Orbán Viktor: Öt százalékkal emelkedik a tizenharmadik havi nyugdíj is
Módosítani kellett a költségvetést, mert a jegybank inflációs előrejelzése alapján a korábban vártnál magasabb lesz az infláció, ezért döntött a kormány úgy, hogy januártól három helyett öt százalékkal nőnek a nyugdíjak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök kifejtette, hogy a jövő évi ágazati béremelésekre a gazdasági növekedés ad lehetőséget. Orbán Viktor elmondta: december 15-én indul az 5 és 11 év közötti gyerekek oltása. A kormányfő arról is beszélt, hogy a kormánynak a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie a bevándorlással és a migrációval kapcsolatos Brüsszellel folyó vitában.Minden nyugdíjas biztos lehet abban, hogy 5 százalékkal emelkedik a nyugdíja januártól, emellett a következő évben teljes egészében visszaadott tizenharmadik havi nyugdíj értéke is 5 százalékkal emelkedik – jelentette be Orbán Viktor.
Közölte: a nyugdíjemelésről szóló rendelet pénteken jelenik meg a Magyar Közlönyben. „Ha van miből adni, az ember szívesen ad és a gazdaság a mögöttünk hagyott évben és reményeink szerint az előttünk álló évben is jól teljesít majd” – fogalmazott.
A kormányfő megjegyezte: a nyugdíjasok minden forintot számon tartanak, velük pontosan kell elszámolni, és „az élettapasztalatuk szerint jól is teszik, ha pontos elszámolást követelnek a kormánytól, láttak már olyan kormányokat, amelyek nem adtak, hanem elvettek”.
A miniszterelnök arról, hogy jövőre emelkedik a minimálbér, valamint a kulturális és a szociális ágazatban dolgozók 20 százalékos, a katonai és rendvédelmi dolgozók, illetve a pedagógusok 10 százalékos béremelést kapnak, azt mondta: ha összességében sikeresen működik a gazdaság, akkor lehet csak arról beszélni, hogy mire fordítsák az így előállt plusz összeget.
Ugyanakkor arra is figyelmeztetett: mindig több igény van, mint amennyi pénzt a gazdaság meg tud termelni. „Ha olyan pénzt adsz oda, amit nem termeltél meg, akkor előbb-utóbb csődbe mész” – jelezte, hozzátéve, hogy a kormány és a pénzügyminiszter felelőssége, hogy ez ne következzen be Magyarországon.
A negyedik hullám csúcsán vagyunk
A koronavírus-járvány negyedik hullámának csúcsán vagyunk, „sőt talán már lefelé is jövünk”, de csak akkor tudjuk ezt a hullámot minél előbb eljuttatni a végpontjához, és laposítani a következő hullám ívét, ha beoltatjuk magunkat, mert nincs más orvosság, csak az oltás – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta: csökkenés tapasztalható az új fertőzöttek, a kórházban kezeltek és a gépi lélegeztetésre szorulók számában. A járványban 166-an hunytak el egy nap alatt, „veszteség minden nap van, de a helyzet összességében javul”.
„Csütörtökön 51.666 oltást vettek fel, ebből 42.453 harmadik oltás, ez karácsonykor különösen fontos, mert ha nem vagyunk beoltva, kiskarácsonyunk, ha be vagyunk, nagykarácsonyunk lesz” – mondta. „Ha úgy akarunk a szentestén a családi asztal körül ülni, hogy nem félünk, hanem úgy érezzük, hogy biztonságban vagyunk, akkor a gyerekeknek és a szülőknek, meg a nagyszülőknek is beoltva kell lenniük. Egyébként nem lesz szép, emelkedett, lélekemelő nagykarácsonyunk, hanem marad a félelemben megélt kiskarácsony” – fogalmazott.
Közölte azt is: december 15-étől indul az 5-11 éves korosztály oltása, amire szerdától lehet már regisztrálni. Hozzátette: 69-70 ezer vakcina érkezik, kijelölték az oltópontokat, illetve a gyermek háziorvosoknál is meg lehet kapni majd az oltást. Megerősítette: a vakcina biztonságos ennek a korosztálynak is.
Az EP-ben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást
A bevándorlás kérdésére áttérve Orbán Viktor egy nagy és erős, bevándorlásellenes, családbarát európai pártszövetség létrehozását nevezte a legfontosabb hosszú távú célnak.
Múlt heti varsói tárgyalásairól szólva elmondta: már hosszú hónapok óta szervezkednek a bevándorlást ellenző és a családokat támogató európai pártok, de egy ilyen egyezkedésnél rengeteg szervezeti kérdés van, amelyeket lépésről lépésre kell rendezni. Hozzátette: vannak személyes ambíciók, vannak országok, ahol egymással rivalizáló pártok is vannak, nekik „nehezebb bejönni egy ilyen nagy együttműködésbe”, de lépésről lépésre haladnak, és a következő találkozót Spanyolországban tartják jövő év elején.
Rámutatott: jelenleg kisebbségben vannak Európában, hiszen az Európai Parlamentben ülő pártok többsége támogatja a bevándorlást, és nem támogatja a családokat.
Azt akarjuk, hogy hosszú távon – a következő évtizedekben – legyen végre azon európai embereknek is döntést befolyásoló erejű hangjuk, akik – legyenek franciák, németek vagy magyarok – nem akarják, hogy Európából bevándorlókontinens legyen, a saját hazájukat nem akarják átalakítani bevándorlóországgá, viszont szeretnék, hogyha támogatást kapnának a családok ahhoz, hogy minél több gyermeket tudjanak felnevelni – jelentette ki.
„Nem alternatívak akarunk lenni, hanem győztesek. Mi akarjuk befolyásolni, sőt mi akarjuk meghatározni, hogy mi legyen Brüsszel politikája. A célunk az, hogy ez legyen Európában a legnagyobb politikai erő” – közölte.
Hozzátette, a nyugat-európaiak „belevágtak egy nagy kísérletbe”, és úgy gondolták, ha összekeverik „a nagy muszlim tömegeket a bennszülött keresztényekkel”, abból egy jó dolog fog létrejönni. Ezzel szemben – folytatta – a magyarok azt gondolják, hogy ilyen kísérletbe belevágni életveszélyes, mert ha a kísérlet rosszul sül el, nem lehet visszacsinálni, a nem várt következmények között lehetnek terrorcselekmények, romló közbiztonság vagy „iszonyatos szociális kiadások” is.
Kijelentette: a magyar kormánynak azt kell mondania Brüsszelben, hogy meg kell változtatni a brüsszeli bevándorlási szabályokat.
Az Alkotmánybíróság döntését kell követni a Brüsszellel folyó vitában
A kormánynak a magyar Alkotmánybíróság döntését kell követnie a bevándorlással és a migrációval kapcsolatos Brüsszellel folyó vitában – jelentette ki a miniszterelnök.
A műsorvezető kérdésére, miszerint az Alkotmánybíróság hoz egy döntést arról, hogy az unió által meghatározott bevándorlási szabályok elsőbbséget élveznek-e a magyarországi joggal szemben, Orbán Viktor elmondta, számunkra a magyar alkotmányos rend szerint az a mérvadó, amit az Alkotmánybíróság mond, hiszen mi a magyar emberek szolgálatára és a magyar alkotmányra tettük le az esküt, nem a brüsszeli bürokratákra, és az „elvont brüsszeli elgondolásokra” – mondta a kormányfő. Hozzátette: egy Brüsszellel való vita esetében „végső instanciaként” az Alkotmánybíróság jogosult dönteni, így a kormánynak a magyar testület döntését kell követnie.