Magyarország egy erős ország: Orbán Viktor napirend előtti fölszólalása

„Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Azért kértem szót, hogy alkotmányos szokásaink szerint tájékoztatást adjak az Országgyűlésnek a legutóbbi ülésünk óta eltelt két hónapról, különös tekintettel arra, hogy legutóbb a baloldal is felhatalmazást adott a kormányzati válságkezeléshez, amikor 90 százalékban szavazta meg a mostani intézkedések jogi alapját.

Tisztelt Ház!

Ez a két hónap, ahogy az elmúlt egy év is, a koronavírussal szembeni küzdelemről szólt. A parlamenttől kapott felhatalmazással élve és a járványügyi szakemberek tanácsára november 11-én korlátozó intézkedéseket vezettünk be. Hangsúlyt szeretnék adni a járványügyi szakemberek tanácsának, illetve annak a súlyának. Nagy a kísértés, hogy így, elhúzódó járvány idején a politikai döntéshozók vagy egyszerűen csak a népképviselők járványügyi szakembernek képzeljék magukat. Igaz, elhúzódó járvány miatt némi jártasságra mi is szert teszünk, de ez nem azonos a járványügyi szakemberek tudásával. Mindamellett a döntés felelősségét nem kívánjuk áthárítani, a védekezés megszervezése és irányítása továbbra is a kormány feladata, kormányzati feladat, de mindig ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a járványügyi szakemberek véleménye a lehető legnagyobb súllyal jelenjen meg döntéseinkben.

Képviselőtársaim, a járványadatok egész Európában, így Magyarországon is növekedést mutatnak. A magyar emberek a konzultációk során egyértelművé tették, hogy milyen korlátozásokat fogadnak el, és ebben a nyári konzultációban egyértelművé tették azt is, hogy a védekezés idején is működnie kell az országnak. Ezért tartottuk nyitva a munkahelyeket és az általános iskolákat is. A járvány megfékezéséhez szükség volt kijárási tilalomra, a szórakozóhelyek, fürdők, színházak, éttermek, koncertek bezárására, a rendezvények és sportesemények látogatásának megtiltására.

Amit a magyar egészségügyi válságkezelés módszeréről mondhatok Önöknek, az, hogy a válságkezelésünk következetes. Mi lényegében november óta nem változtattunk a korábbi intézkedéseken, és úgy hiszem, ezért sikerült a járványt keretek közé szorítanunk. Akik más utat jártak, és folyamatos változtatásokban, a védelmi intézkedések folyamatos változtatásában hittek, akik Nyugat-Európában karácsonykor újranyitottak, azoknál hatalmas erővel éledt fel a harmadik hullám. Úgy érzem tehát, hogy helyesen döntöttünk, amikor kitartottunk a kezdeti intézkedéseink mellett. A járványgörbe tíz napja nem csökken. A második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant. A szakemberek szerint – bár ők sem állítják ezt biztosan – a ragályosabb vírusmutáció miatt ismét emelkedő tendencia jöhet. Szükség van tehát az Országgyűléstől kapott felhatalmazás meghosszabbítására, és szükség van az eddigi szabályok szigorú és következetes betartására is. A magyar társadalomban folyamatosan zajlik a vita az újranyitásról. Vannak, akik már ma újranyitást szeretnének; mi, bevallom őszintén, ennél többet akarunk, nem egyszerűen csak a „Zárva” táblát akarjuk elfordítani a bejáraton, hanem újra akarjuk indítani a gazdaságot, sőt az egész polgári társadalmi életet. Azt akarjuk, hogy erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk.

Az újraindítás feltétele azonban a vakcina; vakcina nélkül nem tudjuk megállítani a vírust, mert újabb és újabb hullámokban az mindig vissza fog térni. Ezért ma az a legfontosabb feladat, mely hazánk előtt áll, hogy megpróbáljunk minél több vakcinát szerezni; nem majd, ahogyan Brüsszelből ígérik, hanem gyorsan. Nekünk minden olyan vakcina jó, ami biztonságos, és amivel a világon már több millió embert beoltottak. Azt pedig aligha engedhetnénk meg magunknak, hogy amivel magyarokat oltanak a Vajdaságban, az ne legyen elérhető nálunk, Magyarországon. Ezért vásároltunk a nyugati mellé orosz és kínai vakcinát is. Az Oroszországgal kötött megállapodás értelmében egymillió ember beoltására elegendő oltóanyag érkezik Magyarországra három hónap alatt. A kínai vakcina ügyében is sikerült megállapodást kötnünk: 2,5 millió ember beoltására elegendő vakcinát vásárolunk a Sinopharmtól. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon már öt hatékony és biztonságos vakcina rendelkezik engedéllyel, ami a tömeges oltás megkezdésének kulcsa. Az európai vakcinaellátás, -elosztás bizonytalanságai mellett is biztosan mondhatom Önöknek, hogy azt már elértük, hogy mi, magyarok május végéig 3,5 millió emberrel több embert tudunk beoltani, mint egy hasonló méretű európai uniós ország, amely csak a nyugati vakcinákra támaszkodik. Reális esélyünk van arra, hogy április elejére a kétmillió főt is meghaladhatja a beoltottak száma, vagyis minden 60 évnél idősebb regisztrált, vagyis a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó polgártársunk megkaphatja a védőoltást. Felfogásom szerint Magyarországnak minden oltóanyagra szüksége van, mert az oltás menti meg az életet és a munkahelyeket, az oltás vezet vissza a normális élethez. Minden nap számít, és a szó szoros értelmében igaz, hogy aki időt nyert, életet, sőt sok száz, sok ezer életet nyer. Ezért nem szabadna a vakcinából politikai kérdést csinálni, nem a vakcina területén kell bizonygatni az amerikaiak és a brüsszeliek iránti elkötelezettséget.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A járvány kezdete óta minden döntésünk azon alapszik, hogy miközben meghallgatjuk a járványügyi szakemberek véleményét, figyelünk az emberek véleményére is; ezért tartottunk járványügyi konzultációt a második hullám előtt, tavaly nyáron. Csak olyan korlátozásokat van értelme bevezetni, amelyeket a többség elfogad, és ezért érvényt is lehet nekik szerezni. A kormány a válságkezelés idején is igényt tart az emberek támogatására, azt igyekszik megszerezni és fenntartani.

Tisztelt Ház!

A járványnak még nincs vége, az oltási program elindulásával azonban egy új szakaszba léptünk: vannak, akik azt gondolják, hogy az oltások beadásával egy időben elkezdődhet a korlátozások feloldása is, mások óvatosságra intenek, mert a járvány egész Európában felszálló ágban van. Ezért újra konzultációt indítunk, ezúttal az újraindítás kérdéseiről, és hét fontos kérdésben kérjük ki az emberek véleményét. Innen is kérem a honfitársaimat, minél többen üljenek a számítógép vagy az okostelefon elé, osszák meg velünk a véleményüket, és közben ne feledkezzenek el arról, hogy ugyanott, a vakcianainfo.gov.hu oldalon lehet továbbra is jelentkezni az oltásra; még nem késő feliratkozni.

Tisztelt Országgyűlés!

A járványügyi helyzet után szeretném Önöket tájékoztatni a gazdasági helyzetről is. A magyar gazdaság a járvány előtt Európa egyik legstabilabb és gyorsan növekvő gazdasága volt: alacsony költségvetési hiány, csökkenő államadósság, rekord magas foglalkoztatottság, növekvő jövedelmek, csökkenő szegénység és óriási befektetésvonzó képesség. És ami még ennél is fontosabb: ehhez párosuló önbizalom és optimizmus. 2020-ban a járvány nagyot ütött a magyar gazdaságon. Az ütés nem rendítette meg, de megállította és visszatolta a magyar gazdaságot: az Európai Unió becslése szerint a gazdasági növekedés százalékban kifejezve mintegy 5,2 százalékkal csökkent. A mi válságkezelésünk lényege a munkahelyek megvédése volt. Ismerik a felfogásunkat: ha munka van, minden van; ez volt a gazdaságvédelmi akcióterv feladata. Hitelmoratóriumot vezettünk be, ami 50 ezer magyar kis- és középvállalkozásnak jelentett segítséget, 3.000 milliárd forintot hagyott közel 1,6 millió ügyfél, vagyis vállalkozó és család zsebében. Bértámogatással segítjük a bajba jutott vállalkozásokat: a szállodáknál, éttermeknél, az edzőtermeknél, a fürdőknél és a szórakoztatóiparban átvállaljuk a bérek felét, elengedtük a szociális hozzájárulási adót, és a felére csökkentettük az iparűzési adót. Az erős és célzott bértámogatási rendszer eredménye, hogy mintegy 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni; ez a 4,5 millió foglalkoztatottnak körülbelül az 5 százaléka. Beruházási támogatást adtunk 1.434 magyarországi vállalkozásnak azért, hogy megtarthassák a munkahelyeket, illetve újakat hozzanak létre; ez 280 ezer munkahely megtartását és létrehozását segítette elő. Garanciaprogramokat vezettünk be, sokat költöttünk arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a KAVOSZ által kezelt Széchenyi Kártya-program mindenki – mindenki! – számára gyorsan és olcsón elérhető legyen. Az olcsó hitelekkel közel 40 ezer vállalkozásnak segítettünk. 2020-ban közel 500 milliárd forintot fizettünk ki 1.400 – 1.400! – vállalkozásnak, amiért közel 1.700 milliárd forint magánberuházás valósul majd meg, leginkább a következő két évben, 2021-ben és 2022-ben. Az így a gazdaságba áramoltatott források több mint fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz ment.

Tisztelt Ház!

A gazdaságvédelmi intézkedések eredményesnek bizonyultak, mert decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt. Sokfajta statisztikai szám létezik, a kormány egyetlenegynek tulajdonít kiemelt jelentőséget ezek közül: mennyien dolgoznak, mennyi embernek van munkája. Tisztelettel jelentem Önöknek, hogy 2020 decemberében Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, a foglalkoztatottak száma elérte a 4,5 milliót. Magyarországon jelenleg a munkanélküliek aránya valamivel magasabb, mint a válság előtt volt, 4,3 százalék, de szeretném egyúttal jelezni azt is, hogy ez a harmadik legjobb adat, vagyis a harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi adat az egész Európai Unióban.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint lesz elég vakcina, hozzákezdünk a korlátozások fokozatos és felelősségteljes enyhítéséhez. Nem egyszerűen csak visszatérünk oda, ahol 2019-ben voltunk, hanem akciótervet indítunk, új gazdaságfejlesztési intézkedéseket vezetünk be. Ezeket az intézkedéseket összefoglalóan gazdaság-újraindítási akciótervnek nevezzük. A kormány meggyőződése szerint a magyar gazdaságot munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel és a beruházások támogatásával kell újraindítani. Kitartunk a „segély helyett munka” elve mellett, mert az elmúlt tíz évben is ez volt a siker gazdasági alapja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Az újraindítási akcióterv hét lépésből áll. 5 százalékra csökkent a lakásépítés áfája; 3 millió forintot adunk lakásfelújításra; bértámogatást nyújtunk a bajba jutott vállalkozásoknak; megindítottuk az elmúlt évtizedek legnagyobb orvosibér-emelési programját; négy hullámban visszaadjuk, visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat; a 25 év alatti fiataloknak jövedelemadó-mentességet vezetünk be; és kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt adunk 10 millió forintig a legkisebb magyar vállalkozásoknak. A gazdaság-újraindítási akcióterv következő lépéseként, ha az előbb elmondott lépéseken túl leszünk, akkor egy nagyívű, sok ezer milliárd forintnyi beruházást, beruházás-támogatási programot is elindítunk. Ezeket az Európai Unióval közösen fogjuk majd finanszírozni. Ennek az akciótervnek, az akcióterv ezen részének a legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz. A következő években Magyarország legnagyobb egyetemfejlesztési terve valósul meg, hozzávetőlegesen 1.500-2.000 milliárd forintot fogunk befektetni a hazai egyetemeinkbe.

Tisztelt Képviselőtársaim!

A pénteki napon megkezdtük a 13. havi nyugdíj első részletének kiutalását is. Ez jól mutatja, hogy a mai válságkezelés természete, rendezőelve és logikája más, mint amit 2010 előtt alkalmaztak Magyarországon. Ez a válságkezelés, a mi válságkezelésünk nemzeti jellegű, nem a magyar emberekkel fizetteti meg a válság árát. 2010-ben véget ért az a világ Magyarországon, amikor a válságok árát főként a nyugdíjasokkal fizettették meg. 2010-ben úgy határoztunk, hogy a legnagyobb válság idején is – és 2010-ben elég nagy válság volt – garantáljuk a nyugdíjak értékállóságát, majd pedig, amikor megerősödött a gazdaságunk, akkor azt is vállaltuk, hogy amit a baloldal elvett, azt lépésről lépésre visszaadjuk.

Tisztelt Ház!

Úgy gondolom, hogy Magyarország egy erős ország, ezért állta jól a sarat a vírusjárvány idején; erős ország, mert bátran kiállt, és meg is nyerte a csatákat Brüsszelben a saját érdekei mellett; de erős ország a mi hazánk azért is, mert meg tudja becsülni azokat, akik egy élet munkájával felépítették ezt az országot. Fontos dolog anyagilag is megbecsülni azokat a honfitársainkat, akik egy életet ledolgoztak, és jobbá tették családjuk és az ország életét is. Ezt az áldozatvállalást nekünk, az ő utódaiknak kötelességünk elismerni.

Végezetül szeretnék néhány szót szólni a 25 év alatti fiatalok adómentességéről is. Ilyet Magyarországon még soha senki nem csinált, ilyen intézkedést nem vezetett be, mi azonban fontosnak tartjuk, hogy minden fiatal a saját lábára tudjon állni, és el tudja kezdeni az önálló életét. A fiataloknak munka mellé jár az adókedvezmény, a családalapítás mellé a babaváró, a csok és az otthonteremtés, a gyermeknevelés mellé pedig a gyerekek után járó adókedvezmény. Így, ezekkel az intézkedésekkel válhat kerekké a fiatalok életkezdése és fiatal felnőtt éveik.

Tisztelt Országgyűlés!

Végezetül engedjék meg, hogy röviden összegezzem az előttünk álló hónapokban itt magasodó feladatokat. Három nagy ügyön fogunk dolgozni: először is végig fogjuk vinni a tömeges oltási akciót; másrészt a konzultáció után az emberek véleményét figyelembe véve fokozatosan, kellő óvatosság mellett ki fogjuk vezetni a korlátozásokat; harmadrészt és végül újra fogjuk indítani a gazdaságot, van egy újraindítási akciótervünk, annak minden pontját meg fogjuk valósítani, és azt remélem, hogy Magyarország erősebb lesz a járvány után, mint a járvány előtt volt. Kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy pártállásra tekintet nélkül támogassák a kormány válságkezelő és gazdaságot újraindító akciótervét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!”