Összevarrták egy kicsit a jövőt
Ezen a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vesznek, és ez a párbeszéd az egység és a testvériség jele – mondta Ferenc pápa csíksomlyói homíliájában. A katolikus egyházfő romániai látogatása második napján a magyarság legszentebb Mária-kegyhelyére érkezett, ahol a hagyományos pünkösdszombati búcsúk helyszínén mutatott be szentmisét.
Közel harminc év telt el az első magyarországi pápalátogatás óta. Az 1978-ban megválasztott lengyel egyházfő, Karol Wojtyła a világ számos helyére eljutott, a szocialista blokk országai közül azonban sokáig csak Lengyelországban járt. II. János Pált 1988-ban hívta meg Magyarországra Paskai László bíboros, miután az államhatalom hosszas egyezkedés után rábólintott a magyar katolikus egyház régi vágyára, kérésére. Bár a Szentszék 1989. július 26-án nyilvánosságra hozta a meghívás elfogadását, csaknem két évet kellett várni, hogy az egyházfő magyar földre lépjen.
A szentatya 1991. augusztus 16-án érkezett Máriapócsra, ötnapos látogatása során azonban nemcsak a nyírségi településen, hanem Esztergomban, Szombathelyen, Pécsett, augusztus 20-án pedig a budapesti Hősök terén is szentmisét tartott. A fővárosi eseményen csaknem félmillióan vettek részt, anyaországiak, határon túli magyarok és külföldiek egyaránt. Beszédében a pápa István király tiszteletére, társadalmi összefogásra és a keresztény hitre való építkezésre buzdított, és miután szó volt róla, de végül nem valósult meg, hogy Erdélyben is tiszteletét tegye, megígérte, következő alkalommal erre is sort kerít. Halála miatt ez nem valósult meg.
A hat évvel ezelőtt megválasztott egyházfőt, Ferencet 2017-ben hívták meg a román hatóságok és a romániai katolikus egyház, ami nagy szó, mivel Románia lakosságának nagy többsége görögkeleti vallású, ezért a pápa csak az ortodox egyház beleegyezésével érkezhet az országba. A látogatás pontos menetrendje év elején vált hivatalossá, ekkor derült ki, hogy május 31. és június 2. között Bukarest mellett Jászvásárt, a romániai görögkatolikusok szellemi központjának számító Balázsfalvát, valamint a Kárpát-medence legjelentősebb szakrális helyét, a csíksomlyói Mária-kegyhelyet is felkeresi a szentatya.
Csíkszeredában hónapokkal ezelőtt lázas készülődésbe kezdtek a szervezők. Az egyik legkomolyabb munkálat a somlyói hegynyeregben álló, Makovecz Imre építész által tervezett Hármashalom-oltár felújítása és kibővítése volt. Emellett egy hatalmas székely kaput is állítottak a helyszínen a pápa tiszteletére. A több mint öt méter magas építményre a székelység ősi szimbólumai mellett Wass Albert író szavait vésték: „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!” A történelmi szentmisére ugyanakkor nemcsak a szervezők, hanem Ferenc pápa is készült egy alkalomhoz illő miseruhával. Az ünnepi öltözéket szatmári művész tervezte: hátoldalán a romániai pápalátogatás logója látható, elöl a csíksomlyói kegyszobor és kegytemplom képe díszíti a ruhát.
Ferenc pápa repülőgépe múlt pénteken landolt Bukarestben, ahol díszes kíséret fogadta. Másnap a ismét repülőre szállt, a román fővárosból Székelyföld fővárosába, Marosvásárhelyre utazott. Innen autó vitte Csíkszeredába, majd pápamobil szállította a csíksomlyói nyeregbe, ahol a mintegy százezer zarándok szakadó esőben várta. Az egyházfő aranyrózsát hozott magával, a különleges adományt a különböző Mária-kegyhelyeknek szokták ajándékozni a Szűzanya iránti tisztelet kifejezéséül.
A latin, olasz, magyar, román és német nyelven zajló szabadtéri szentmisén Ferenc pápa arra szólította föl a hallgatóságot, hogy a keresztények Romániában a keresztség alapján álló egységüket helyezzék előtérbe a nemzetiségi különbségek helyett. Kiemelte, a csíksomlyói zarándoklat Erdély öröksége, a párbeszéd, az egység és a testvériség jele, amely tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat. Az egyházfő arra kérte a híveket, ne hagyják, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszák őket a testvériség érzésétől. Hozzátette, nem kell feledni, tagadni a múlt összetett és szomorú eseményeit, de ezek nem gördíthetnek akadályt a békés együttélés elé. Arra buzdította hallgatóságát, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassák, hanem inkább azt, ami elodázhatatlanul vár rájuk. Arra biztatta a megjelenteket, imádkozzanak közösen a Szűzanyához, hogy tanítsa meg őket „összevarrni” a jövőt. „Járjunk együtt az úton, és engedjük, hogy az evangélium legyen az a kovász, amely képes áthatni mindent, és képes megajándékozni népeinket az üdvösség örömével” – zárta Ferenc pápa csíksomlyói homíliáját.
– Tizenhárom éve járok gyalogszerrel Csíksomlyóra, a pünkösdi búcsúba. Székelyudvarhelyről az ottani keresztaljával zarándokolunk gyalogosan át a Hargitán, oda-vissza 120 kilométeren keresztül, közben csűrökben alszunk. Amikor megtudtam, hogy az idén pünkösd előtt a pápa is eljön Erdélybe, a két programot összekapcsoltuk, most a családdal, barátokkal és egy lövétei zarándokcsoporttal kapaszkodtunk fel a Somlyó nyergébe – mondta a Demokratának Riz Levente, a budapesti XVII. kerület polgármestere. Hozzátette, magasztos, felemelő érzés volt az események részese lenni.
A mise, amelynek idején az oltár mellett állt az ötszáz éves csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult. Ferenc pápa, nem várva meg a magyar himnusz végét, sietve távozott a nyeregből. Látogatása utolsó napján Balázsfalvára utazott, ahol szentmise keretében boldoggá avatott hét román vértanú görögkatolikus püspököt.
Ferenc pápa szerint amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. A katolikus egyházfő közel százezres tömeg előtt beszélt erről az erdélyi Balázsfalván. Kijelentette, ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon próbálnak érvényre jutni, és megkísérlik elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségüktől. „A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné téve őket” – mondta. A térség legértékesebb örökségeként említette az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot.
Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nacionalizmus egyik bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét ezért azon a téren tartották, ahol 1948-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, autonóm törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdély uniójának újratárgyalását, Erdély Magyarországról történő leválasztását követelték. A hét boldoggá avatott püspök egyike, Iuliu Hossu kolozsvár-szamosújvári püspök volt az, aki a hírhedt 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének nyilatkozatát. Ő egyébként túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben, bukaresti házi őrizetben halt meg.
Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogatott el, majd a nagyszebeni repülőtérről indult vissza Rómába.
