„Olyan személyiségeket kerestünk, akik a maguk területén már bizonyítottak és képesek széles horizonton gondolkodni Magyarország jövőjéről.” E szavak Draskovics Tibor minden posztra alkalmas szocialista politikus száját hagyták el 2006 közepén, amikor Gyurcsány Ferenc felkérte őt az Államreform Bizottság vezetésére. Ez a testület dolgozta volna ki az egészségügy, a közigazgatás, a nyugdíjrendszer átfogó reformját, de a „széles horizonton” gondolkodók munkájának legigazabb fokmérője az volt, amikor 2008-ban Gyurcsány felismerve a nyilvánvalót, feloszlatta a bizottságot.

Amiről a szocialisták nyolc évig csak jól fizető, hangzatos nevű, soha célt nem érő bizottságokban beszéltek, annak tekintélyes részét a Fidesz egy nap alatt keresztülvitte. A parlament határozott a képviselők számának radikális csökkentéséről, újrateremtette a közigazgatási államtitkár pozícióját, újjászervezte a minisztériumok struktúráját és kormányhivatalnokait, módosította az önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre vonatkozó szabályokat.

Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó tervezet szerint megmarad a vegyes rendszer, vagyis egyéni jelöltre, de egyetlen listára lehet szavazni a továbbiakban, az arányosságról pedig a kompenzációs lista gondoskodik, a területi listák ugyanakkor kikerülnek a rendszerből. A második fordulóban idén is megtapasztalt képviselő-jelölti visszalépések korszaka is lezárulhat, mivel az első forduló eredményességi küszöbét eltörölve már az első fordulóban az kap mandátumot, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Az új szabályok szerint 198 parlamenti mandátum szerezhető meg összesen, ebből 90 egyéni körzetben, 78 a listáról és 30 a kompenzációs listáról. A 198 mandátumhoz 13, kisebbségeknek fenntartott képviselői hely adódik hozzá. A kopogtatócédula-gyűjtés rendszere is megmarad, de az egyéni körzetek darabszámának csökkenésével, vagyis az egy körzetre jutó szavazók számának növekedésével a 750 darab szelvény begyűjtése a kisebb pártok számára sem jelent leküzdhetetlen akadályt.

Az Országgyűlés alkotmányba foglalta, hogy a következő parlament legfeljebb 200+13 fős lehet. Alkotmánymódosítással létrehozták a miniszterelnök-helyettes feladatkörét is, a posztot elsőként Navracsics Tibor és Semjén Zsolt tölti majd be. A képviselők visszaállították a szocialisták által eltörölt közigazgatási államtitkár intézményét a politikától függetlenített, szakmai alapon működő közigazgatási rendszer megteremtése érdekében.

A Fidesz javaslatára megkezdődött az önkormányzati képviselők számának csökkentéséről szóló törvényjavaslat vitája is. Magyarországon aránytalanul sok képviselő alkotja a helyi képviselő-testületeket, legtöbbször az önkormányzat büdzséjét terhelő tiszteletdíj fejében munkálkodva. A legnagyobb parlamenti erő indítványa szerint a tízezer fős lélekszám felett megmarad az egyéni képviselők és a kompenzációs lista együttes rendszere, ám az utóbbiba azok eredményét is beleszámítják, akik egyéniben mandátumhoz jutottak. Mindez azt jelenti, hogy az egyéniben győztes képviselőre leadott voksok hozzáadódnak a kompenzációs listán képződött szavazatokhoz is, míg korábban a lista vigaszágként működött és kizárólag az egyéniben mandátumhoz nem jutó erők testületbe kerülését szolgálta.

Botka László szocialista honatya szerint mindez a Fidesz aktuális érdekeit szolgáló lépés. A Jobbik az ajánlási küszöb négyszeresére emelése ellen tiltakozott, hiszen megítélésük szerint a kis pártok aligha lesznek képesek a jelenleginél négyszer több kopogtatócédula összegyűjtésére a helyhatósági választásokon. Az LMP nevében felszólaló, jelenleg polgármesterként is működő Ivády Gábor szerint az önkormányzatokat alapvetően nem a tiszteletdíjak sújtják, valamint arra utalt, hogy a képviselők számának csökkenésével a „kiskirály” polgármesterek hatalma csak nagyobb lesz.

A Fidesz javaslata szerint ezentúl a képviselő-testületek nemcsak saját soraikból, hanem kívülről is választhatnak alpolgármestereket, utóbbiak nem vennének részt a szavazásban. A javaslat előnye, hogy egy-egy fajsúlyos szakmai feladat megoldására az esetek többségében nincs alkalmas személy a megválasztott képviselők között, így kívülről bevonható a megfelelő szakértelemmel bíró alpolgármester, bár ez a lehetőség a képviselők részéről felettébb nagy önmérsékletet és önismeretet kíván meg. A héten előzetes letartóztatásba helyezett Hagyó Miklós esete kitűnően példázza, attól, hogy képviselői minőségében főpolgármester-helyettesnek választották, az egy nokiás dobozba elhelyezhető kenőpénz mennyiségének mérésén túl az önkormányzati cégek irányításában nem szerzett szakmai jártasságot.

A Fidesz javaslata alapján az alpolgármester tisztsége megszűnik, ha a rá bízott feladatokat a polgármester tőle írásban visszavonja, ekkortól alpolgármesteri juttatásokra sem jogosult. A szabályozás helyességét igazolja Atkári János esete, akitől Demszky Gábor minden jogkört megvont, ám Atkári hatáskör nélkül is jogosult volt a helyettesi fizetésre. De emlékezetes a fóti példa is, ahol Fábry Béla helyi szocialista képviselő, magát a háromból első számú alpolgármesternek kinevezve Mádly Zsolt polgármestert és elődjét is gond nélkül félreállítva, gyakorlatilag a település vezetőjeként irányította Fót városát és semmilyen hivataltól, bíróságtól nem engedte magát zavartatni. Az alpolgármesterek jogállását Kósa Lajos indítványára az Alkotmányba is belevették, jelentőségüket ezzel is hangsúlyozandó.

A kormányzati szinten is elkezdődtek az átalakulások. A minisztériumok apparátusát ezentúl kormánytisztviselőnek nevezik, munkaviszonyuk megszüntetése jelentősen leegyszerűsödött, ami a gyakorlatban indoklás nélküli felmentést jelent, vagyis megszűnnek az alkalmatlannak bizonyuló hivatalnokokat eddig védő, menesztésüket gátló szabályok. A jövőben jogszabály rendezi a minisztériumi tanácsadók rendszerét is, az ilyen kinevezések kapcsán megjelenik a szakmai elvárás és a szakirányú képzettség mint alkalmazási feltétel.

Az önkormányzati törvény módosítását kezdeményezte Pokorni Zoltán fideszes képviselő, a XII. kerület polgármestere is. Az általa javasolt szabályozás értelmében a Fővárosi Önkormányzat nem szólhat bele a művészeti alkotások elhelyezésébe akkor, ha azt valamelyik kerület területén akarják felállítani. Pokorni szándéka nyilvánvaló, többek között a XII. kerületi, méltatlan támadások kereszttüzébe került turulszobrot kívánja megóvni attól a bontási kötelezéstől, amelyet a közigazgatás bohóctréfába illő jelenetek végeredményeképpen kiizzadt magából. Emlékezetes, a Fővárosi Önkormányzat Budapest legsúlyosabb problémájaként beállítva nem akarta engedélyezni a Hegyvidék önkormányzatának a turulszobor fennmaradását, mondván, az ősi magyar jelkép náci motívum. Ez a kijelentés leginkább a magyargyűlölő Jan Slota turulos mondataira rímel, aki „csúf papagájnak” nevezte a szobrot. A művészeti alkotásokkal kapcsolatos döntéshozatali módszertan megváltoztatása, amely eddig is csak a fővárosi kerületeket korlátozta, a verbális rettegőket is megfosztja egyik kedvenc témájuktól.

Kövér László és Semjén Zsolt jegyzik a „Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről” szóló törvénytervezetet, amely a trianoni diktátum által szétdarabolt nemzet egységéért aktívan tevő emberek áldozatvállalása előtt hajt fejet, és rögzíti, hogy az igazságtalan döntésre eddig adott történelmi válaszreakciók nem voltak eredményesek, így csak „az egyenrangú országok kölcsönös tisztelete” eredményezhet változást. A törvényjavaslat kimondja, hogy minden magyar a nemzet része, és kezdeményezi június negyedikének a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítását.

Orbán Viktor a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását is kezdeményezte, amely az előre jelzett módon, az érintett kérelmére adja meg a magyar állampolgárságot. Amint a tervezet indoklása fogalmaz, az állami szuverenitás keretein belül Magyarországnak joga van ezt a döntést meghozni, amely egyben a külhoni magyarokat eddig sújtó, felesleges adminisztratív terhek elkerülését is szolgálja. A honi sajtó egy része, elfeledve, hogy a választók többsége egyetért a felszólalóval, elítélően felemlegette Németh Zsolt fideszes képviselőnek a törvény vitájában elhangzott szavait, miszerint „szakítani kell az MSZP nemzetpolitikájával”.

A következő hetekben a „három csapás” szabályrendszerének bevezetésével változik a Btk., jogszabályt alkotnak két 2006-os esemény, az augusztus huszadiki vihar, illetve az őszödi őszt követő rendőri brutalitás áldozatainak kártalanításáról. A Fidesz tehát azonnal munkához látott, és választási ígéreteit valóra váltva igyekszik megteremteni a működőképes közigazgatást és visszaadni a nemzet öntudatát. Gyurcsány, bár tudta, hogy az átalakítások szükségesek volnának, pártállami elődjei mintájára a régi elvet követte, amely szerint „ha valamit nem akarsz megoldani, hozz rá létre egy bizottságot”. A leendő kormányfő, Orbán Viktor viszont tökéletesen tisztában van vele, hogy 2010-ben lejárt a szavak ideje.

Udvarhelyi István