Őskeresztény gömbös kereszt
Koronánk méltó ékessége a gömbös kereszt. Eredetileg egyenesen állt, és nem kis feladat volt a korabeli aranyműveseknek egy zománcképre felszerelni – mondja Ludvig Rezső aranyműves. Hosszas kutatásaira támaszkodva a szakember állítja: Árpád-kori vallási ábrázolásainkban gyakran jelennek meg a kopt motívumok, és a Szent Korona is egy ilyen őskeresztény közegben született.
– A gömbös kereszt eredetileg is a koronához tartozott?
– Igen, de idézzük vissza az 1983-as szemlének az egyik epizódját. Megilletődve mentünk fel a főlépcsőn, és akkor láthatóak voltak azok a fekete-fehér képek, amiket Ipolyi Arnoldék készítettek 1880-ban a koronáról. Többek között a felső Pantokrátor is ki volt téve, ahol is a zománckép közepén egy tökéletes kerek lyuk látható. A furat pontosan a zománclemez mértani középpontjában van. A lyukat a kereszt függőleges szára deformálta. Az árnyékos karéj a lemez feltüremkedését mutatja. A szakirodalom ennek ellenére arról beszél, hogy a zománcképet durván áttörték, hogy a keresztet utólag a koronára erősítsék.
– Mivel bizonyítható, hogy a kereszt eredetileg is a koronánkhoz készült?
– Van, amire az aranyműves válaszolhat, van, amire a művészettörténész.
– Ezek szerint a művészettörténészek tudják a választ?
– Jómagam nem vagyok művészettörténész, de vettem a bátorságot, és elkezdtem kutatni a gömbös kereszt eredetét, követve a történetét a II.-tól a VIII. századig. A kopt őskeresztények egyik fontos emléke a kelliai gömbös kereszt. A példaként hozott freskón feldíszített kereszt látható, benne négy gömbbel. A kereszteket életfa formájában mutatták be, arany gyertyatartóként ábrázolva, vagy drágakövekkel díszítve, vagy színekkel és virágokkal koszorúzva, néha lámpákkal és füstölőkkel. Ez lett az alapja a gömbös keresztnek, amely a Remete Szent Antal-kolostor templomának a falán látható. Máriát a Kisjézussal ábrázolták, alatta a három templomfelszentelési keresztben a három gömb. Ez a templomfelszentelési kereszt a kora Árpád-kori templomok jellemzője, bár többféle változat létezik. A koptoktól vettük át.
– Mivel tudja ezt alátámasztani?
– Két fontos bizonyítékkal: az egyik az esztergomi III. Béla-kápolna apostolképein látható. Ezen a képen a fehér keret alatt van a kopt kereszt, amit a tudomány templomfelszentelési keresztnek nevez. Ez a legkorábbi kora középkori keresztemlékünk, Kalocsán egy villanyoszlop ásása közben találták meg 1935-ben. Csak azért maradhatott ránk, mert bronzból öntötték. A kereszt négy gömbjében megtalálható a koptok keresztjének az ábrázolása. Ezt a kopt keresztet Paul Trilloux Guide de l’art roman című könyvében mutatja be, ennek a kopt jelnek a szerkesztése a ptolemaioszi korból való. Geometriájának alapja a körben megjelenő négy félkör és a négy gömb. Számos alkalommal feltűnik freskókon és sztéléken a kairói kopt múzeumban.
– Hogy jutunk el ezek után a magyar Szent Korona gömbös keresztjéhez?
– A Pantokrátor-kép és a Trilloux-féle kép arányai azonosak, amiből kiszámítható a korona keresztjének a mérete. Véleményem szerint a méretegyezések azt bizonyítják, hogy a magyar Szent Koronához eredetileg is ez a gömbös kereszt tartozott. A koronánk nemcsak azért egyedülálló kincs, mert ilyen szerkezetű és díszítésű beavatási korona nincs több a világon, hanem azért is, mert apró részleteit megtaláljuk jellemző őskeresztény díszítések között is. Szinte az egész világhoz kapcsolódik ez a titokzatos, hatalmat képviselő, törvényt megtestesítő Szent Korona.
