Otthonról vagy az irodában?

Donald Trump már tavaly decemberben jelezte, hogy hivatalba lépését követően szigorúan korlátozni fogja a home office-t, figyelmeztetve az állami szektorban dolgozókat, hogy amennyiben nem térnek vissza munkahelyükre, elbocsátják őket. A kétmondatos felszólítás már meg is jelent a Fehér Ház honlapján.

Versenyelőnyt jelent-e a cégeknek, ha lehetővé teszik az otthonról dolgozást? Befolyásolja-e a munka hatékonyságát? A téma a hazai szakértőket is megosztja.

Első a fizetés

2014 óta több alkalommal vizsgálta országos reprezentatív kutatás keretében is a hazai cégvezetők és munkavállalók home office-ról alkotott véleményét a Profession.hu. Dencső Blanka, az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője szerint 2014 és 2023 között mindkét piaci szereplő esetében folyamatosan növekedett a támogatók aránya, a pandémia alatt elérte a tetőpontját, utána azonban némiképp csökkent. Ugyanakkor a járvány lecsengésével 2024-ben a foglalkoztatottaknak még mindig a túlnyomó többsége, mintegy 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte a munkavégzés hatékonysága nem romlott, sőt akár javult is a távmunkával.

– A tavalyi kutatásokból azt látjuk, hogy elsősorban a nők, a 40 év alattiak, a Kelet-Magyarországon élők, az itthonról külföldre dolgozók és a saját céget alapító munkatársak favorizálták az otthoni munkavégzést. Velük ellentétben a férfiak, az alapfokú iskolai végzettségűek, a nyugdíj előtt állók és a nyugat-magyarországiak kevésbé tartották hatékonynak ezt a formát. De megkérdőjelezték a home office eredményességét az állami oktatási, egészségügyi, illetve szociális intézmények és a nonprofit szervezetek munkatársai is.

Dencső Blanka kiemeli, hogy azok a vállalatok, ahol a vezetés rugalmasan kezeli a távmunka, illetve az otthoni munkavégzés lehetőségét, kitűnhetnek a dolgozókért folyó versenyből, és rendszerint több olyan jelentkezőt, megfelelő szakembert képesek megszólítani, akik körében a legtöbb esetben már elvárás a home office.

– Munkahelyváltás esetén azonban messze nem a home office lehetősége a legfontosabb követelmény. A magyarok elsődleges szempontja a fizetés és a juttatások, ezt követi a munkahely megközelíthetősége, a munkaköri leírás, a megfelelő munkakörülmények és csapatszellem, a munkahelyi hangulat. A távoli munkavégzés lehetősége tehát csak a hatodik helyen szerepel a rangsorban. Ezzel együtt a munkavállalók több mint 70 százalékát zavarná, ha a munkaadójuk szigorítaná vagy beszüntetné a távoli, illetve otthoni munkavégzést. Közülük a legtöbben nem örülnének, de nem változtatnának a hozzáállásukon. Arányaiban sokkal kevesebben vannak náluk azok, akik a home office korlátozása esetén kompenzációt kérnének vagy felmondanának.

Bizalmi munkaviszony

Sem a home office betiltását, sem kötelezővé tételét nem támogatná Sári Róza életmód-tanácsadó, mert úgy véli, hogy az ideális munkabeosztás meglehetősen egyénfüggő, és a munkaeredmények nem kötődnek feltétlenül adott helyhez és időhöz. A tanácsadó szerint az otthoni munkavégzés hatékonysága elsősorban attól függ, sikerül-e kölcsönös, mindkét fél számára előnyös és felelősségteljes bizalmi viszonyt kiépíteni a munkáltató és a munkavállaló között.

Sári Róza felhívja a figyelmet a karrier-tanácsadással foglalkozó Cvminta.com weboldalon közzétett 2022-es nemzetközi kutatásra, amelyből kiviláglik: saját bevallásuk szerint akár 50 százalékkal is növekedhet a home office-ban, egyéni bioritmusuk és időbeosztásuk szerint dolgozók koncentrálóképessége. Mindezek ellenére a vezetők 49 százaléka mégis arról számolt be, hogy az irodától távol dolgozók teljesítményében kevésbé tud megbízni…

– Véleményem szerint ez a munkáltatói megközelítés rossz beidegződésen alapul, a legfőbb cél ugyanis mégiscsak az volna, hogy a dolgozók, akik szabadon dönthetnek, jól érezzék magukat a munkájuk során. Éppen ezért az alkalmazottak részére óriási lehetőség az otthon végezhető feladat, gondoljunk például arra, mennyi utazásra szánt vagy éppen hosszú munkahelyi beszélgetésekkel eltöltött időt takaríthatunk meg a távmunkával. Ugyanakkor otthonról dolgozni a mindennapok komoly átszervezését igényli, amelynek során el kell sajátítani az optimális időgazdálkodást. Vannak, akik kora reggel a legproduktívabbak, másoknak késő este támadnak a sziporkázó ötleteik, vagyis olyan időszakban, amely kívül esik a hivatalos munkaidőn. Ezzel szemben akadnak olyan dolgozók is, akiknek kifejezetten szükségük van a munkahelyi környezetre, a csapatszellemre, a személyes, egymást inspiráló és támogató kommunikációra.

Az életmód-tanácsadó kiemeli, hogy a munkahelyen szocializálódott idősebb generáció tagjainak sokszor a jelenlét és a kötött munkaidő a komfortosabb, ám nekik is ajánlatos áttérni rugalmasabb hozzáállásra, amit a fiatalabbak már kiválóan képviselnek. A digitális robbanás vívmányait felhasználva akár az óceán túlpartjáról is képesek ellátni feladataikat és eredményesen tartani a kapcsolatot a munkahelyükkel.

A Konnektív Felnőttképző Kft. szakmai vezetője az irodai és az otthoni munkavégzés kombinált formáját tartja a legcélravezetőbbnek, mert véleménye szerint a heti egy-két nap irodai jelenlét lehetőséget nyújt a munkahely iránti lojalitás erősítésére, a személyes kapcsolattartásra, a teljesítmény közvetlen értékelésére.

– Nagyon fontosnak vélem azt is, hogy a home office esetén a munka és a magánélet egyensúlyának érdekében előre szabjuk meg a határokat. Ez súlyozottan érvényes az átlagosnál nagyobb terhet viselő családanyákra, akiknek meglátásom szerint kompenzációként munkaidő-kedvezményt kellene kapniuk…

Rugalmas megoldások

Balla Ákos ingatlanpiaci szakértő, a Balla Ingatlan ügyvezető tulajdonosa jelzésértékűnek tartja, hogy Donald Trump beiktatási napjának egyik legfontosabb eleme – a WHO-ból való kilépés, az illegális migráció kezelése és a határvédelem mellett – éppen a kormányzati tisztségviselők jelenléti munkavégzésének az elrendelése volt.

– Véleményem szerint bár tagadhatatlanul léteznek otthonról is betölthető munkakörök, számos szakterületen a hatékonyság érdekében valóban indokolt visszatérni az irodába. Tovább árnyalja a képet, hogy a tapasztalatok szerint amennyiben a munkaerőpiacon lévő, teljesen eltérő módon kommunikáló korosztályok nem találkoznak jelenléti munkakörülmények között egy adott cégen belül, bizonytalanná válhat a munka eredményessége is. De például személyi változások esetén is nehezen tudom elképzelni az eredményes integrációs folyamatot a munkahelyi szocializációt nélkülöző digitális térben.

Az Etikus Ingatlanos mozgalom szakértője hangsúlyozza, hogy a megváltozott igényekre az irodapiaci szektornak is reagálnia kell. Tájékoztatása szerint az ágazat sajátosságaként a nagyobb állami cégek, multinacionális vállalatok jellemzően 3-5 évre kötik a szerződéseket, így ezek a járvány kezdeti időszakában lényegében beleragadtak az akkori bérleteikbe. Mivel azonban a home office megerősödésével az irodaterületek iránti kereslet csökkent, a tekintélyesebb cégek ma már fokozatosan kisebbre cserélik üresedő központjaikat.

– Az üzemeltetéssel-karbantartással foglalkozó vállalatok is arról számolnak be, hogy érezhetően visszaesett az irodaházakhoz kapcsolódó étel-, ital- és vízfogyasztás, és mivel ezekbe a központokba kevesebben járnak be dolgozni, takarítani is kevesebbet kell. Pedig az irodaházak digitális felkészültségével, ergonomikus munkakörnyezetével benyomásaim szerint az otthonukban dolgozó munkavállalók nem tudnak lépést tartani. A lakóingatlanok sem lettek nagyobbak, anyagi lehetőségek hiányában nem jelent meg tömeges igény dolgozószobák berendezésére, és jellemzően a munkáltatók többsége sem támogatja a home office miatt megnövekedett rezsiszámlák kifizetését.

Balla Ákos hangsúlyozza, hogy szerinte a jelentősebb vállalatok számára továbbra is presztízskérdés marad a központi, reprezentatív iroda fenntartása, tehát az irodai munkavégzés ideje egyáltalán nem járt le, ám a fókuszba tagadhatatlanul a rugalmasabb megoldások kerülnek. Lesznek, akik mindennap bejárnak majd, és olyanok is, akik hetente egyszer, csak a meetingekre érkeznek.