Out! Kifelé!

„A gép hatása az erős dopamintermelés miatt sok tekintetben megegyezik a droghatással. A működő képernyő valóban erős drog” – írta már öt éve Fejleszt vagy rombol? – Kulcs az okoseszközök okos használatához című könyvében Uzsalyné Pécsi Rita. A neveléskutató az elmúlt években szülők tízezreinek figyelmét irányította az okoseszközök veszélyeire, hangsúlyozva, nem újságírói túlzás annak kimondása, hogy a képernyőnek olyan addiktív hatása van, mint a kemény drogoknak. Csakhogy minden jó szándék, példamutatás és fellépés ellenére az látszik, hogy csökken az az átlagos életkor, amikor a gyerekeknek saját okostelefonjuk lesz – korlátlan interneteléréssel és képernyőidővel.

Nem túlzás, korunk legnagyobb problémájával állunk szemben. Mégis miben lehet bízni? Talán abban, hogy egy mai gyereknek is megvan a magához való esze. S ha másra nem is, a kortársaira csak hallgat, hiszen ő is a saját bőrén érzi előbb-utóbb, hogy valami nem stimmel az állandó mobilozással és a mind kisebb örömet okozó „scrollinggal”, azaz a telefon feldobta videók és egyéb tartalmak folyamatos pörgetésével. Trauttwein Berci, az Out! applikáció ötletgazdája is így érezte.

A 21 éves egyetemista a Z generáció tagja: ez a korosztály az első, amelyik már egészen kicsi kora óta hozzáfér az internethez, a digitális technikákhoz, ezért „digitális bennszülötteknek” is nevezik őket.

– Keresztény, konzervatív családban nőttem fel, a szüleim nagyon tudatosan próbáltak nevelni. Katolikus iskolába jártam, de negyedik osztályban már egyre többeknek volt saját kütyüjük. Emlékszem, közelgett a tizenegyedik születésnapom, és arra számítottam, hogy végre én is telefont kapok. Ehelyett egy narancssárga KTM bicikli volt az ajándékom. Félelmetes visszagondolni, hogy én akkor annak a szép kerékpárnak egyáltalán nem örültem! – mondja.

– Előttem van a kép, ahogy a szünetben csomóan csetelnek a telefonjukon, vagy valamilyen multiplayer játékkal játszanak – ezt már a Piarista Gimnáziumról meséli Trauttwein Berci, ahol szigorú szabályok uralkodtak.

– Ha meglátták, hogy valaki használja a telefont, az igazgatóhoz került. Próbáltak erre figyelni, de együttes fellépés nem volt – emlékezik vissza, hozzátéve, hogy az iskolai mobilkorlátozás előtt a szülők és a tanárok csak sodródtak az árral. – Félpercenként jön a telefonon valami értesítés, így pedig lehetetlen bármire koncentrálni – jegyzi meg Trauttwein Berci. Úgy látja: korábban a játékok „vitték el” a fiatalokat, de ma egyértelműen a közösségi média a legveszélyesebb.

De mégis mi visz rá egy tizenévest, hogy telefonfüggésről leszoktató alkalmazást fejlesszen?

– Már hamar eldöntöttem, hogy vállalkozó szeretnék lenni. Persze 16-17 évesen még olyan hamis motivációim voltak, hogy legyek gazdag és sikeres. Ekkoriban töltöttem le egy fókuszapplikációt, amelyben egy időzítőt kell elindítani, ha félreteszem a telefont, és ezalatt egy fát, majd erdőt növeszthet a felhasználó. De aztán ott álltam, hogy jó ez a program, segít a koncentrálásban, de nem fogott meg tartósan a virtuális fa nevelgetése.

A fiatal fejlesztő kezdettől olyan alkalmazásban gondolkozott, amely érdemben motiválja és jutalmazza a felhasználót. Az ötlet végül az Ifjúsági Üzleti Program nyári táborában állt össze.

– Társaimmal megnyertük a tábori versenyt. Csapatunk egyik tagja, a legjobb gimnáziumi barátom rögtön el is kezdett dolgozni az applikáción, annyira megtetszett neki. Az volt a fő célunk, hogy alternatívát adjunk a fiataloknak. Felmérésekből az látszik, hogy egy mai fiatal átlagosan 4-6 órát tölt a telefonjával, de jellemzőbb a 7-8 óra, mint az 1-2. Rengeteg idő felszabadulhat azzal, ha tudatosabban és kevesebbet használjuk a telefonunkat. Ehhez jött a kupon ötlete, hogy olyan programokhoz adjunk kedvezményeket, amelyek valós alternatívát nyújtanak az időtöltésre – magyarázza.

Az egyszerű fókuszapplikációt meghaladva így tudták december közepén elindítani az alkalmazást, több mint ötszáz felhasználóval. A program az App Store-on és a Google Playen keresztül is letölthető.

– Igyekeztünk színes, fiataloknak tetsző módon megalkotni. Itt nem egyszerűen egy időzítőt indít el az ember, hanem rámegy a kerékpár ikonra, ha sportol, a könyvikonra, ha olvas, vagy a munkát jelképezőre, amikor dolgozik. De van sörözés, baráti találkozó is, és még tucatnyi lehetőség. A lényeg az, hogy lehetőleg minden tevékenységünket tegyük telefonmentessé. Statisztikát is építettünk bele, ranglista is van, vagyis egyfajta versengés alakulhat ki a felhasználók között, hogy ki használja többet az applikációt, azaz ki nyomkodja kevesebbet a telefonját.

Az Out! lényege azonban az az ötlet, hogy a telefon nélkül töltött „fókuszidő” perceiből, óráiból különböző valós élményekre váltható kuponokat lehet szerezni, jellemzően 15-20 százalékos kedvezmények formájában. Így lehet olcsóbban eljutni az Újszínházba, de van itt hamburgerező, paintball, szabadulószoba is, és a választék egyre csak bővül. És ahogy növekszik a felhasználói kör, úgy jelent egyre erősebb reklámot a szolgáltatóknak az Out!-ban való jelenlét.

– Olyankor könnyű a dolgunk, amikor kiderül, hogy a cégvezetőnek is van gyereke, aki szintén állandóan a telefonján lóg. Az ilyet nem kell sokat győzködnünk – jegyzi meg Trauttwein Berci.

Most elsősorban az egyetemisták a célcsoport, a kedvezményeket is a 18–25 éves korosztálynak vonzó módon igyekeznek kitalálni. De szeretnének a középiskolások felé is nyitni, sőt, az idősebbek bevonására családi csoportot terveznek.

– Ha a szülők és a gyerekek is letöltik a telefonjukra az alkalmazást, akkor akár együtt is gyűjthetik majd a kedvezményeket egy családi wellnesshétvégére vagy más közös élményre – avat be a közeljövő fejlesztési irányaiba. Hosszabb távú terveik között szerepel egy olyan kávézó megnyitása is, ahová a belépés feltétele az lenne, hogy a vendég nem használja a telefonját.

– Ha mégis, akkor kidobjuk! – teszi hozzá viccelődve Trauttwein Berci.

– Startupként működünk, és szerencsére több, már sikeres startup segít nekünk. Így például a Munch ételmentő működtetői, akikhez hasonlóan célunk, hogy eljussunk a közép-európai térségbe. A telefonfüggőség mindenhol probléma – jegyzi meg Trauttwein Berci, hozzátéve, hogy az MCC ötletversenyén nyert kétmillió forintból tudták lefejleszteni az applikáció mostani, látványosabb változatát, emellett a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól kaptak támogatást a továbblépéshez.