Orbánoznak, tarlósoznak

Nem félek a népszavazástól, de egy katasztrófavédelmi projekt esetén vitathatónak tartom. Különösen értelmetlen egy összbudapesti népszavazás – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere, aki a múlt heti rendkívüli közgyűlés után nyilatkozott a Demokratának a kampánytémává tett római-parti védmű sorsáról.

– Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés a római-parti árvízvédelmi létesítménnyel kapcsolatos korábbi határozatát, de egyúttal arról is határozott, hogy a védmű a korábbi tervnek megfelelően a hullámtérben épüljön meg. Az ellenzék hevesen tiltakozik. Mi folyik itt tulajdonképpen?

– Mivel évek óta megy a vita a Római-part árvízvédelméről, most már egészen biztos, hogy van egy kisebb közösség, amelyik szisztematikusan hangolva a közvéleményt, lényegében arra utazik, hogy egyáltalán ne legyen védmű. Közben persze az ellenkezőjét hangoztatják. Ennek a tiltakozásnak négy vonulata rajzolódott ki.

– Éspedig?

– Az egyik és legnagyobb kör azokból a helyben élő emberekből áll, akikkel szemben semmilyen indulat nincs bennem. Annak ellenére sem, hogy van egy kemény mag, amelyik azon fáradozik, hogy engem közellenségnek mutasson be. Kialakult bennük egyfajta félelem, feszültség és indulat, mert őket személyesen érinti a döntés. Azután van egy olyan csoport, amelyik a helyieket folyamatosan hecceli. Meg vannak győződve arról, hogy valakik tönkre akarják tenni a Római-partot. Újabb és újabb viták kapnak lángra, a kivágandó fákat illetően számháború folyik, most már 200 és 1660 között változik az a szám, amivel misztifikálják a tényeket. Ez egy kissé elvakult környezetvédelmi csoport, nem lehet tudni, hogy hányféle és milyen motivációjuk van, de feltűnő, hogy minden ellen tiltakoznak, ami valamilyen építkezéssel jár. A harmadik és a negyedik egy-egy politikai csoport.

– Ők kik?

– Két részre osztanám őket is. A nulla és két százalék köztiekkel nem foglalkozom. A Jobbiknak és az LMP-nek legalább van erkölcsi alapja arra, hogy megszólaljon, még akkor is, ha a törekvésük nem korlátozódik kizárólag a védmű építésére.

– Hanem mire?

– Nyíltan bevallották, hogy a kormánnyal szembeni érzelmeiket szeretnék kifejezni. A kérdés csak az, hogy ennek mi köze van a Római-part védelméhez.

– Mi volt a célja a korábbi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésének?

– Az az igazság, hogy a Római-parton élők azt követelték, vonjuk vissza a határozatot. Én személy szerint nem félek egy népszavazástól, de ők ezt az aláírásgyűjtést nem a Római-part érdekében szervezték, és az a szomorú, hogy ezt gyakorlatilag nyíltan ki is mondták.

– Említett egy negyedik kört is…

– Őket Gy. Németh Erzsébettel és Horváth Csabával lehet fémjelezni. Nekik még erkölcsi alapjuk sincs arra, hogy egyáltalán megszólaljanak. Ők azok, akik évtizedekig semmit nem tettek a védmű megépítése érdekében, akik egyetlen fórumot nem tartottak, akik 2009-ben egyetlen szakvéleményt sem kértek, akik a Nánási úti fejlesztés több változatát is leszavazták, akik soha nem akartak népszavazást. Horváth Csaba ráadásul főpolgármester-helyettes volt 2006-tól jó három évig. Most épp ellentétesen beszélnek, mint ahogy korábban szavaztak. Amorális és ostoba tempó.

– Megépül a védmű? És milyen nyomvonalon?

– Ha visszanézünk a múltba, én mindig következetes voltam ebben a kérdésben. Körülbelül egy hete bekúszott azonban a védmű körüli közbeszédbe egy újabb fogalom: nyári gát a parti sávban. A nyári gát azonban mezőgazdasági területen használatos, még a régi MÁSZ feltételeinek sem tesz eleget, Horváth Csabáék ezt akarták 2009-ben, de mivel semmire sem jó, a saját minisztériumuk is kirúgta őket vele. Mi sosem mondtuk, hogy fővédvonalat építünk, azt mondtuk, mobilgátat telepítünk, ami a jelenlegi MÁSZ követelményeinek is megfelel. A nyári gát a Barát-pataktól és az Aranyhegyi-pataktól sem védene meg senkit, de ugyanúgy ki kellene vágni a fákat a környezetében. Az, amivel szédítik az embereket, közönséges butaság. A mobilgát veszélyessége is riogatásnak tűnik. Az engedélyező hatóság írásban jelezte, nem is engedne ilyet.

– Mi a helyzet a III. kerület javaslatával?

– Nekem megfelel a III. kerület által javasolt nyomvonal is, bár tíz évig nem jeleztek ilyet. Eddig mindenki arról vitatkozott, hogy a védmű a Nánási úton épüljön, vagy a part mentén. Én kezdettől fogva a parti változat mellett álltam ki, részben szakmai, részben lelkiismereti okokból. A szakvélemények túlnyomó többsége is ezt támasztja alá, de hogy a part mentén pontosan hol, arról nem folyt vita. Mondhatjuk, hogy a Nánási út a főzelék, a parti sáv a sütemény. Én mindig csak azt mondtam, hogy sütemény. Most arról folyna némi po­lé­mia, hogy ez női szeszély vagy almás pite legyen.

– Most már erről is vita lesz?

– Végül is nem, ha megoldható a kerület javaslata szerint, de azt tudni kell, hogy a főváros évekig tartó, súlyos kártérítési perekbe keveredhet. A kerítések ugyanis a part mentén nem egyenes vonalban, hanem cikcakk alakban húzódnak, így a legbeljebb fekvő telekhez kell igazítani a védmű nyomvonalát, és még onnan körülbelül hat métert kell leszámítani, hogy a szervízút a mentett oldalon épülhessen meg. Egyes ingatlanoknál ez akár 12 méter igénybevételét is jelentheti.

– Ez tetemes kisajátítási költséggel járna!

– Ha a tiltakozók elfogadják ezt a változatot, akkor én is elfogadom, és valószínűleg a közgyűlési többség is. A III. kerületi javaslat éppúgy egy parti változat, mint a jelenlegi nyomvonal. Azonban hangsúlyozom, a tiltakozók öt éve a 200 méterre levő Nánási útra kívánják a gátat, ami rengeteg építményt a sorsára hagyna.

– Kirekesztő álláspont. A közvélemény mégsem lát tisztán. Mintha valakik szándékosan félretájékoztatnák az embereket.

– Nem tudom, miért nem veszik észre, hogy szándékos időhúzásról és uszításról van szó. Hivatkoznak szaktekintélyekre, de nem azt mondják, amit ők mondanak, egyes újságokban például olyan eseményekről szóló hírek jelentek meg, amik konkrétan meg sem történtek. Ezek ellen nagyon nehéz védekezni. Olyan fogalmakat használnak, mint a már említett nyári gát, amiről nem tudják, mit jelent. Letagadnak döntéseket, szakvéleményeket. Mérnöki alapfogalmakkal nincsenek tisztában.

– Készült-e a gát ügyében közvélemény-kutatás?

– Kettő is, de valótlan kérdésen alapult. Ha pedig valótlan kérdést tesznek fel, az arra adott válaszok egy torz helyzetre vonatkoznak, nem a valóságra.

– Miért, mit kérdeztek?

– Az egyik kérdésben például a part mentén engedély nélkül épített ingatlanok szerepeltek, ami csúsztatás. Még rosszabb, hogy partélre tervezett védműről beszélnek, ami valótlanság. Nem a partélre terveztük a védművet. Ez a kerület kérdésében is hibás. A budapesti árvízvédelem jogi szabályozása formálisan rendezett, de szakmailag nehezen értelmezhető, mert például a főváros forrásaiból elképzelhetetlen a 84 kilométernyi partvonal megfeleltetése az új rendeletnek.

– Úgy fest, úgy kiáradt ez a vita a szakmai mederből, mint a Duna zöld­ár idején. Nem lehetne valahogy visszaterelni?

– Ha megnézi valaki a transzparenseket, a röplapokat, a petíciókat, ezt egyáltalán nem életszerűtlen feltételezni. Lehet, hogy lesz egy embercsoport, akiket meg lehet győzni, de egészen biztos, hogy sok olyan marad, akit nem. Teljesen mindegy, hogy ezer ember tiltakozik, vagy háromszáz: az ellenzéki sajtó ugyanúgy felfújja. Nem remélem, hogy megszűnnének a tiltakozások, ha feljebb megyünk hat méterrel, de ha valami csoda folytán így lesz, én biztosan nem fogom opponálni, sőt egyáltalán nem bánom, a nehézségei ellenére sem.

– A közgyűlés most megerősítette, hogy a hullámtérben kell megépíteni a védművet.

– Ez a döntés pontosan úgy szól, hogy nem változik a közgyűlés álláspontja: a védművet nem a Nánási úton, hanem a hullámtérben kell megépíteni. Nem lehet a védelemből ingatlanokat kizárni, hiszen vannak köztük 1914 óta ott álló házak is. Ez mérnöki alapszabályt és emberiességet is sértene.

– Nem lehetne két gátat is építeni, hogy mindenki boldog legyen? A Nánási útit is, meg a mobilgátat is.

– A Nánási úton már van egy védmű, azt nem is akarjuk elbontani. Sőt. Árvíz idején meg szoktuk erősíteni.

– Akkor tehát vége a háborúnak?

– Nem hiszem. Ezek próbálkozások. Mintha a part menti védmű az én vesszőparipám lenne. Ez ostobaság. A III. kerület már 2007-ben hozott egy határozatot arról, hogy a parton kell megépíteni a védművet. Ezt a határozatot nekem tulajdonítják, holott 2007 augusztusában már egy éve nem én voltam a III. kerületi polgármester. Az MSZP-nek, a volt SZDSZ-eseknek, a liberálisoknak nagyon fáj, hogy elvesztették a főpolgármesteri pozíciót. Amit Budapesten lehet, azt ellenem és a Fidesz–KDNP ellen fognak fordítani az elkövetkező fél évben és azután is, mert ezt a pozíciót mindenáron vissza akarják szerezni.

– Lehet, hogy ez van a népszavazási kezdeményezés mögött?

– Megismétlem, nem félek a népszavazástól, de egy katasztrófavédelmi projekt esetén vitathatónak tartom. Különösen értelmetlen egy összbudapesti népszavazás. Erre akkor is utaltam, amikor felvetődött a lehetősége. A lakosság túlnyomó többsége ugyanis nem tudja pontosan, hogy miről dönt. Én sem vagyok árvízvédelmi szakértő, de megkockáztatom, hogy valamivel többet sejtek a dallamáról. A lakosság elsöprő többsége azonban nemcsak hogy nem szakértő, de nem is érintett. Egy rákosmenti vagy egy kőbányai lakost nem aggasztja túlzottan a római-parti védmű centire pontos helye, mert nem érintkezik közvetlenül sem a parttal, sem a Dunával. Az a veszély is fennáll ezért, hogy a közvetlenül érintettek kisebbségben maradnak olyanokkal szemben, akiknek fogalmuk sincs, hogy miről van szó, de valakik fölheccelik őket. Vitatható, hogy ezt a kérdést ők döntsék el.

– Végül is mi lesz, ha egyszer ismét kiárad a Duna?

– Júliusban adta be egy minipárt a népszavazási kérdését arról, hogy „akarja-e, hogy az ilyen és ilyen számú közgyűlési határozatot visszavonják”… A többi kispárt most felült ennek a farvizére, elkezdték a kormányt szapulni. Orbánoznak, tarlósoznak, amit természetesen megtehetnek, de ennek a római-parti védműhöz nincs semmi köze. Demokráciáznak, lázítanak, de közben egy olyan, sokakat veszélyeztető ügyben teszik ezt, aminek a valós szakmai részéről halvány fogalmuk sincs. A kiáradni akaró Dunát plakátokkal, aláírásgyűjtő ívekkel nem lehet föltartóztatni. Ahhoz gát kell. A legcélszerűbbnek most az látszik, ez is nagy előrelépés, ha egyelőre önálló projektként megvalósítjuk az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak védelmét. A Fővárosi Csatornázási Művek arról tájékoztatott, hogy a Nánási úton megfeszített munkával képes még védekezni a jelenlegi nyomvonalon is, ha jön egy árvíz a Dunán.

Hernádi Zsuzsa