Összetett stratégia kell a népesedési fordulathoz
Hivatásos szülői életpályamodellt, önálló család- és közösségfejlesztési minisztérium felállítását szorgalmazza a Gyermek- és Családbarát Alkotóműhely. A számos tudományterület szakértőit tömörítő közösség több mint 400 önkéntes munkatársának négyéves munkája nyomán nemrég 400 oldalas kötetben jelentette meg kutatásainak eredményét és megoldási javaslatait Jövőnk a gyermek címmel. A többek között a Kereszténydemokrata Néppárt, a Barankovics Alapítvány és az Emberi Erősforrások Minisztériuma partnerségével kiadott nagyszabású könyvet és a demográfiai fordulat szükségességét országszerte konferenciával egybekötött bemutatókon népszerűsítik.
– A szakértők négy évet dolgoztak a komplex, több tudományterületet és szakpolitikát érintő demográfiai probléma pontos diagnózisán és a lehetséges megoldások kimunkálásán, afféle mátrixba rendezésén. Egyedülálló könyv született így, melynek különlegessége, hogy friss és időszerű, hiszen a kutatás közben feltárul új eredmények is beépültek az anyagba – mondta érdeklődésünkre a Gyermek- és Családbarát Alkotóműhely hétfői estjén dr. Lázár-Fülep Tímea, az alkotóműhely tagja, aki hozzátette, a tudós testület immár állandó párbeszédet folytat a döntéshozókkal.
Az utolsó pillanatban vagyunk
Dr. Báger Gusztáv, a Monetáris Tanács tagja, a kötet társszerkesztője a magyar kormány családpolitikai intézkedéseit méltatva további rövid-, közép- és hosszútávú lépéseket szorgalmazott. Ilyen például a 35-45 év közötti, még szülőképes korú, a népesedési mutatókat még korrigálni képes nők gyermekvállalásának segítése, amelyről parlamenti megbízásra alapos kutatás is készült, vagy a hivatásos szülői életpályamodell, ami több mint a főállású anyaság, hiszen mindkét szülőre vonatkozik. A tudományos műhely kutatása szerint ugyanis a fiatalok 25 százaléka szeretne több gyermeket felnevelni úgy, hogy a karrier helyett csak a családjának él – ám erre jelenleg nincs lehetőségük. Emellett önálló Család- és Közösségfejlesztési Minisztérium felállítását javasolta ugyanilyen tematikájú nemzeti és megyei stratégiák kidolgozásával együtt.
Ugyancsak Báger Gusztáv tolmácsolta Matolcsy György mondandóját, miután a jegybankelnök váratlan kötelezettsége miatt nem tudott jelen lenni. Az MNB első emberének víziója a fenntarthatóan magas életminőség, aminek stratégiája a versenyképességi fordulat. Ennek nélkülözhetetlen része a népesedési fordulat, hiszen minden földrész népessége nő, csak Európáé csökken. A várható élettartam ugyancsak emelkedik, és egyre inkább megközelíti a fejlett országok statisztikáját.
Matolcsy György prezentációjából kiderült, hogy míg tavaly Magyarországon 100 aktív korú emberre 29 nyugdíjaskorú jutott, addig 2060-ra ez az arány 100:54-re romlik a jelenlegi tendenciák mellett. A termékenységi ráta ugyanis 2011-től 2016-ig szerényen, 1,23-ról 1,49-re javult, ám azóta stagnál, a szülőképes korú nők száma pedig néhány év múlva jelentősen csökken. Az utolsó pillanatban vagyunk tehát, hogy megfordítsuk a kedvezőtlen folyamatot.
Ehhez minden évben kétezerrel több újszülöttre van szükség, 2030-ra el kell érni az évi 110 ezres számot. De tavaly csak 89 807 baba jött a világra, idén pedig időarányosan kevesebb. Ezért Matolcsy György szerint növelni kell az európai szinten GDP-arányosan magas, de nem elég hatékonyan elköltött családtámogatások célba jutását, és az anyagiakon túl is családbaráttá kell tenni a mindennapokat például az egészségügyi rendelési idő és a munkaidő rugalmassá tételével, minél több munkahelyi bölcsőde létesítésével.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke emlékeztetett, hogy minden családpolitikai erőfeszítés ellenére évente még mindig több tízezerrel többen halnak meg, mint ahányan születnek Magyarországon, emellett eddig ismeretlen nemzedéki feszültségek is megjelentek. Szemléletváltásra és -változtatásra van szükség, az anyagi lehetőségek bővítése és az ilyen akadályok elhárítása önmagában nem hozza meg a kívánt eredményt.
Kötődéshiányos nemzedékek
Dr. Benda József, az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának vezetője, a kötet társszerkesztője a pszichológia felől közelítette meg a témát. Kutatásai alapján rámutatott, hogy az 1980-as évek elején kedvezőtlen lélektani fordulat következett be, már akkor megjelentek bizonyos nemzedéki feszültségek, és ugrásszerűen megnőtt az iskolákban a nehezen kezelhető gyerekek száma. Benda József 1948-tól, a kommunista diktatúra totális kiépülésétől kezdve napjainkig A, B és C nemzedéket jelölt meg, ebből az első generáció még 97 százalékban házasodott, de már nem reprodukálta saját létszámát. A második, a Ratkó-nemzedék 50 százalékban kötött házasságot, így tovább szűkült a reprodukciós képesség, és megnőtt a válások száma, míg a harmadik nemzedék már csak 37 százalékban házasodott.
Ennek magyarázata pedig Benda József szerint az, hogy az első 6 plusz 6 hónapban alakul ki a feltétlen kötődés az anya és a baba, illetve a szülők és a baba között. Ekkor alakulnak ki a szociális készségek, a bizalom, a szeretet. Csakhogy az A nemzedék esetében a kommunista rendszer akaratára 25-ről 75 százalékra nőtt a munkahelyre kényszerített nők aránya, a gyerekeket pedig a kritikus időszakban a nagyszülők vagy rosszabb esetben a bölcsődék nevelték; utóbbiak között voltak olyanok is, amelyekben hétfőn elhelyezték a csecsemőt, és csak az akkor még hatnapos munkahét végén, szombaton találkozott újra az édesanyjával. Ez pedig olyam érzelmi traumát okozott, ami tudat alatt kihatott a későbbi családalapításra, és ez transzgenerációs úton öröklődött sok családban.
Új megoldások
A Jövőnk a gyermek című kötet alaptézisei mindezek tükrében: a fenntartható társadalmi fejlődés alapja a családban felnövő gyermek; a családért végzett munka azonos értékű a munkahelyen végzettel. A Gyermek- és Családbarát Alkotóműhely ezért innovatív megközelítéseket, új megoldásokat, paradigmaváltást javasol, és szorgalmazza, hogy „engedjük haza a sokgyermekes édesanyákat!”
Javasolják továbbá, hogy a gyermeknevelést ismerjék el a nyugdíj megállapításakor, a lakhatás elősegítésére államilag támogatott ingatlanlízing-programot sürgetnek. Emellett szülőkötvény bevezetését javasolják, amely voltaképp az állam részéről biztosítandó kiegészítő nyugdíjjárulék lenne. Szorgalmaznak továbbá további adócsökkentéseket, ideértve bizonyos termékek áfájának leszállítását.
„Egy komplex, szinergiába rendeződő és széles társadalmi csoportokat megmozgató, kellően ütemezett stratégiai cselekvéssorozat esetén várhatjuk, hogy megváltozik a születések számának trendje” – foglalja össze a programot a Gyermek- és Családbarát Alkotóműhely.
