A keresztény államalapítás előtti korszak seregszemléje
Ősök Napja Bugacon
Augusztus második hétvégéjén immár hagyományosan, a közösségépítés és a határokon átnyúló nemzeti összetartozás jegyében rendezték meg a bugaci pusztán a VIII. Ősök Napja programsorozatot. A háromnapos esemény legfontosabb üzenete, hogy éljünk bár a világ akármelyik pontján vagy az anyaországtól elszakított területeken, a sztyeppei lovasnomád-tradíciókat éltető ünnep alkalmával újra találkozhatunk, hogy együtt tisztelegjünk történelemformáló elődeink emléke előtt.
Három napon át számos hagyományőrző, sport- és kulturális programmal várták a vendégeket a VIII. Ősök Napja ünnepen a Bács-Kiskun vármegyei Bugacon, ahová magyarországi, határainkon túli, illetve a keleti, rokonként számontartott népek által lakott vidékekről is érkeztek a sztyeppei lovasnomád-kultúra iránt érdeklődő vendégek.
Elsősorban magyarok vagyunk
A pénteki nyitónap délelőttjén már nagy a mozgolódás a kiterjedt bugaci pusztán felállított sátrak között. A jurtatábor lakói az utolsó simításokat végzik a színes szőnyegekkel kényelmessé varázsolt szálláshelyükön, de a kézművesvásár népi iparművészei is a portékáikat rendezgetik. Az ősmagyar motívumokat felvonultató ékszertől a nemezszőnyegen és a korabeli viseleten át a bőrtarsolyig itt tényleg minden kapható.
A kirakodóvásár egyik kis „utcájában” találkozunk a Tolna vármegyei Rózsával és Lászlóval, akik saját készítésű, honfoglalás korabeli, finoman díszített lenvászon öltözetben mustrálják az árut. A középkorú házaspár először 2018-ban vett részt az Ősök Napja ünnepen, azóta törzsvendéggé váltak.
Az elmúlt években nagyon sok barátot szereztünk, alig várjuk, hogy találkozzunk velük. Elsősorban a hasonló érdeklődésű közösség vonz bennünket Bugacra – mondják. – A jurtánkat már felállítottuk, voltaképpen az internetről tanultuk meg, hogyan kell fa vázszerkezetű, ponyvával takart, a hagyományos nomád életmódhoz igazított sátrat készíteni. A következő két napban minden programra elmegyünk, de a legszívesebben a lovas Nomád vonulásban és seregszemlében gyönyörködünk. honfoglaló őseink megidézése megdobogtatja a szívünket, ilyenkor valóban könny szökik a szemünkbe a meghatódottságtól. Mélyen tiszteljük a rokon népeket, de mi nem ázsiainak vagy európainak, hanem a keleti gyökereink és az öreg kontinenshez való kötődésünk mellett is elsősorban magyarnak tartjuk magunkat – jelenti ki a házaspár.
A láncfonástechnikával dolgozó, hagyományos magyar motívumokat megjelenítő, történelmi ékszereket és kiegészítőket készítő Gajzágó András egy életmódváltásnak köszönhetően talált rá hivatására.
Olyan volt, mint egy misztikus, rejtélyes sugallat, nagyon erős belső késztetés vezetett erre az útra. Az alapfonás technikáját autodidakta módon online sajátítottam el egy éjszaka alatt, mielőtt tökéletesítettem volna a szisztémát. Három éve veszek részt a rendezvényen, ahol korábban soha nem látott meghittséget és összetartást tapasztaltam. Itt mindannyian, még azok is, akik közelebbről nem ismerjük egymást, egy családhoz tartozunk. Amint a szorosan fonott láncing is a fémgyűrűk védelmező kapcsolatáról szól, úgy köti össze és óvja az itteni embereket a közös múltból eredő történelmi örökség. Az ékszereimen keresztül ezt a különleges, motivációs erőként is ható gondolatot és az alkotás örömét szeretném megosztani másokkal – meséli a kézműves Gajzágó András.
A hunoktól Szent Istvánig
Nagy László, a rendezvény sajtófőnöke arról tájékoztat, hogy a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány két kiemelt eseménye, a Kurultaj, illetve az Ősök Napja kétévente váltják egymást. Előbbi a Kárpát-medencei magyarság és a „keleti rokon népek törzsi gyűlése”, míg utóbbi kifejezetten az anyaországban, valamint az elszakított területeken élő nemzettársaink közösségének az ünnepe.
Az Ősök Napja azért is különleges, mert elsődlegesen nem a Szent István államalapítását követő, hanem az azt megelőző korszakot jeleníti meg, amelynek legfontosabb mérföldkövei: a hun király Attila uralkodása, az Avar Kaganátus kora, a honfoglalás időszaka és az államalapításig tartó Árpád-házi Magyar Nagyfejedelemség ideje.
– Az Ősök Napja rendezvénysorozat, amelynek fókuszában a sztyeppei lovasnomád-civilizáció kultúrája előtti tisztelgés áll, átlagosan százezres nézőszámot vonz, míg a nagyobb földrajzi területet lefedő Kurultaj évről évre rekordokat döntöget, tavaly például több mint 200 ezren látogattak el az eseményre – sorolja Nagy László. – Az idei rendezvényen kisebb létszámban természetesen a türk nemzetek is képviseltetik magukat, de kiemelt vendégünk a Nomád Világjátékok Szövetsége, amely az ünnepségsorozat részeként együttműködési szerződést ír alá a Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetségével a jövő évi kirgizisztáni világjátékokon induló versenyzők támogatásáról. Az Ősök Napja azért is egyedülálló esemény, mert az év közi selejtezőversenyekről továbbjutó hagyományőrző magyar sportolók itt tudnak kvótát szerezni a 2026-os Nomád Világjátékokon való részvételre, ahol hazánkat képviselhetik majd a nemzetközi mezőnyben. 2024-ben a közel száz ország sportolóinak részvételével megrendezett viadalon Magyarország a 7. helyezést érte el az összesített éremtáblázaton, amire nagyon büszkék vagyunk.
Kedvezőbb közéleti légkör
A rendezvény sajtófőnökével arról is beszélgetünk, hogy évek óta újra és újra felélénkülő közéleti és tudományos vita tárgya ezeréves európai államiságunk szembeállítása a keleti gyökereink hangsúlyozásával, ezen belül a magyarság ázsiai eredettörténetének egyre fontosabbá váló kutatásával.
– A kérdést én nem emelném át közéleti-politikai síkra, bár az tagadhatatlan, hogy 2010-óta tudomány-, illetve régészettörténeti szempontból is sokkal tágabb lehetőségek nyílnak a magyarságkutatásra, így egyre több tudós válik nyitottá a témára. Nem véletlenül, hiszen népünk Urálon túli származása a kultúránk, a közös hagyományaink szerves része. A civilizációnkat anno éppen a sztyeppei lovasnomád-kultúra tette naggyá, amely nélkül bizonyára nem tudtuk volna tartósan megvetni a lábunkat a Kárpát-medencében. Gondoljuk csak a 907-ben zajló pozsonyi csatára, amely során a pogány Magyar Fejedelemség érdekeit védő haderő a keresztény Keleti Frank Királyság felett győzedelmeskedve, lényegében szentesítette a korábbi honfoglalás tényét és eredményeit – fejti ki Nagy László.
Majd hozzáfűzi, hogy az Ősök sátraiban kiállított antropológiai és régészeti leletek, köztük a gazdagon díszített ötvösmunkák, fegyverek, lószerszámok, aranyozott és ezüstözött ékszerek, illetve mindennapi használati tárgyak sokasága egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak a sztyeppei lovasnomád-civilizáció magas színvonalára. Ez egy olyan hatalmas közös kincsestár, amelyből az ősi európaival egyenértékű, keleti gyökerű magyar kultúra is táplálkozik.
Csatakiáltás, sámándobok hangja és hajnalig tartó táncházi muzsika törte meg a bugaci puszta csendjét.
A Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepségének seregszemléjét 5-6 ezer lovas és gyalogos hagyományőrző részvételével rendezték meg, de bemutatkoztak a világ legjobb lovasíjászai, agarászai és solymászai is.
A hagyományos nomád erőpróbákat felelevenítő sportversenyeken, pusztailovas-, íjász- és játékviadalokon bárki részt vehetett, de párbajt vívtak egymással a páncélos gyalogosok is.
Idén a hun, az avar, illetve a honfoglalás kori magyar örökséget bemutató antropológiai és régészeti kiállítások három jurtában, az Ősök sátraiban kaptak helyet. Közülük a legimpozánsabb a világ legnagyobb, húsz méter átmérőjű, szétszedhető, természetes alapanyagokból összeállított jurtája, az Attila sátra volt, amely a hun király életműve előtt tisztelgett.
Az igényes magyar termékeket felvonultató kézművesvásár mellett ősi mesterségek bemutatói is helyet kaptak, de a vendégek a Keleti bazárban üzbég, türkmén, azerbajdzsáni és ujgur kézművesremekekkel is megismerkedhettek.
A színpadon népzenei produkciók és táltoszenei programok szórakoztatták a közönséget, miközben a gyerekek a kézműveskedést, a fegyverek készítését és a lovaglást is kipróbálhatták. A bugaci puszta vendégeinek három estén át hajnalig húzták a talpalávalót.
