Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Hirdetés

– A 2014-es egyéni eredményéhez képest 55 százalékos teljesítményével erősíteni tudott az októberi választáson, de a tizenkét körzetből négyet elveszítettek a kormánypárti jelöltek, hiszen öt évvel ezelőtt minden választókerületben győzedelmeskedtek. Egyik szeme sír, a másik nevet?

– Bevallom, jobb eredményre számítottunk, de örülünk annak, hogy a képviselő-testületben így is megmaradt a kormánypárti többség, ami véleményem szerint annak köszönhető, hogy a kampány során sikerült felhívni a figyelmet a komoly helyi teljesítményekre, és tompítani tudtuk az országos politikai közhangulat szélsőségeit. Veszprémben kilencszáz olyan szavazó volt, akik az egyéni körzetekben az ellenzéki jelöltekre voksoltak, a polgármester-választáson azonban rám, vagyis sikerült megszólítanunk a nem egyértelműen jobboldali beállítottságú szavazókat is. Néhány megyei jogú városban és fővárosi kerületben azonban az ellenzéki összefogás hangja felülírta a polgármesterek teljesítményét.

– A kommunikációval volt baj, vagy az elvégzett munka minőségével?

– Mindkettő igaz lehet, de a kérdést árnyalja az adott település lakosságának szociológiai szerkezete, összetétele is, amely jelentősen eltér például Szombathelyen, Salgótarjánban vagy Tatabányán.

– A Komárom-Esztergom megyei városvezető veresége a választás egyik legnagyobb meglepetését hozta. A Demokrata stábja idén többször is járt a településen, tavasszal például annak okán, hogy az ELTE-PPK kutatása alapján 2019-ben Tatabánya lett az ország legboldogabb városa…

– Kedveltem Schmidt Csaba korábbi polgármestert, jó viszonyban voltunk, sikeres városvezetőnek tartom, aki nagy teljesítményt mutatott fel Tatabányáért, éppen ezért az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltjének győzelme engem is meglepett. Valószínűnek tartom, hogy a nem klasszikusan polgári összetételű városban az ellenzék hatékonyan tudta mozgósítani azokat a minden hatalommal szemben elégedetlen szavazókat, akik általában tartózkodnak részt venni a választásokon. Úgy gondolom, hogy a magyar szavazók egy része az ország több városában és körzetében nem elsősorban a helyi ügyek alapján mondott véleményt a polgármesterjelöltek és a képviselők munkájáról, hanem felült egy központilag gerjesztett hullámra, és valami ellen tiltakozott.

– Mi okozhatta az ön által említett szélsőséges közhangulatot?

– Ennek a kérdésnek a vizsgálata alaposabb elemzést kíván. Az bizonyos, hogy nem egy tényezőről van szó. Hozzájárulhatott az ellenzék teljes összefogása és összehangolt kommunikációja, amely új helyzetet eredményezett a politikai térben. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2018-as országgyűlési választások óta csupán másfél év telt el, a kormányzati ciklusoknak pedig az a sajátosságuk, hogy az intézkedések csak 2-3 év után látszódnak teljes valójukban.

– És a győri történések?

– Nem gondolom, hogy a győri botrány döntötte volna el a választást, de hogy hozzájárult, az nem kétséges. Valószínű, hogy az elégedetlenek számára ez lehetett az utolsó csepp a pohárban. Egyrészt ez adta meg a lökést az ellenzéki oldalon a részvételre. Másrészt ez bizonytalanított el kormánypártiakat is. A Fidesz–KDNP szavazóinak ugyanis ilyen természetű ügyekben talán szigorúbb az erkölcsi mércéjük.

– Milyen tanulságokat lehet levonni mindebből 2022-re?

– Nem szabad apátiába esnünk, hiszen kiváló eredményeket tudunk felmutatni kormányzásban, gazdaságirányításban. De komolyan kell vennünk a nekünk küldött választói jeleket, üzeneteket. Az biztos, hogy csak fejlesztésekkel, építkezésekkel, gazdasági sikerekkel nem lehet választást nyerni. Akkor sem, ha a kétségtelen meglévő eredményeket jól kommunikáljuk. Arra is szükség van, hogy újra összehangolódjunk az emberekkel. Értsük meg, mit szeretnének, és értessük meg, hogy mit miért teszünk. Ne érezhessék azt, hogy a fejük felett kormányzunk. A polgármestereknek és a képviselőknek ezért elérhetőnek, megbízhatónak és hitelesnek kell lenniük. És nemcsak az irányításban kell jelesked­niük, de a személyes példamutatásban is.

– Mi a veszprémi siker titka?

– 2010 után a város fejlődő pályára állt, ez persze köszönhető a kormányzati beavatkozásnak is, amely során átalakult és átláthatóbbá vált az önkormányzat finanszírozása. Ne felejtsük el, hogy 2010 előtt a helyhatóságok például korlátlanul vehettek fel hitelt akár működésre is, ami adósságspirálba sodorta őket. A 2011-es konszolidáció után ez a gyakorlat megszűnt. Sorra jelentek meg a pályázati lehetőségek is, amelyeket mi is hatékonyan ki tudtunk használni. Veszprémben a munkanélküliségi ráta jelenleg 1,5 százalék, folyamatosan fejlesztjük a közszolgáltatásokat, átalakítottuk a közösségi közlekedést, vagyis rendületlen az előrelépés. Sok energiát fordítunk arra is, hogy a helyi ügyekben meghallgassuk a veszprémiek véleményét.

– Az utóbbi hetekben több elismerést is begyűjtött a város. A Lovassy László Gimnázium ismét az ország legjobb gimnáziuma lett.

– A város oktatási-kulturális arcéle a piaristák jóvoltából mindig is markáns volt. A török dúlta, Habsburg dúlta, egykor pezsgő középkori település az 1700-as évek elejére szinte teljesen elnéptelenedett. Volkra Ottó megyés püspök elévülhetetlen érdeme a felismerés, hogy a helyi közösséget egyedül az oktatás tarthatja életben. Ennek érdekében hívta be a piarista rend tagjait, akik aztán iskolát alapítottak itt. Az, hogy mi, veszprémiek ma létezünk, döntően ennek köszönhető. Az egykori piarista gimnázium tradícióit többek között a Lovassy viszi tovább.

– Az UNESCO nemrég A zene városa címmel jutalmazta a települést. Veszprém olyan települések között szerepel az elnyert díjjal, mint Liverpool, a Beatles városa, a jamaicai Kingston, a reggae központja, illetve a flamenco hazája, a spanyolországi Sevilla.

– Veszprém identitásának mindig is meghatározó eleme volt a zene, akár Auer Lipót világhírű hegedűművészre tekintünk vissza, akár az egyházzenei múltra. De említhetjük jelenkorunk pezsgő zenei eseményeit is, az Utcazene Fesztivált, az Auer Fesztivált és a VeszprémFest programjait. Ez a díj azonban nemcsak a látványos, zászlóshajónak tartott rendezvényekről szól, hanem arról is, hogyan hatja át a muzsika iránti rajongás a városban működő kórusok, a Csermák Antal Zeneiskolába járó több száz gyerek és a művelt zenei ízlésű helyi közönség mindennapjait. Ezeket az értékeket a jövőben is szeretnénk megőrizni, és inspiráló eseményekkel tovább erősíteni a zene iránti szeretetet.

– Ehhez kapcsolódik az Európai Bizottság nemrég közzétett kiadványa, amely Budapest, Debrecen, Győr, Pécs és Szeged mellett Veszprémet is a kontinens legkreatívabb és kulturális szempontból legígéretesebb városainak sorába emelte.

– Ezekhez az elismerésekhez az első hangsúlyos lépést az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerése jelentette. A Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének 2019. évi kiadása a kreatív iparvárosi jelleget, az infrastrukturális ellátottságot, a kulturális szolgáltatások színvonalát és a múzeum-, színház-, valamint koncertlátogatók számát vizsgálta, összevetve a nagyságrendileg azonos lélekszámú települések adataival. Mindez azért fontos számunkra, mert ezekre az adatokra alapozva tudunk stratégiát kidolgozni. Célunk, hogy 2023 után is Európa kulturális fővárosai, illetve kreatív városai közé tartozzunk.

– A versengés miatt?

– Sokkal inkább arról van szó, hogy a kreatív városokban lényegesen jobbak a gazdasági feltételek, vagyis minőségi ugrás következik be a település életében.

– Európa tehát felfigyelt Veszprémre?

– Így van! Veszprém Európából is láthatóvá vált.