Az egyikük bevándorláspárti, a másikuk pedig nem, Magyarország pedig utóbbihoz tartozik, és meg fogja védeni saját álláspontját ebben a kérdésben – hangsúlyozta.

Hozzátette: az Európai Uniónak az a feladata, hogy a két különböző jövőben gondolkodó országok együttműködéséről gondoskodjon politikailag és intellektuálisan. Ezzel kapcsolatban továbbra is számít politikai vitákra.

A miniszterelnök Soros György politikai tevékenysége kapcsán azt mondta, „nincs Soros-fóbiánk”, de „szemben állunk” egy Soros György által vezetett csoporttal, amelynek célja, hogy befolyást gyakoroljon az európai politikára. Orbán Viktor szerint ezt a tevékenységet Magyarországgal ellentétben sok ország nem teszi szóvá, sőt – mint fogalmazott – az Európai Unió pénzzel támogatja ezeket a szervezeteket.

Az ország szuverenitását érintő kérdésekben ezeket a vitákat és küzdelmeket le kell folytatni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök az elmúlt év magyar vonatkozású választásairól szólva azt mondta, a múlt év választási év volt, a kampányidőszak véget ért, ezért a következő két évnek a kormányzásról kell szólnia.

A kormány politikai kampányban legközelebb 2022 januárja után vesz részt, addig minden idejét a kormányzásra, az „aprómunkára” összpontosítja.

A miniszterelnök kijelentette: 2010 óta egyfajta országépítő korszakban van a kormány, ezt a munkát szeretnék gyorsítani, erősíteni. Sűrű és munkás két évként jellemezte a következő időszakot.

Jelezte: készen áll a következő miniszterelnök-jelöltségre, bár a Fideszben még nincs döntés a nagyobbik kormánypárt 2022-es országgyűlési választásokon induló kormányfő-jelöltének személyéről.

Új európai kereszténydemokrata kezdeményezés lehetőségéről is beszélt Orbán Viktor, amikor a néppárttal összefüggésben kérdezték.

Hangsúlyozta: a Fideszt nem a mai formájában érdekli az Európai Néppárt (EPP), ezért változásra van szükség a pártcsaládon belül.

Kijelentette: a néppárt zsugorodik, veszíti befolyását, pozícióit és képviselőhelyeit, mert rossz – liberális, szocialista, centrista – irányba tart. A kérdés az, hogy a néppárton belül a Fidesznek van-e kellő hatása, hogy kikényszerítse vagy kezdeményezze a változást – fűzte hozzá.

Ha az Európai Néppárt képtelen irányt váltani, akkor egy új európai kereszténydemokrata kezdeményezés kell az európai pártéletben, mert Macron francia elnök baloldali mozgalma emelkedésének ellensúlyát meg kell teremteni – mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor – további kérdésre – igazat ad azoknak, akik szerint a Fidesz politizálása az elmúlt két évben harciasabb volt, mint korábban, de emlékeztetett, hogy ez egy kétéves, folyamatos kampány része volt.

„A kampánynak vége, vissza kell térni a korábbi politikához, újra kell például indítani a nemzeti konzultációkat” – mondta.

Úgy fogalmazott, túl hosszú volt a politikai kampány, küzdelmes, harci, konfrontatív időszak, ezt az emberek nem szeretik, nehezen viselik, „én sem örülök neki”. Hozzátette, ezt az időszakot le kell zárni, vissza kell térni a konzultációkhoz, amelyekből a miniszterelnök legalább kettőt tervez 2020-ban.

A kormányban tervezett személycseréket firtató kérdésre azt mondta, a kormányzás kockázatos és felelősségteljes munka, rendkívül nyomós ok nélkül nem kell változtatni; a stabilitás fontos érték, de ha javítani való van, azt ki kell javítani.

Stumpf István, Navracsics Tibor és Lázár János kritikáira Orbán Viktor kifejtette, elfogult mind a hárommal szemben, kancellárminiszterei voltak, és barátai ma is.

Stumpf István véleményét tisztelettel hallgatja és ki is kéri, Navracsics Tibor munkájára pedig számít a következő időszakban is, mert az egyetlen fideszes tagja volt az Európai Bizottságnak. Felbecsülhetetlen tapasztalatára ő személy szerint és az ország is igényt tart szavai szerint. Lázár Jánosnak pedig nagy érdemei vannak a kormány dinamizálásában, most azonban az a dolga, hogy visszaszerezze Hódmezővásárhelyet – tette hozzá.

A Kesmát firtató kérésre leszögezte, nem írt alá létrehozó dokumentumot, ez egy magánalapítvány, amelynek működését nem a közhatalomnak kell értékelnie, hanem a kurátoroknak. Egy-egy ügyet esetleg szóvá tesz, de egyetlen médiaszereplőt sem akar minősíteni – mondta a miniszterelnök.

A magyarországi médiaarányt illetően Orbán Viktor úgy fogalmazott, „én azt tapasztalom, hogy önök nem szimpatizálnak a mostani kormánnyal”. Megjegyezte, ha titkos szavazás lenne a teremben arról, hogy ez a kormány folytassa-e a munkát, 80:20 arányban elvesztené. Ma a média világában értékelése szerint liberális baloldali túlsúly van, de most sokkal kiegyensúlyozottabb a világ, személyes véleménye szerint Magyarországon ma 50:50 százalékos az arány.

A korával kapcsolatos megjegyzésre azt mondta, a fiatalság a politikában nem életkort jelent, hanem dinamikát, bátorságot. Ha innen nézzük a politikát, a legfiatalabb politikus ma a világban Boris Johnson és Donald Trump – jegyezte meg.

A magyar gazdaság fejlettsége folyamatosan nő, a kormány célja, hogy 2030-ra elérje az uniós átlag 85 százalékát – tért át újabb témára.

Jelezte, hogy ez a mutató 2010-ben 63 százalékos volt, jelenleg 71 százalék. Általános gyakorlatnak nevezte, hogy az unió által kifogásolt fejlesztéseknél és beruházásoknál a kormány hazai költségvetési forrásba csoportosítja át a beruházásokat. Mint mondta, felfogása szerint nincs lényegi különbség európai vagy hazai forrás között.

Azt mondta, minél fejlettebb egy ország, annál kevesebb európai forrást kaphat, így ezen források csökkenésével párhuzamosan növelni kell a magyar magáncégek külföldről hazahozott osztalékát. Ebben kell egyensúlyt találni – tette hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor kifejtette, hogy az európai uniós befizetéseknél előrébb vagyunk egyes gazdagabb országoknál. Példaként elmondta, hogy az egy főre jutó nemzeti össztermék arányában a magyarok többet fizetnek be, mint Hollandia vagy Svédország.

Véleménye szerint el kell kerülni azokat a vitákat, amelyek után csökkennek a pénzügyi lehetőségeink.

Hangsúlyozta: a foglalkoztatás és a bérek növekedését folytatni akarja a kormány, mert a szegénység felszámolásának nincs más útja.

Fantasztikus teljesítménynek nevezte, hogy harminc év után először a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,5 milliót. A bérek pedig 82 hónapja folyamatosan nőnek – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a bérnövekedés aránya a legalacsonyabb jövedelműek esetében volt a legnagyobb.

Már február elsejétől ingyenesek lesznek a meddőségkezelésben használt gyógyszerek – jelentette be Orbán Viktor.

Közölte: jelenleg ezeket a készítményeket 90 százalékban téríti az állam, és miután volt egy zavar, a kormány úgy döntött, hogy a korábban elterjedt július elsejei határidő helyett február elsejétől lesznek ingyenesek ezek a gyógyszerek.

Hozzátette: a meddőségcentrumoknál nem államosítás történt, hanem egy kivétellel – ahol még tárgyalnak – megvásárolta a cégeket az állam. Ezt egyrészt bioetikai kérdésből tették, hogy a teljes folyamat alatt látható legyen, mi történik a megtermékenyített petesejtekkel, másrészt szeretnék ingyenessé tenni a szolgáltatást.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a jövőben nem piaci alapon történik a meddőség kezelése Magyarországon. Erre Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kidolgozott egy rendszert, hogy a megvásárolt cégek tudására és eszközeire építve milyen centrumok jönnek majd létre az országban, és hol.

A miniszterelnök a Mátrai Erőmű vásárlásáról elmondta, a lignitvagyon a nemzeti függetlenség szempontjából is stratégiai kérdés. Hozzátette: a vásárlás transzparens ügyletként történik, nemzetközi vagyonbecslő cég értékelése alapján.

Arról is beszélt: folytatódik a Magyar falu program, kormányzati cél, hogy „a falut, mint életformát meg tudjuk őrizni”.

Újabb kérdésre a magyar külpolitikáról szólva megerősítette, annak a nemzeti érdekekből kell kiindulnia. „A kizárólag értékalapú külpolitika, amely mellőzi a pragmatizmust (…), szükségképpen kompromisszumképtelen politikához vezet” – érvelt, kijelentve: a külpolitikában csak kompromisszummal lehet eredményeket elérni, mert ezen kívül még két lehetőség kínálkozik az országoknak: „az izoláció és a háború”.

Mint mondta, Magyarország nem az elveit adja fel, amikor megállapodik a törökökkel vagy bármelyik ázsiai hatalommal, „hanem külpolitikát csinál”. A kizárólag értékalapon álló külpolitikát azért nem fogadja el, mert az „teljesen lefegyverezné” Magyarországot. „Nekünk a magyar nemzeti érdekekből kell kiindulni” – szögezte le, azt is megjegyezve, hogy „akármit is mondanak mások, ugyanezt csinálják”.

Ezzel kapcsolatban azt is kifejtette: a következő néhány évtized szempontjából Közép-Ázsiát kulcstérségnek tartja, ezek az országok „pozitív előítélettel” vannak Magyarország iránt és nagy lehetőséget jelentenek.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva azt is közölte, hogy Magyarország nagyon aktívan és rendkívül sokat tesz az üldözött keresztények megsegítéséért. Az ő védelmük diplomáciai fellépést igényel, amit Magyarország „szerényen és titokban végez”.

Végül tudatta: egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként.

A kormányfő szerint ma a demográfiai kihívás jelenti a legfőbb problémát Magyarország számára. Ha „nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyermekeket”, és a magyar gazdaság képes a forrásokat megtermelni, akkor az egyetlen megoldás az, hogy a forrásokból minél nagyobb összeget a családok és a gyermeknevelés támogatására fordítsanak – hangoztatta.

Orbán Viktor azt szeretné, hogy a háromgyermekes anyákra is kiterjesszék a négygyermekes édesanyákra bevezetett személyijövedelemadó-mentességet. Az a cél, hogy a „családvédelmi akcióterv hegyében” az legyen, hogy 2021 január elsejétől azok, akik három gyermeket szültek és felneveltek, életük végéig ne fizessenek személyi jövedelemadót – mondta. Hozzátette: erőteljes szakmai egyeztetés folyik erről Varga Mihály pénzügyminiszterrel.