– Ön amellett, hogy országgyűlési képviselő és Csepel polgármestere, a rezsicsökkentés végrehajtását ellenőrző munkacsoport vezetője. Mik a legfontosabb feladatai ez utóbbi tisztségében?

– A miniszterelnök úr egy olyan rendszert kívánt kialakítani, amelyben az emberekkel való kapcsolattartást helyezi a középpontba. Erre kért fel engem. Ebből az is következik, hogy mi nem a feladatom. Nem feladatom például azzal foglalkozni, hogy a szolgáltatók mekkora profitesést produkálnak a rezsicsökkentés következtében. Az a feladatom, hogy az általunk elhatározott rezsicsökkentés Magyarországon mindenütt, minden családnál egyaránt megtörténjen.

– Mit jelent a kapcsolattartás?

– Rengeteg telefont és még több levelet. Már az első héten több száz levél érkezett, ez mára tízezres nagyságrendű levélforgalomra nőtt. Lehetetlen minden levelet megválaszolni, annál is inkább, mert nincs hatósági intézkedési jogköröm: a panaszokat magam is a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz tudom továbbítani. Ezért ez is egy jó alkalom arra, hogy azt kérjem a panaszosoktól, ha számlagondjaik vannak, akkor ezt először a szolgáltatónak jelezzék, méghozzá úgy, hogy ennek nyoma legyen. Ha a szolgáltató erre a bejelentésre nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz kell fordulni. Ennek az első fokú kihelyezett irodái a kormányhivatalokban találhatók. Küldjék el a panaszt az Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak is, amennyiben a tízszázalékos csökkentés érvényesítéséről van szó. A hivatalnak ugyan nem feladata fogyasztóvédelmi ügyekben eljárni, de kötelességük ellenőrizni, hogy a tízszázalékos rezsicsökkentést betartják-e a szolgáltatók. Ellenkező esetben nagyon komoly szankciók sújtják a szolgáltatókat.

– Például?

– Például a szolgáltató által a fogyasztónak fizetett kötbér. Ha a számla rosszul van kiállítva, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tízezer forint kötbér megfizetésére kötelezheti a szolgáltatót. Ez százezer számla esetében már egymilliárd forintot jelent. Ezt már a szolgáltatók is meggondolják…

– Amúgy ők mekkora árréssel dolgoznak? A baloldal rendre azzal érvel, hogy elvész a szolgáltatók profitja, és már a működési költségeik terhére kell a rezsicsökkentést végrehajtaniuk.

– Ezt hívják hazugságnak. Sokan nem tudják, hogy az, amit egyetemes szolgáltatásnak hívunk, vagyis ami a háztartásokat érinti, a teljes piac alig tíz százaléka. A teljes piac tehát ennél lényegesen nagyobb, nem nehéz így belátni, hogy a szolgáltatók nyereségességét a rezsicsökkentés alig észrevehetően befolyásolja. Ezen túlmenően a kormánynak és a parlamentnek alkotmányos joga és kötelessége, hogy segítsen a családokon. Magyarországnak most olyan kormánya van, amelyik a döntéseit az emberek érdekében hozza, nem pedig a szolgáltatók érdekeit helyezi előtérbe.

– Mik az eddigi tapasztalataik?

– Azt látjuk, hogy a teljes közmű-szolgáltatási rendszert át kell alakítani. Ennek három pillére van.

– Melyik az első?

– A legfontosabb pillér a tulajdonviszonyokat érinti. Vagy teljes közösségi, vagy többségi közösségi tulajdonba kell vonni a közműszolgáltató cégeket. Ez állami, illetve önkormányzati tulajdont is jelenthet. Utóbbi például a szemétszállítás terén kap nagyobb hangsúlyt.

– Mi a második?

– Az, hogy a rendszer nem lehet tröszt-szemléletű. Nonprofit jelleggel kell működtetni, amiből az következik, hogy a nyereséget nem lehet kitalicskázni a cégből és az országból, hanem a közszolgáltatási rendszer működtetésébe kell visszaforgatni.

– Vajon eddig mekkora összeget vittek ki az országból a külföldi tulajdonban lévő közműszolgáltatók?

– A privatizáció óta, ami a Horn-kormány idején röpke hat nap alatt lezajlott, több mint ezermilliárd forintot vittek ki az országból a közműszolgáltatók. Azt hiszem, ez az összeg magáért beszél.

– Mi a harmadik pillér?

– A harmadik talán a legfontosabb. Az, hogy a szolgáltatás árának arányosnak és a magyar családok által megfizethetőnek kell lennie.

– Ez mit jelent?

– Európában a jövedelmi szinthez viszonyítva szinte mindenütt olcsóbb az áram vagy a gáz. A második legdrágábbak Magyarországon a háztartási energiaárak a Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Statisztikai Hivatal adatai alapján: vásárlóerő-paritáson közel a legmagasabb árakat voltunk kénytelenek megfizetni a szolgáltatóknak a rezsicsökkentés előtt. Ezért határozott úgy a kormány, hogy első körben az áram, a gáz és a távfűtés árát kell tíz százalékkal csökkenteni. Február elején a gyulai frakcióülésen újabb rezsicsökkentésről határoztunk, ami a víz, a szemétszállítás, a csatorna, a szennyvízszippantás, illetve a munkacsoporthoz eljuttatott fogyasztói javaslatok alapján a kéményseprés és a PB-gáz díjainak csökkentését jelentette.

– Azóta eltelt nyolc hónap…

– Sőt valamivel több. 2012. december 15-én született az a kormányrendelet, amelyben meghatározta a kormány, hogy a háztartási energiaárak tekintetében hogyan tud segíteni a magyar családokon.

– Hogyan viszonyultak ehhez a szolgáltatók?

– A legelején a nagy, külföldi tulajdonban lévő szolgáltatók el sem hitték, hogy erre egyáltalán sor kerülhet. Odáig ment a helyzet, hogy az Elmű nem is akarta a rezsicsökkentést érvényesíteni. Ekkor íródott az a híres-hírhedt levél, amit valamennyien kézhez kaptunk. Ebben megfenyegették az embereket, hogy a tízszázalékos rezsicsökkentésnek milyen következményei lesznek. Hogy nem lesz áram, nem lesz szolgáltatás, nem lesz karbantartás, el kell bocsátani az alkalmazottakat. Ezt követően az áramszolgáltató és a földgázszolgáltatók közösen a bírósághoz fordultak. A bíróság rekordgyorsasággal hozta meg a döntését: kiderült, hogy nincs minden rendben a háztartási energiaárak csökkentése terén. Törvényt kellett alkotnunk a rezsicsökkentés végrehajtásáról. A megalkotott jogszabály immár előírta, hogy a 2012. december 31-ét követő időszakban igénybe vett energiáért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2012. december 1-jén alkalmazott díjak alapján számított összeg 90 százalékát. Ekkor alakítottuk át a Magyar Energiahivatalt Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá, amely immár rendeletalkotási jogot is kapott. Ez volt az egyik legnagyobb ütközet. A magyar parlament Fidesz–KDNP-s többsége a magyar családok mellé állt. Az emlékezetes szavazás alatt a szocialisták, Mesterházy Attilával az élükön egy gőzfürdőben múlatták az időt, a DK és a PM, vagyis a szakadár LMP-sek egyértelmű nemmel szavaztak a rezsicsökkentésre, és azóta is ezt az utat járják. Jól emlékszünk arra, hogy a Bajnai–Gyurcsány páros kormányzása idején tizenötször emelték az energiaárakat. Ez azt jelentette, hogy a gáz ára 206 százalékkal a háromszorosára, a villamos energia ára 98 százalékkal a kétszeresére nőtt.

– Egy vissza-visszatérő ellenzéki érvelés úgy hangzik, hogy a tízszázalékos csökkentés csak a gazdagoknak kedvez. Hogy most azok jártak jól, akik gázzal fűtik az úszómedencéjüket.

– Ez abszurdum. Akinek úszómedencéje van, az már rég megoldotta a medencéje energiaellátását. Aki úszómedencét tud fenntartani, az nagyfogyasztó. Ők pedig csak egy sávig vehetik igénybe az egyetemes szolgáltatás díjtételeit. Az efölötti összeg után már jóval többet fizetnek. A rezsicsökkentés nem a gazdagokról, hanem igenis a kis lakásokról, az átlagemberekről szól: négymillió magyar háztartásról. A háztartási energiaárak csökkentése következtében 90-95 ezer forinttal több maradhat éves szinten a családoknál. Ez pedig élénkíti a fogyasztást.

– Vannak erről adatok?

– Soha nem látott mélységű az inflációs ráta. 1,7 százalékot várnak ebben az évben. A rezsicsökkentés előtt a piaci elemzők 4,5 százalékra becsülték az inflációt. Vagyis a pénzromlás mértéke gyakorlatilag a harmadára csökkent. Ez pedig pozitívan hat az árak alakulására. Ahogy mondani szoktuk, Magyarország valóban sokkal jobban teljesít. Ha ehhez hozzátesszük, hogy jelentős béremelések történtek, azt mondhatjuk, hogy csökkenő infláció és növekvő bérek mellett több pénzt költhetünk, ami növeli a fogyasztást és élénkíti a gazdaságot. Ennek a politikának a magyar emberek, a magyar családok a nyertesei, és az benne az újdonság, hogy ezt az intézkedést nem az állami bevételek terhére hajtotta végre a kormány. A nagy szolgáltatók sem annyira vesztesek, mert májusban éppúgy osztalékot tudtak fizetni, mint eddig.

– Mi történik a rosszul kiállított számlákkal?

– Azokat a számlákat, ahol az emberek többet fizettek, korrigálják, ahol pedig kevesebbet, mert ilyen is akad szép számmal, ott azt vállalják a szolgáltatók, hogy ezeket az összegeket utólag már nem szedik be. Rengeteg információ gyűlt össze: ma már az is jól látszik, hogy a teljes rendszer átalakítása nem megy egyik napról a másikra. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fél év alatt több száz intézkedést hajtott végre és több tízmilliós büntetéseket szabott ki. Maga az egész rezsicsökkentés egy sor egyéb problémát is a felszínre hozott. Hogyan kell leolvasni a mérőket, hogyan nézzen ki a számlakép, mit kell rögzíteni. Arra törekedtünk, hogy egyszerű, áttekinthető számlázás történjen, ugyanakkor részletes számlát is kell kapniuk a felhasználóknak, és szerepelnie kell annak az összegnek is, amennyivel a fogyasztó kevesebbet fizet a rezsicsökkentés óta. Ezt kezdetben nem akarták a szolgáltatók betartani, és most sikerült erre őket rákényszeríteni.

– Terveznek-e további rezsicsökkentést? A vízszolgáltatásról még nem beszéltünk. Hogyan lehet a rezsicsökkentést végrehajtani a víziközmű-szolgáltatóknál?

– Magyarországon jelenleg körülbelül hatszáz víziközmű-szolgáltató van. Portugáliában, ami lélekszámban is és területben is Magyarországhoz hasonló, mindössze harminckettő. Harminc-negyven ilyen szolgáltató elég lenne, mert akkor olcsóbban tudnának szolgáltatni. Ami a további rezsicsökkentést illeti, szeptemberben újabb frakcióülésre kerül sor, ahol részt vesz Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki oroszlánrészt vállalt a rezsicsökkentés végrehajtásában, illetve Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal új vezetője is. Fónagy János és Dorkota Lajos már kidolgozták a következő fűtési szezonra tervezett további háztartásienergiaár-csökkentés végrehajtásával kapcsolatos teendőket, a bejelentés a szeptemberi frakcióülést követően várható.

Hernádi Zsuzsa