Hagyomány és jövő nemzeti harcművészetben és zenében
Őrzik a lángot
A magyar harci testkultúrát kutatják és éltetik a felvidéki Gömörpéterfalán, ahol a nemzeti összetartozás jegyében a marosvásárhelyi születésű, nemrég első szólóalbumát megjelentetett Fábián Zoltán énekes, dalszerző rendhagyó verses, zenés irodalmi és történelemóráival is építik az egészséges magyar jövőt.
A 190 lelkes, közel 90 százalékban magyarlakta felvidéki Gömörpéterfala Magyar Közösségi Háza a trianoni határokon átívelő nemzeti összetartozás lelkesítő példája. A takaros parasztházat 2019-ben vásárolták meg, majd felújítása és egybenyitása után két évvel ezelőtt, 2022 májusában adta át hivatalosan és ünnepélyesen a magyarság szolgálatára a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságát vezető Potápi Árpád János. A felújítást egyébként az államtitkárság 50 millió forinttal támogatta, de a gömöriek is hozzátették a magukét pénzben, munkában, hitben egyaránt.
A gömörpéterfalai Magyar Közösségi Ház a nagyjából 70 tagot számláló Felföldi Dalia Iskola, a Dalia Népfőiskola és a Magyar-Turán Felvidék Polgári Társulás központja. Ezek motorja, mindenese, a tavaly Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett Kopecsni Gábor közel húsz éve kutatja néprajzi adatgyűjtéses módszerrel a népi harci testkultúrát, és az azzal összefüggésben álló katonai harci testkultúrát.
– A távol-keleti harcművészetek a fegyvertelen nép önvédelmi módszereiből alakultak ki. Ugyanígy a magyarság harci testkultúrájához is hozzátartozik a pásztorok, a földművelők körében kialakult és formálódott népi harci testkultúra, aminek gyökerei a sztyeppei kultúráig érnek – mondja Kopecsni Gábor.
A kutatásnak fontos forrásai a különböző népi játékok és táncok, hiszen ezek némelyikének mozdulatsoraiban fennmaradtak a harckészséget fejlesztő gyakorlatok. Kopecsni Gábor eddig 15 könyvet írt a témában, részletesen feldolgozva az egyes felvidéki régiók népi harci testkultúráját, a karikás ostor kultúrtörténetét és használatát, a fokosvívást és a szablyavívást. E tudást felhasználva alapította meg a Felföldi Dalia Iskolát. A múlt évszázadok harcművészeti korszakait egyesítő harcművészeti iskola hét fő képzési területe a szablya, az íj, a fokos, a bot, a karikás ostor, a hajítófegyverek és a magyar népi birkózások.
A Felföldi Dalia Iskola mára mozgalommá nőtte ki magát, Felvidéken több csoport is működik, de a csonka hazában is akadnak már követők. A Dalia Iskolának külföldi kapcsolatai is vannak, ősszel Kazahsztánba és Dobrudzsába mennek látogatóba, Gömörpéterfalán pedig járt már török, mongol, japán, kazah küldöttség is.
A gömörpéterfalai Magyar Közösségi Háznak szerepe van a magyar tárgyi örökség mentésében is, az intézmény egyik büszkesége egy 1700-as évekből való magyar Fringia szablya. A népi kultúra régi tárgyai mellett azonban kortárs alkotások is gazdagítják a közösségi házat. Az intézmény tematikusan rendezett könyvtárral is büszkélkedhet, emeleti terében pedig csoportok turistaház-jellegű elszállásolására is lehetőség van. Ez azért is jó, mert a közösségi ház és annak udvara rendezvényhelyszínként is szolgál, vannak itt kézműves táborok, kisebb akusztikus koncertek.
Tavaly augusztusban rendezték meg Gömörpéterfalán az Őrzöm a lángot barkósági parasztolimpiát és családi napot. A felvidéki és székely összefogás jegyében két évvel ezelőtt csatlakozott az eseményhez a marosvásárhelyi születésű Fábián Zoltán. A tavalyelőtt a Magyar Művészetért Díjrendszer Ex-Libris díjával kitüntetett zenész, előadóművész, dalszerző korábban több rockzenekar, többek között a Székely Vér és a Hungarica frontembereként lett ismert, ám egy ideje a saját útját járja.
– Tízéves korom óta zenélek, autodidakta módon tanultam meg a hangszeres fogásokat. 14 éves koromban volt az első fellépésem egy rockzenekar basszusgitárosaként az akkoriban Marosvásárhelyen a rockerek körében kedvelt Black Hole nevű helyen – eleveníti fel a kezdeteket Fábián Zoltán, aki a középiskolát már Budapesten kezdte és végezte el.
Akkoriban, az ez irányú ismeretek terén elkeserítő hiányosságokat mutató fővárosi közeggel szembesülve vált számára igazán fontossá a magyar identitás és a nemzetpolitika. E gondolatiság határozza meg zenészi, dalszerzői munkásságát. Bő tíz évvel ezelőtt ebből kiindulva fogta meg a történelmi lengyel-magyar barátság is, aminek élő valóságát Lengyelországban személyesen is megtapasztalta. Beiratkozott a Budapesti Lengyel Intézet nyelvtanfolyamára, és három lengyel nyelvű rocklemezen is énekelt, amit számos lengyelországi fellépés is kísért. Tavalyelőtt megkapta a Budapesti Lengyel Intézet Barátja elismerést.
A nemzetpolitikai elkötelezettség vezette Gömörpéterfalára is Fábián Zoltánt, aki a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi-programjának ösztöndíjasaként szolgálja a magyar ügyet a felvidéki településen. A program célja az egykori Monarchia területén élő magyar közösségek segítése a helyi magyar szervezetek, egyházi-felekezeti közösségek, oktatási és más intézmények által meghatározott területeken.
– Először mellbevágott, amikor azzal szembesültem, hogy sok magyar ember már szlováknak tartja magát. Nem értettem, hogy miért, hiszen magyarul beszélnek. Gyorsan kiderült, hogy sokaknak nincs mibe kapaszkodni, de az is világossá vált, hogy gyakran elég egy kicsi impulzus ahhoz, hogy vissza lehessen rántani őket az asszimilációból. Aki nyitott szemmel jár, az itt a Felvidéken is látja, hogy a magyar állam hány iskolát, óvodát, bölcsődét, közösségi intézményt épített vagy újított fel az elmúlt években. Ezek jelentőségét nem lehet eléggé nagyra becsülni – vallja Fábián Zoltán, aki szerint kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása az ő nemzedéki nyelvükön, értékeket átadva. A zene pedig alkalmas erre.
– 2021 óta a Szilágyságból származó költő barátommal, Thököly Vajkkal zenés-verses irodalmi előadássorozatot is szervezünk iskolák, egyházi közösségek, művelődési házak számára. Ezek afféle zenés, verses történelemórák – mondja Fábián Zoltán, hozzátéve, hogy Petőfi-ösztöndíjasként Gömörpéterfalán és a térségben is a zene nyelvén szólva érinti meg a fiatalok lelkét, felszítva bennük a magyarságtudatot, hangsúlyozva, hogy legnagyobb kincsünk a magyar nyelv.
Ezért az ilyen alkalmakkor mindig megkérik az arra vállalkozó diákokat, hogy ők is énekeljenek el egy magyar népdalt, mondjanak el egy verset. A foglalkozások kimondott célja, hogy rávegyék a szülőket: magyar iskolába írassák a gyermekeiket. Fábián Zoltán e nemzetpolitikai misszió mellett nemrég elkészítette első szólóalbumát is Őrzöm a lángot címmel.
– A rockzenéből jövök, de ezen az albumon többféle stílusjegy ötvöződik a dalokban, a hangszerelésben nagy teret kaptak az akusztikus megoldások, mindig úgy, ahogy az adott dalszöveg hangulata megkívánta – mondja a zenész, dalszerző.
„Mag vagy a rögből, rügye a fának” – énekli a lemez Mag című, erősen spirituális töltetű dalában Fábián Zoltán. E sor ars poeticaként foglalja össze az album üzenetét. A tizenhárom dalt tartalmazó lemezen, melynek míves külcsíne is Fábián Zoltán tehetségének tükre, Wass Albert Karácsony készül, emberek! című költeményének megzenésítése, valamint két bónuszdal is helyet kapott, a lélekindító Apák verse és egy lengyel nyelvű szerzemény, a Rota (Eskü) című közismert lengyel hazafias dal, amelynek szövegét az 1842-ben született író- és költőnő, Maria Konopnicka írta.
