Őszre megépülhet a Szent Anna-réti kápolna a Normafán
Őszre elkészülhet a Szent Anna-réti Engesztelő kápolna a Normafán – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek szombaton.
A bíboros a szombat este Budapesten bemutatott szentmisén jelentette be, hogy hosszas tárgyalás után az egyház megállapodott a terület tulajdonosával, a XII. kerületi önkormányzattal a kápolnaépítésről, az önkormányzat javaslatára kiírt pályázaton pedig kiválasztották, majd elfogadták a tervet is.
A szentmise után a bíboros az MTI-nek úgy nyilatkozott: reményei szerint őszre elkészül az Engesztelő kápolna.
Elmondta, a szakbizottság választása alapján egy viszonylag szerény, a tájba illő, kicsi, de korszerű kápolna épül. Hozzátette: az egyház kérése az volt, hogy ne több funkciójú, hanem kizárólag liturgikus célra fenntartott épület valósuljon meg.
Erdő Péter ismertette: az új kápolna homlokzata a tervek szerint nyitható lesz, így nagyobb hívő közösség is részt tud majd venni az ott bemutatott szertartásokon. Megjegyezte: havonta egy alkalommal jelenleg is tartanak misét a Normafánál.
A bíboros felidézte: a Szent Anna-réten vagy annak közvetlen közelében már az 1700-as években létezett egy kis erdei kápolna, amely idővel romlásnak indult. Eredetileg a „népi vallásosság igénye volt”, hogy új kápolnát építsenek, a XX. századra pedig már „eleven téma” volt a kápolnaépítés. A fatimai jelenések nyomán, a „II. világháború előtti szorongással és félelemmel teli légkörben” merült fel a gondolat, hogy a kápolna legyen a magyar nemzet engesztelő imádságának helyszíne: „engesztelésül saját bűneinkért és könyörgésül azért, hogy Isten irgalmazzon a világnak és adjon békességet” – fogalmazott Erdő Péter.
Maga Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek a háború után szintén több körlevélben beszélt az engesztelés fontosságáról, de azt nem kötötte össze konkrétan a kápolnaépítéssel. Mindenestre készültek tervek, és fennmaradt egy másolat, amelyen látható a bíboros aláírása. A kápolnaépítés azonban az 1940-es években már nem valósulhatott meg.
Megjegyezte: a kápolnaépítéssel összefüggő magánkinyilatkoztatásokat az egyház nem hagyta jóvá, Mindszenty József is csak annyit írt róluk, hogy később még alaposabban meg kell vizsgálni azokat.
Erdő Péter kiemelte: az építkezés ugyan sok évtizedig váratott magára, de az Engesztelő kápolna létrejötte ma is aktuális, hiszen a békére, Isten irgalmas, gondviselő szeretetére nagy szüksége van az egész világnak és különösen a magyar népnek.
A bíboros reményét fejezte ki, hogy a kápolna „ősi vágyaink, fogadalmaink megjelenítője” lesz, „művészi alakot öltő könyörgés mindannyiunkért”.
