Fotó: wikipédia, illusztráció, szerk.
Hirdetés

Soltész Miklós az avatás után az MTI-nek telefonon kiemelte: a várnai csata emlékeztet arra, ha a térségben a nemzetek összefognak, nagy eredményeket tudnak elérni. Azonban, ha nincs meg Nyugat-Európa felől a szolidaritás a kelet-európai és a balkáni nemzetek felé, akkor nagy bajba kerülhet nem csak a térség, hanem egész Európa is, mert ezek a nemzetek előbb-utóbb elvesztik önállóságukat, kulturális lehetőségeiket, amit leginkább a kereszténység biztosít számukra – mondta.

Hozzátette: 575 évvel ezelőtt a török-oszmán seregek ellen küzdöttünk, most pedig pont a törökök kezében van a lehetőség, hogy megvédjék Európát „egy közel hárommillió fős invázióval szemben”.

Soltész Miklós hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a térség és Törökország kapcsolata hogyan alakul. Ezért nem véletlen, hogy Magyarország a legmagasabb szinten támogatja az együttműködést még akkor is, ha a törökök történelmünkben számos nehéz pillanatot okoztak – utalt a több mint 450 évig tartó bulgáriai és 150 éves magyarországi török megszállásra.

Jól látjuk az iszlamizációt, azt az átalakulást, ami kulturálisan megrengeti Nyugat-Európa „egyelőre még gazdagnak mondható, de lelkiekben egyre szegényebb” területeit – fogalmazott.

Sztáray Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a várnai csatát a magyar-bolgár baráti kapcsolatok egyik szimbólumának nevezve közölte: jövőre ünnepeljük a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének századik évfordulóját.

A térség népei közül sokan harcoltak ebben az ütközetben, ami az összefogást tekintve a ma emberének is példaértékű – jelentette ki hozzátéve, hogy a csapatok akkoriban is a keresztény Európát védték, hagyományainkat, értékeinket és életformánkat.

Arról is beszélt, hogy a magyar szomszédságpolitika egyik fő iránya a balkáni nemzetek európai integrációs törekvéseinek segítése. A magyar kormány felmérte azt, hogy ha a szomszédsági és a regionális kapcsolatok jók, akkor az mindenképp hozzájárul a közös európai erőfeszítésekhez is – emelte ki.

Megjegyezte: az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló kiegyensúlyozott kapcsolatok nem csak politikai, hanem gazdasági, kulturális, kisebbségjogi és más területeken is előreviszik az ügyeket.

A magyar kormány és a Magyarországon élő bolgárok közössége az emléktáblát a várnai csatában életét vesztett magyar-lengyel király, I. Ulászló nevét viselő parkban állította fel. Az emléktábla bolgár és magyar nyelven állít emléket Hunyadi János hadvezérnek és – a többek közt magyarok, bolgárok, lengyelek, csehek, románok, szerbek és ukránok alkotta – hadseregének, amely 1444. november 10-én a térségben élő nemzetekért küzdött, és szenvedett vereséget.

Az avatón a magyar kormány tagjai mellett részt vett Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettes, jelen voltak a magyarországi bolgár közösségek vezetői is.