Orbán Viktor elmondta: a kegyelmi ügyek teljesen le vannak választva a kormányzati munkáról, a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, Novák Katalin pedig egy olyan ügyben mondott igent, amiben csak egyetlen helyes döntés születhetett volna, a nem.

Hirdetés

Hozzátette: ezt szinte mindenki így érezte az országban, a jobboldalon meg különösen, hiszen a családi értékek, gyermekek védelme, a gyermek mint érték a mi politikai krédónk, hitvallásunknak a középpontjában áll. Úgy értékelt: a döntés miatt megbomlott a nemzeti egység, amit az államfő lemondásával lehetett helyreállítani.

„Az elnök asszony becsületére legyen mondva – aki egyébként fantasztikus munkát végzett, és mindannyian szerettük és szeretjük – ezt a hibát beismerte és távozott”

– tette hozzá.

Magyarország erős ország

Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének államfővé jelölését a tapasztalattal, az alkotmányos és jogi ügyekben való jártassággal, a nemzetközi jog ismeretével, a nemzetközi térben való forgolódással, a politikai intézmények természetrajzának ismeretével és egy szakmai tekintélyt is megadó életúttal indokolta. Elmondta, ezek a tulajdonságok együtt az Ab elnökét rajzolták ki, mint a leginkább alkalmas jelöltet. Közölte azt is, a jelölést hosszú egyeztetések, tárgyalások előzték meg, a legutolsó körben a Fidesz elnöksége is tárgyalt róla.

Elmondta, Magyarország erős ország, most baj van, mert lemondott az előző elnök asszony, még mindig vérzik az ember szíve, ráadásul egy olyan ügyben, ahol az államfő döntése és az emberek véleménye élesen szemben állt egymással. Minden bajban van valami reménysugár, mert amikor most végigvették, kiket éreznek úgy, hogy méltóak lennének erre a hivatásra, szép számmal találtak erre méltó magyarokat, amely megerősíti az embernek a saját nemzetébe, országába vetett hitét – fogalmazott, megjegyezve, boldog volt, hogy egy ilyen széles paletta volt előtte.

A kormányfő közölte, az új elnöknek kell majd helyreállítania a megbillent egységet vagy egyensúlyt. Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy Sulyok Tamás világossá fogja tenni, amikor először szól az országhoz, hogy pedofil vagy ahhoz kapcsolódó bűncselekményekhez kötődő ügyekben nincs pardon, ilyen nem fordulhat elő, nem történhet meg.

„Remélem, föl is szólít bennünket arra, hogy a szükséges, az ilyen dolgok meg nem történéséhez szükséges jogszabály-módosításokat, kormányzati döntéseket hozzuk meg” – tette hozzá, jelezve ugyanakkor, hogy ezeknek egy részét már meg is hozta, és elrendelt egy teljes körű átvilágítást és ellenőrzést.

Hangsúlyozta: egy tisztességes országban, mint Magyarország, nem fordulhat elő olyan, mint ami a bicskei gyermekotthonban történt, és amit a kegyelmi ügy hozott felszínre.

„Ez egész egyszerűen elfogadhatatlan, és ha már nem lehet miszlikbe vágni azokat, akik hozzányúlnak a gyerekünkhöz, hát az a minimum, hogyha elítélték őket, akkor utána nincs pardon és nincs kegyelem”

– jelentette ki.

Közölte: át kell világítani az összes ilyen intézményt abból a szempontból, hogy a mostani vezetők átmentek-e a megfelelő alkalmassági vizsgálaton, megfelelnek-e a feltételeknek, és ez vajon mindenre kiterjedt-e. Hozzátette: ennek az életvitelre, a szexuális devianciára, a pszichológiai megfelelésre is ki kell terjednie.

„Olyan emberek, akik veszélyt jelentenek a gyerekekre, nem dolgozhatnak se iskolában, se óvodában, se gyermekotthonban”

– jelentette ki. Hangsúlyozta: lehetetlen, hogy egy ilyen ügy – aminek a középpontjában a pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon-igazgató áll – megtörténhet, és utána nem azonnal robban föl az adott közösség, hanem még mismásolás, rejtegetés, sumákolás történik.

A miniszterelnök azt mondta: rendet kell tenni, és rendet is fognak tenni ezen a területen, ezt a munkát személyesen fogja nyomon követni, és a végén megfelelő döntésekkel szeretné lezárni.

Brüsszelben kapuzárási pánik van

Orbán Viktor kitért arra, hogy Brüsszelben kapuzárási pánik van, az Európai Parlament mandátuma ugyanis júniusban lejár. Ezért a végén egy utolsó körre beneveznek a derék brüsszeli urak, így előkerült az LMBTQ, a migráció és a háború kérdése – jegyezte meg.

Magyarországnak ezt ki kell védenie, nem olyan sok idő már ez, júniusban választás van – közölte.

A kormányfő a migrációs paktumot nagyobb bajnak tartja, mert LMBTQ-ügyben nagyrészt egyetértés van Magyarországon, de a migráció ügyében kicsit megosztottabb a helyzet.

Hangsúlyozta ugyanakkor: ebben az ügyben is masszív többség van Magyarországon a nemzeti szuverenitás mellett, vagyis hogy csak a magyarok dönthessék el, kikkel kívánnak együtt élni. Volt is erről népszavazás és konzultáció, de azért itt nagy a fizetett ügynökök száma – fogalmazott.

Felidézte, hogy Soros György 2015-16-ban közzétett egy programot, a hírhedt Soros-tervet, amelyben éppen azok a javaslatok szerepelnek, amelyek a kapuzárási pánik miatt ideges brüsszeliek munkatervében most fellelhetők: migránsgettókat kell létrehozni, be kell hozni évente legalább egymillió embert, azokat fizetni kell, menedzselni kell a migrációt, nem pedig elutasítani.

Ezt eddig meg tudtuk akadályozni – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: 2015 óta harcolok először egyedül, aztán egyre többen lettünk, amíg már mi voltunk többen, akik Brüsszelben az idióta migrációbarát szabályokat meg tudtuk akadályozni.

Most még egy utolsó rohamot kell elszenvednünk – figyelmeztetett a rádióinterjúban Orbán Viktor, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy nem vagyunk egyedül, több ország van, amelyik nem támogat migrációbarát szabályokat.

Volt, aki kifejezetten bátran szembement ezekkel, például a szlovákok, más úgy mondott nemet, hogy tartózkodott vagy bizonyos részeket kifogásolt, például a csehek vagy a lengyelek – bár ott most más szelek fújnak -, és az olaszok is észnél vannak, a görögök is szenvednek – idézte fel a kormányfő.

„Tehát vagyunk azért itt jó néhányan, akik a migrációs hullám közepén éljük az életünket, és eddig jól meg tudtuk magunkat védeni, és nem akarjuk az elmúlt évek küzdelmeinek eredményét, hogy migránsmentes országok maradjunk, nem akarjuk ezt az eredményt kidobni az ablakon egy utolsó, választás előtti brüsszeli roham miatt”

– összegzett.

Az orosz-ukrán konfliktusnak nincs harctéri, katonai megoldása

Az orosz-ukrán konfliktusnak nincs harctéri, katonai megoldása, békefolyamatra van szükség, amely lezárja ezt a konfliktust, és egyúttal hosszú távon élhető Európát teremt számunkra – mondta a miniszterelnök a háború kirobbanásának kétéves évfordulóját felidézve.

Kifejtette: ez egy nagyon nehéz ügy, Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami számos elvi és erkölcsi kérdést is felvet, de a háború alapvetően mégiscsak reálpolitikai kérdés.

A realitások az első pillanattól nyilvánvalóak voltak. Magyarország ezért is mondta, amit mondott. A Nyugat nem vetheti bele magát egy olyan háborúba, amelyben nyilvánvaló az alapvető matematikai, életszerű tények alapján, hogy nincs megoldás a harctéren – értékelt.

„Tűzszünetre kell törekedni és békére, mert katonai erővel Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni. Mi, magyarok, nem osztjuk a brit, francia és a német nézőpontot, amelyik katonai megoldást akar kicsikarni, nekünk béke kell a szomszédunkban, ez egzisztenciális, emberi létkérdés”

– mondta Orbán Viktor.

Arról, hogy változhat-e az Európai Unió álláspontja, azt mondta: a nyugatiak lába beleszorult ebbe a gödörbe, beleléptek és nem tudják kihúzni. Arra számít, a közvélemény majd elrendezi ezt a kérdést. Nem látja, hogy az általa ismert vezetők arra a belátásra jutnának, hogy hibáztak, és – igaz, hogy az ukránok biztatására –, de rosszul mérték fel a helyzetet. Ebből fakadóan a háború kiterjedésének kockázatával kell szembenézni, ami rossz Európának és amibe gazdaságilag is tönkre fogunk menni. Iszonyatos mennyiségű pénzt emészt fel a katonai siker esélye nélkül – mutatott rá a kormányfő, hozzátéve: ezt abba kell hagyni.

Értékelése szerint a nyugat-európai vezetőknek nem lesz más választásuk, mint valamilyen indokot kitalálva, azt mondják, valóban most már katonai megoldásra nincs esély, jöhetnek a politikusok, a diplomácia, legyen tűzszünet és legyenek béketárgyalások. Úgy látta, nem lesz könnyű a tévedést beismerni, ahogy a migrációs tévedést sem volt könnyű beismerni.

Orbán Viktor úgy látja, valakinek előbb-utóbb azt kell mondania, én hibáztam el. Ezért várják az amerikai elnökválasztást, ami után reményeik szerint a mostani elnök távozik, Trump elnök visszatér és szabad kezet kap, hogy békét csináljon – jelezte.

Hozzátette: ez magától Európában nem következik be, kell egy európai parlamenti választás, Amerikában pedig egy elnökválasztás. Ha új leosztás van, akkor egy békepárti, európai választás után felálló intézményrendszer és vezetői és egy Amerikában győztes Donald Trump együtt békét tudnak teremteni, alapvetően amerikai kezdeményezéssel – összegzett.

Svédország más értékek szerint rendezi az életét

A kormányfő a svéd NATO-csatlakozásról és a svéd miniszterelnök látogatásáról szóló felvetésre kifejtette: voltak függőben lévő katonai fegyverzeti kérdések, és érti a frakció ellenállását, de adjanak időt a számára a bizalom kiépítésére.

Többször is beszélt a svéd miniszterelnökkel és ennek a folyamatnak a lezárása történik meg pénteken Budapesten. Az összes függőben lévő ügyet elrendezik, kötnek hadiipari, katonai megállapodásokat, és a katonai együttműködésről is lefektetnek néhány döntést és irányt – jelezte Orbán Viktor.

A miniszterelnök rámutatott: azt el kell fogadni, hogy nem vagyunk egyformák. Svédország más értékek szerint rendezi az életét, mint Magyarország. Magyarország egy keresztény kultúrájú ország, a keresztény értékek alapvetőek a társadalmunkban.

„Mi egy családközpontú ország vagyunk és azokat a modern konfigurációkat, amelyek Európában elterjedtek, a magyarnak nem veszi be a gyomra”

– fogalmazott a kormányfő, aki kiemelte azt is: Magyarország békepárti, míg Svédország háborúpárti az orosz-ukrán konfliktusban.

Nyilvánvalóan világos értékrendbeli különbségek vannak a két ország között, de ez kezelhető. Mi nem akarjuk megmondani a svédeknek, hogyan éljenek, és ha ők sem akarják megmondani nekünk, akkor kinyílik a lehetőség az együttműködés előtt – hangsúlyozta. Úgy folytatta: most nem házasságot kötnek, hanem egy katonai szövetséget, ami arról szól, hogy ha az egyik felet megtámadják, akkor a másik a segítségére siet, ezt pedig különböző értékalapon is meg lehet tenni. Svédország és Magyarország képes érdekalapon együttműködést kötni, ezt pecsételjük meg pénteken, és hétfőn kanyaríthatja alá az utolsó aláírást a magyar Országgyűlés – mondta a kormányfő.

Korábban írtuk