Összeáll a kép: grandiózus űrprogramot alapozott meg Orbán Viktor Washingtonban
A washingtoni csúcs hírei főként az energiaszankciók alóli mentességről, az SMR‑programról és az olajvezetékről szólnak. Pedig a tárgyalások során legalább ilyen fontos volt egy űrbe vezető ajtó is, amely most szélesre tárult a magyar cégek és kutatók előtt. A Fehér Házban a gazdasági és energetikai megállapodások mellett megerősítették: Magyarország és az Egyesült Államok stratégiai űripari együttműködésbe kezd, amely évtizedekre meghatározza a terület hazai fejlődését.
Az első alappillér az Artemis-egyezmény. Ezt már október 22-én aláírta Szijjártó Péter Washingtonban, amivel Magyarország a NASA megbízott vezetője, Sean Duffy szerint a 57. tagként csatlakozott a nemzetközi koalícióhoz. A dokumentum az űr békés, átlátható és fenntartható használatát írja elő, azaz a felek vállalják, hogy csak békés céllal fejlesztenek, adatokat osztanak meg, regisztrálják az eszközöket, segélyt nyújtanak szükség esetén, és az erőforrások kitermelését a meglévő világűr-jog keretei között végzik. A State Department közleménye szerint a csatlakozás tükrözi Magyarország ambícióit a világűrben, és elhelyezi hazánkat a békés és átlátható űrhasználat iránt elkötelezett országok hálózatában.
A második pillér a Dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos által vezetett HUNOR program továbbépítése. Szijjártó Péter bejelentette, hogy a kormány új megállapodást kötött az Axiom Space-szel, amely lehetővé teszi, hogy a tartalék magyar űrhajós, Cserényi Gyula egy jövőbeli küldetésen a Nemzetközi Űrállomásra repüljön. Az amerikai partner 2022 óta működik együtt Magyarországgal; a korábbi megállapodásokban vállalták a magyar űrhajósok kiképzését, mikrogravitációs kísérletek és űrgyártási projektek lebonyolítását. Az új washingtoni bejelentés megerősíti: Kapu Tibor repülése egy sorozat kezdete volt csupán. A kutatóűrhajósok révén a hazai egyetemek és vállalkozások olyan kísérleteket végezhetnek, amelyek közvetlenül erősítik az orvostudományt, anyagtudományt és a high‑tech ipart.
A harmadik pillér a jövő kereskedelmi űrállomása. Szijjártó Péter a Washingtonban tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy megállapodtak a Voyager Technologies társasággal: magyar űripari cégek részt vesznek a világ első kereskedelmi űrállomásának megépítésében, amelyet 2029-ben terveznek pályára állítani. Sajtóértesülések szerint a kormány befektetési, oktatási, képzési és technológiai együttműködési szerződést készít elő az amerikai céggel; a cél, hogy Magyarország ne csak beszállítója, hanem aktív résztvevője legyen az űrállomás építésének, üzemeltetésének és a rajta végzett kísérleteknek. A projekt keretében magyar vállalatok modulokat, alkatrészeket, szoftvereket és kutatóeszközöket szállíthatnak, az űrállomáson pedig magyar űrhajósok és tudósok végezhetnek kísérleteket. A külügyminiszter szerint ez azért fontos, mert az űrből származó eredmények közvetlen gazdasági hasznot hoznak; a mikrogravitációban előállított anyagok és gyógyszerek piaca milliárdokat ér.
A negyedik pillér a HUSAT műholdprogram. Jászai Gellért, a 4iG elnöke – aki a delegáció tagjaként vett részt a washingtoni tárgyalásokon – azt mondta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump megállapodtak: előmozdítják a közös kezdeményezéseket az űr- és védelmi iparban, ami „mérföldkő” a két ország kapcsolatában. A 4iG Space and Defence Technologies által indított HUSAT-program 2032-ig egy geostacionárius távközlési és nyolc alacsony Föld körüli pályán működő műhold felbocsátását tervezi, amelyek biztonságos adatkommunikációt, földmegfigyelést és védelmi kapacitásokat nyújtanak. A delegáció SpaceX vezetőivel is tárgyalt, hogy ezekhez a műholdakhoz hordozórakéta‑szolgáltatást és új „kettős felhasználású” technológiákat biztosítsanak. A HUSAT kulcsszerepet játszik a magyar űripar szuverenitásának megerősítésében, hiszen saját műholdas infrastruktúra nélkül minden kommunikációs és megfigyelési képességünk külföldi cégek jóindulatától függne.
Érdekes adalék, hogy a piacok gyors ítéletet mondtak a 4ig szerepéről, technológiai cég részvényei körülbelül tíz százalékkal száguldottak fel már múlt hét pénteken, és ezzel a nap legnagyobb nyertesévé váltak a budapesti tőzsdén. Azért lőtt ki ekkorát a 4iG, mert a társaság elnöke a magyar delegáció tagjaként épp Amerikában tárgyalt – a piac pedig nagy fantáziát lát a potenciális nemzetközi együttműködésekben.
Összeáll a kép: a washingtoni találkozó nem csupán energiapolitikai áttörés volt, hanem űrstratégiai ugródeszka is.
Az Artemis-egyezmény a jogi keretet, a HUNOR és az Axiom‑megállapodások az emberi jelenlétet, a Voyager‑projekt a kereskedelmi űrplatformot, a HUSAT pedig a saját műholdas hátteret biztosítja. Ha ezeket összerakjuk, azt látjuk: Magyarország egyszerre válik az űrkutatás aktív szereplőjévé, az új űrgazdaság nyertesévé és saját szuverenitását védő országgá.
