Ott voltak, harcoltak
Az idősebbek még emlékezhetnek azokra a rokonaikra, felmenőikre, akik hiába várták haza férjüket, testvérüket, édesapjukat az első világháború után. Nem jöttek, de ami legalább ennyire fájdalmas volt: azt sem tudták sokszor, hol estek el, milyen sírban pihennek. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum igyekezett ezekre a kérdésekre választ adni most zárult projektjével.
Az intézet azzal az elhatározással látott munkához, hogy megkeresi és megmutatja, megnevezi azokat a magyar honosságú hősöket, akik az első világháborúban estek el. Különösen fontos aktualitást adott a kutatás megszervezésének és elindításának a 2010-es évek elején a világháború kezdetének közelgő centenáriuma. A kitűzött cél a sebesült és hadifogságba esett magyar katonák neveinek összegyűjtésével egészült ki.
Fontos tudni, hogy tudományos igényű munkáról volt szó, amelyet az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára is támogatott, hivatalos megállapodás is született a felek között a feladata kapcsán.
Természetesen bekerült a támogatók és együttműködők körébe a Bécsi Hadilevéltár és a Pozsonyi Hadtörténeti levéltár is. Összesen 347 anyakönyvet digitalizáltak a magyar kutatók, ez 58 ezer lapoldalt jelent. Több mint nyolc évet vett igénybe a munka, amelyben 1 500 000 magyar honosságú katona adatait dolgozták fel.
A katonai szaknyelv veszteségi eseménynek nevezi azt, amikor egy harcos elesik, megsebesül, vagy fogságba esik. A másfél milliós létszámból 703 000 elesett, 528 000 sebesült és 341 000 fogságba esett magyar katona háborús történetét kutatták ki. A kutatás azokra a katonákra terjedt ki, akik az akkori ország, azaz a Magyar Királyság területéről vonultak be a hadseregbe.
Katonai levéltárakról beszéltünk az elején, de tudni kell, hogy a kutatók a polgári levéltárak anyagát is átfésülték. Mintegy nyolcmillió anyakönyvi kivonatot vizsgáltak meg, hogy minél teljesebb lehessen a kép.
Összességében nyolc évig folytak a most befejezett projekt munkálatai, a vállalkozás nemzetközi viszonylatban is egyedülálló még azzal együtt is, az adatsor sajnos nem lehet hiánytalan. Nem volt az már a háború kezdetén, 1914-ben sem, de a háborút követően sem készült pontos, minden részletre kiterjedő veszteséglista a világégésben részt vett magyar katonákról.
