„Az egységhez csak az őszinte belső vitákon keresztül juthatunk el”

A dokumentumban – amelyet Novák Katalin, a Fidesz alelnöke kedden tett közzé Facebook-oldalán – Orbán Viktor azt írta, hogy az EPP tagpártjai kezdetektől aktív és fontos szerepet játszottak az európai közéleti vitákban, az EPP nélkül nem jöhetett volna létre vélemény- és politikai többség olyan fontos kérdésekben, mint a Szovjetunió kiszorítása Közép-Európából, a kommunista politikai rendszerek elutasítása és megdöntése, Európa újraegyesítése a szovjet megszállás alól felszabadított országokkal, a schengeni határrendszer kialakítása és az euró megalkotása.

Az EPP „eltökélten demokráciapárti, antikommunista, piacpárti, antimarxista, nemzeteket támogató, az uniót a nemzeti egységekre építő, szubszidiaritáspárti, bürokráciaellenes, keresztény inspirációjú, az egy férfi és egy nő szövetségére épülő házasság és a keresztény családmodell híve és hangos képviselője” volt, amit „bátran, büszkén és sikeresen képviselt” – emlékeztetett.

Úgy fogalmazott: „mára minden megváltozott. Az Európában is súlyos örökséget hagyó kommunizmussal és marxizmussal szembeni fellépés helyett Fidel Castrót és Karl Marxot éltetjük. A kereszténydemokrata rajnai modell helyett egalitárius, szocialisztikus társadalomelméleteket karolunk föl. Szubszidiaritás helyett a brüsszeli bürokrácia megerősítését és a központosítást pártoljuk. A keresztény inspirációkat, ha vannak is, nem képviseljük nyíltan és öntudatosan”.

A néppárt a gyerekek születésének támogatása helyett a tömeges migrációban látja a megoldást a népesedési problémákra, ellenerő kifejtése nélkül tűri a schengeni határrendszer szétbomlását, és tehetetlenül szemléli a Balkán országainak kimaradását Európa integrációjából. Nem kínál továbbá vonzó alternatívát a politikai ellenfeleivel szemben, az ő témáikat és az ő álláspontjaikat tekinti viszonyítási pontnak, a belső ellentéteket pedig a széles nyilvánosság elé tárja – áll a memorandumban.

A miniszterelnök úgy látja, az EPP centrista, a keresztény jobboldalról baloldali irányba csúszó pártszövetség lett, amely a választók szemében lassan megkülönböztethetetlenné válik a liberális, zöld, szocialista baloldaltól. Míg a néppárt 2011-ben az unió 27 országában 16 kormányfőt adott, az Európai Parlamentben (EP) pedig 271 képviselője dolgozott, addig jelenleg csak 9 miniszterelnököt ad, az EP-ben 187-en vannak, és csak kevés tagpártja tud koalíció nélkül kormányozni – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor ebben a helyzetben elengedhetetlennek tartja az EPP jövőbeli küldetéséről szóló belső vitát, amely a legutóbbi zágrábi kongresszuson elmaradt, helyette olyan elnököt választottak, aki „behozta a lengyel belpolitikai konfliktusokat és érdekeket az EPP-be”.

„Mi úgy gondoljuk, hogyha egy pártcsaládnak a tagpártja módosítani akarja a politikai irányvonalunkat, az demokratikus, legitim és természetes törekvés. A demokrácia, a politikai siker mindig élő, vitázó folyamat eredménye lehet csak” – írta.

A miniszterelnök a memorandumban a néppárt stratégiai irányvonalának módosítását javasolja: az EPP térjen vissza a Wilfried Martens-i örökséghez, a tagpártokat ne csak a baloldallal, hanem a jobboldallal való otthoni együttműködésben, koalíciókötésben is támogassák, a néppárt vezető testületeiben pedig a centrista irányzat mellett a jobboldali keresztény irányzat képviselői is kapjanak helyet.

„Az egység a legfontosabb, de a mai helyzetünkben az egységhez, egy új egységhez csak az őszinte belső vitákon keresztül juthatunk el” – zárul Orbán Viktor kormányfő, Fidesz-elnök memoranduma.