Fotó: MTI/Mónus Márton
Hirdetés

Rétvári Bence hozzátette: 1956-ban kiderült, hogy a nyugati nagyhatalmak nem segítenek, egyedül maradtunk. Örök tanulság, hogy mi magyarok mindig önmagunkra számíthatunk, a szabadságot, a függetlenséget nem más birodalmaktól kapjuk, azt saját erőből kell elérni – folytatta. Ezért kell, hogy Magyarország erős legyen, a saját lábára álljon és a birodalmak is tiszteljék – szögezte le az államtitkár.

Felidézte: a forradalmárok 1956-ban nem latolgattak esélyeket. Az akkori világrendben a legerősebb szárazföldi hadsereggel is szembeszálltak a magyar szabadságért és függetlenségért, mert addigra elviselhetetlenné vált, amit a kommunisták az országgal tettek. A pesti srácok szabadságukat, munkájukat, jövőjüket, életüket is hajlandók voltak feláldozni a magyar szabadságért. Az alaptörvény is rögzíti, hogy a magyar szabadság az 56-os forradalomból sarjad – emelte ki.

Kitért arra is, hogy minden korszakban voltak, vannak és lesznek olyanok, akiknek Magyarország az első, és olyanok is, akik más birodalmat szolgálnak. Őket úgy lehet megkülönböztetni, hogy utóbbiaknak nem lesznek szobraik, nem lesz róluk utca, tér elnevezve – jelentette ki. A kommunista diktatúra követői szinte kivétel nélkül még saját családjukat is megtagadták, hiszen nevük megváltoztatásával megtagadták szüleiket – fogalmazott.

A Bem József szobránál tartott ünnepségen az államtitkár kitért arra, hogy amikor a magyar szabadságról és függetlenségről beszélünk „egy talpalatnyi Lengyelországhoz is eljutunk”. Így volt ez 56-ban is. Magyarok és lengyelek egymás szuverenitását, függetlenségét ezekben a napokban is szolidárisan, közösen védjük – tette hozzá.

Rétvári Bence beszédét azzal zárta: „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”.

Az ünnepség elején egy határon túli diák, Somogyi Máté mondott beszédet, azt hangsúlyozta: tisztelet az akkori hősök emlékének. Kortársaitól azt kérte, fogalmazzák meg saját 56-ukat, saját szabadságeszményüket, és húsz napig ne más kihívásokról, hanem 56-ról szóljon a közösségi média. Az ünnepség résztvevőinek többsége a Műegyetem elől induló fáklyás felvonulással érkezett a Bem térre.

A menettel a forradalom egyik meghatározó eseményeként számon tartott október 22-ei műegyetemi diákgyűlésre emlékeztek. Ezen a hallgatók pontokba szedve fogalmazták meg követeléseiket, és arról is döntöttek, hogy a lengyel nép melletti szolidaritás jegyében másnap, vagyis október 23-án a Bem térre vonulnak.

A mostani, több ezer ember, többségében fiatalok részvételével megtartott felvonulást négy korabeli Csepel teherautó vezette fel, a platókról pedig korhű ruhába öltözött fiatalok integettek. A menet résztvevői közül többen nemzeti színű, lyukas, valamint székely zászlókat lengettek.

A fáklyás felvonulás és a Bem téri megemlékezés társrendezője a Rákóczi Szövetség volt.