Össze kell kapcsolni Horvátországot és Magyarországot
Össze kell kapcsolni Horvátországot és Magyarországot, hogy Szlavónia és Baranya megye ismét a világ közepe, irigyelt térség lehessen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a horvátországi Eszéken.
A kormányfő Eszéken horvát kollégájával, Andrej Plenkoviccsal átadta a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ diákotthonát.
A megnyitón kiemelte: 80-100 éve Szlavónia és Baranya a két ország leggazdagabb részei közé tartozott.
„Irigyeltek bennünket”, nemcsak a kultúra, hanem a magas életszínvonal miatt is – emlékeztetett.
Kifejtette: ha megkérdeznek egy ott élő horvátot, azt mondja, Horvátország északi szélén él, és ha megkérdeznek egy baranyai magyart, ő azt mondja, Magyarország déli szélén él. Olyan emberek és közösségek, akik azt hiszik, hogy valaminek a szélén élnek, sosem lesznek sikeresek, „csak az az ember lehet sikeres, aki azt gondolja, hogy ahol ő él, az a világ közepe” – jelentette ki Orbán Viktor.
Úgy vélte, nem lehet, hogy ha egyszer valamire képesek volt a két ország a történelem során, azt ne tudnák megismételni.
Hogy újra sikeres legyen ez a térség, össze kell kapcsolni országainkat, mert „ha elszigeteltek maradunk, sikertelenek leszünk” – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha Horvátország végre belép a schengeni övezetbe – amit Magyarország támogat -, az utolsó akadály is elhárul; Magyarország és Horvátország között szabad lesz az átjárás a kultúra, a sport, az üzleti és politikai kapcsolatok előtt is.
Közölte: mindez lehetséges, és ha „Horvátországnak marad a mostani elkötelezettségű kormánya még tíz évig, és Magyarországnak is marad nemzeti kormánya még tíz évig”, akkor a térségben egész más világ lesz.
A miniszterelnök a fiataloknak azt mondta: „divat ma elmenni”, ez nemcsak Horvátország, hanem Magyarország problémája is.
Amikor az ember fiatal, úgy érzi, övé az egész világ, és nem is baj, ha a fiatalok elmennek és tanulnak, tudást gyűjtenek, de rá fognak jönni, hogy a legfontosabb dolog az életben, hogy van hazájuk, ahol várják őket, ahol nem idegenek – mondta.
Kiemelte: a magyar és a horvát kormány azon dolgozik, hogy a két ország olyan hely legyen, ahova van értelme visszajönni. „Magyarországon ez a folyamat már megkezdődött”, és meg fog történni Horvátországban is – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor köszönetet mondott a Magyarországon élő horvátoknak, hogy megmaradtak horvátnak, és hozzájárultak az ország sokszínűségéhez, valamint a Horvátországban élő magyaroknak, hogy megmaradtak magyarnak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet is nagyobb legyen.
Megköszönte továbbá horvát partnerének, hogy létrehozták a most átadott épületet.
Ezt „nagyon köszönik a magyarok” – tette hozzá.
A diákotthon alapkövét Kövér László, az Országgyűlés elnöke Gordan Jandrokovic horvát parlamenti elnökkel tavaly októberben tette le. A húsz éve működő központ kétnyelvű óvodának, általános iskolának és középiskolának is helyet ad, diákotthona azonban eddig nem volt.
Horvátország és Magyarország kapcsolatában fontos szerepet játszanak a kisebbségek
Horvátország és Magyarország baráti és szomszédos ország, a két ország kapcsolatában pedig fontos szerepet játszanak a horvátországi magyarok és a magyarországi horvátok – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön Eszéken, a Horvátország Magyar Oktatási és Művelődési Központ (HMOMK) kollégiumának átadásán.
A horvát kormányfő Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen avatta fel az épületet, amelyet a horvát állam 10 millió kunával (450 millió forint) támogatott.
Plenkovic kiemelte: minkét ország kötelessége, hogy saját politikájában és rendszerében előremozdítsa és ápolja mindazt, amit meg lehet őrizni a két országban élő nemzeti kisebbség identitásában, kultúrájában, oktatásában és hagyományaiban.
A horvát kormányfő emlékeztetett, hogy Horvátországban a népszámlálási adatok szerint valamivel több mint 14 ezer magyar él, míg Magyarországon közel 26 ezer horvát. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem hivatalos becslések szerint mindkét országban nagyobb létszámú a nemzeti közösség.
Számunkra fontos, hogy mindkét nemzeti közösség jól érezze magát abban az országban, amelyben él – hangsúlyozta. Ennek bizonyítéka a két kisebbség helyzete, de a két ország közötti kapcsolatok is – mondta. Úgy vélte: a kisebbségeken keresztül történő párbeszéd hatással van a kér országra, fejleszti és előreviszi Horvátország és Magyarország kapcsolatát.
Az említett együttműködés eredményeként említette a 48 férőhelyes kollégium megépítését, amely valamivel több mint egy év alatt készült el.
Andócsi János, a HMOMK igazgatója beszédében elmondta: a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) a múlt század kilencvenes éveiben álmodta meg magyarok számára azt a komplex, minden oktatási szintet magába foglaló intézményt, amely egy diákotthont is magába foglal. „Két évtized múlva a HMDK ezt az álmot is valóra váltotta” – mondta.
Kiemelte: két évvel ezelőtt, amikor számba vették, hogy hol is tartanak a papírmunkával, rá kellett jönniük, hogy mindent elölről kell kezdeni.
„Mondhatni főnixmadárként született meg ez a gyönyörű épület itt mögöttünk, amelynek az alapjait tavaly októberben raktuk le” – hangsúlyozta. A kollégium alapkövét Kövér László, az Országgyűlés elnöke Gordan Jandrokovic horvát parlamenti elnökkel együtt tette le 2018 októberében.
Szavai szerint az elkészült diákotthon, amely a horvátországi magyarság jövendő értelmiségét hivatott fölnevelni, kielégíti a modern kor minden kívánalmát. „Egy újabb tartópillére a magyarságunknak” – mondta, majd hozzátette: óvoda, általános iskola, középiskola és diákotthon egy intézményen belül egyedinek számít Horvátországban.
