Pakson a múlt héten fejek hullottak. Leváltották a biztonsági igazgatót, alacsonyabb beosztásba helyezték a műszaki igazgatót és a műszaki főosztályvezetőt – igaz, csak egy évre -, a nukleáris osztály vezetője pedig írásbeli figyelmeztetést kapott, s levontak a prémiumából. Természetesen a közreműködő cégekkel is el akar számolni Kocsis István. A francia- német Framatome-tól, vagyis a csődöt mondott tisztítási eljárás gazdájától kártérítést vár. Ez meglehetősen nagy összeg lesz. Nem sokkal lapzártánk előtt lépte át ugyanis a paksi erőmű eddigi vesztesége a lélektaninak is tekinthető 1 milliárd forintot. Aszódi Attila miniszteri biztos azonban legalább egy-másfél évre teszi a súlyos üzemzavar megszüntetését, ami körülbelül 25-30 milliárd forintos kiesést jelent majd az erőműnek. Hogy miként boldogul majd a Framatome a paksi vezetőkkel folytatott tárgyalásain, nem tudni. Mint ahogy azt sem, milyen módon avatkozik be az egyezkedésbe Medgyessy Péter, aki természetesen nem azért kapta a francia becsületrendet, hogy francia cégek és érdekeltségek bajba kerüljenek Magyarországon. Nem véletlen, hogy a paksi vezetés az orosz fűtőelem- és atomerőmű-berendezéseket gyártó TVEL céget is a lehetséges felelősök között kezdte emlegetni. Mondván, hiányos gépkönyvet adtak a fűtőelem-kazettákhoz. Sőt felvillant a felelősség szétkenésének újabb útja is, felröppent ugyanis, hogy április 10-én földrengés volt Paks térségében, s ez okozta a bajt az erőmű 2-es blokkjában. Nem is rohant Kocsis István a médiához, hogy megcáfolja a híresztelést, a szakemberek azonban kizárták annak a lehetőségét, hogy földrengés miatt történt volna az üzemzavar. A tekintélyes anyagi veszteségről még csak annyit, nagyon izgatja a kérdés az Energia Klubot is. Ámon Ada, a szervezet vezetője lapunknak elmondta, a kormánynak mindenféleképpen olyan jogi megoldást kell találnia a várhatóan 25-30 milliárdos veszteség kompenzálására, ami nem rövidíti meg a magyar adófizetőket. Nem teheti meg tehát, hogy a 25-30 milliárd forintot fogyasztói áremeléssel próbálja pótolni, mint ahogy azt sem, hogy elvonásokat eszközöl miatta az állami költségvetésben. Ha ez megtörténik, az Energia Klub feljelentést tesz az ügyben.

Csontvázak a szekrényben

Feltűnő volt, hogy a paksi belső vizsgálat meg sem említette Kocsis István vezérigazgató nevét. Márpedig, ahogy ez egy üzemben lenni szokott, a legfelsőbb szinten mindenért a vezérigazgató felel. Az üzemmenetért, a személyi politikáért, a megkötött szerződésekért, a munkahelyi légkörért egyaránt. S különösen igaznak kell lennie ennek egy atomerőmű esetében. Ami Paksot illeti, az idevonatkozó jogszabály is így rendelkezik. Különösen furcsa mindez akkor, amikor, ahogy mondani szokták, az üzemzavar óta kidőlt még néhány csontváz a szekrényből. Egyértelművé vált például, hogy az új technológia használatára csak elvi engedélyt adott az erőműnek az Országos Atomenergia Hivatal. Ugyancsak kiderült – utólagos vizsgálatok szerint -, hogy hibátlanul működött az A2-es mérőműszer, amikor háromszoros háttérsugárzást regisztrált az erőmű környezetében május 7-én. A vezetés először ugyanis a műszer túlmelegedésére hivatkozott, a készülék bevizsgálása azonban rácáfolt Kocsis Istvánékra. Persze készen álltak az újabb magyarázattal, eszerint egy csővarrat ellenőrzése okozta a háttérsugárzás emelkedését, melyet nem jelentettek be előre a karbantartási munkát végző szakemberek. Ebben az esetben viszont az a kérdés, miként nyúlhat bárki is az erőmű berendezéseihez bejelentés nélkül. Valami hasonló történt május 22-én délután is. Ekkor az A9-es mérőállomás mutatta a gammasugárzás veszélyes emelkedését. Méghozzá olyan mértékű emelkedést, melyet a paksi vezetés egyenesen hihetetlennek nevezett. Sőt most is a műszer hibájára hivatkozott, hozzátéve, hogy az A9-es berendezés háromszor-négyszer is megbolondul évente. Nagy baj van, ha hamis ez az érvelés. Meg akkor is, ha nem, mert akkor hibás műszerek őrzik a biztonságunkat.

Szintén bizonyossá vált az is, hogy nem építették be a megfelelő szűrőberendezést a 2-es blokk szellőzőrendszerébe, noha erre egy 1997-es kormányrendelet kötelezte az erőművet. Az Energia Klub úgy véli, ezt a mulasztást biztosan peres számonkérés követi majd. Mint látható, éppenséggel lett volna mivel foglalkoznia a paksi üzem vizsgálóbizottságának. De hogyan is jutott volna eredményre a testület, amikor az a Varga-Sabján László vezette, aki Kocsis István szűkebb baráti köréhez tartozik. Sőt tagja Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes is, aki szintén lemaradt a felelősök listájáról. Noha az Energia Klub szerint Hetzmann Albert nyittatta ki április 10-én a tisztítótartály tetejét, melynek következtében hideg víz zúdult az áthevült fűtőelem-kazettákra.

Az emberi tényező

Az Országos Atomenergia Hivatal is írja már a maga jelentését a súlyos paksi üzemzavarról. Lapzártánk idején még nem készült el a dokumentum, annyit azonban megtudtunk róla, hogy kemény hangot üt meg majd az erőmű vezérkarával szemben. Rónaky József, a hivatal vezetője meg is előlegezett ebből valamit, amikor úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy az erőműben Kocsis István az első számú felelős. Nemcsak Rónaky József, de az atomenergetika szakmájának több tagja is felhördült a paksi fejhullások hallatán. Konkrétan Vámos Gábor biztonsági igazgató leváltása miatt. Vámost több ellenzéki politikus is afféle kakukktojásnak tartotta a Kocsis-féle MSZP-s paksi vezérkarban. Vámos az a szakember, aki nem kötődik egyetlen párthoz sem, csak a munkájával foglalkozott. Az ő ügyében is leleplezően ellentmondásos döntést hozott Kocsis István, megmutatva, hogy az egész csak pótcselekvés. Leváltotta ugyan Vámos Gábort, de látva a szakma felháborodását, mindjárt ki is nevezte szakmai tanácsadójává. Az Energia Klub különben vállalta, hogy jogi segítséget nyújt minden olyan paksi dolgozónak, akit igazságtalanul vádoltak és távolítottak el az üzemzavarral kapcsolatosan. Biztosan lesznek, akik ezt igénybe veszik. A paksi erőműben ugyanis még sohasem volt ennyire rossz a hangulat, feszült a légkör, mint napjainkban. Folyik a bűnbakgyártás, az emberek pedig szinte lebénultak, tudatta velünk egyik informátorunk. Sok a vita és a konfliktus, régi barátságok szakadtak ketté. Az emberek úgy érzik, ha sokáig tart a 2-es blokk üzemzavarának elhárítása, elbocsátások, leépítések lesznek. Márpedig nemigen akad munkalehetőség a környéken, főleg olyan nem, amely úgy fizetne, mint az erőmű, úgyhogy megpróbálják túlélni a leépítéseket. Mindenáron. Az eseménynapló kitöltésekor például megkérdezik a vezetőiket telefonon, mit írhatnak bele. Vannak olyanok is, akiket arra igyekeznek rábírni felsőbb szintről, hogy vállaljanak magukra egy-egy rendellenességet, mulasztást, vagyis vigyék el a balhét. Ha nem vállalják, fenyegetik őket. Koltai Tamás, a Fidesz Tolnai megyei elnöke szerint a rossz munkahelyi légkör jelenti most a legnagyobb kockázatot az erőműben. A világ eddigi reaktorbaleseteinél ugyanis bebizonyosodott, hogy szinte mindegyiket emberi hiba okozta. Márpedig könnyebben hibázik az ember akkor, ha másutt járnak a gondolatai, ha folyton az egzisztenciájáért kell aggódnia. A felületes szemlélő számára úgy tűnik egyébként, hogy a paksi erőmű sokat javított régi tájékoztatási stratégiáján, melyet így utóbb maga Kocsis István is állampárti örökségnek nevezett. Óriási fegyvertényként tüntette fel valamelyik nyilatkozatában, hogy változtatni tudott rajta. Valójában azonban igen fura dolog történt. A paksi vezetés ugyanis nemhogy visszafogná most a híreket, ellenkezőleg, minden áldott nap sajtótájékoztatót tart. Ez olyan dömpinget, az információknak olyan rendezetlen halmazát jelenti, amelyből épp a túláradó bőség és az ésszerű, súlypontozó szelekció hiánya miatt képtelen bármi fontosat kiolvasni a közvélemény. És ha már itt tartunk, természetesen továbbra sem szakad meg az úgynevezett aranyköpések sora. Medgyessy Péter például spártai tömörséggel csak „edénynek” nevezte a 2-es blokk tisztítótartályát a Parlamentben. Puch László, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának MSZP-s vezetőjében felébredtek a régi pártállami reflexek, azzal indította útjára az újságírókat az egyik paksi sajtótájékoztatóról: „azt hitessétek el, hogy nincs közvetlen veszély”. Hetzmann Albert pedig úgy jellemezte a paksi üzemzavart legutóbb a televízióban, hogy „a helyzet nem feltárt, de stabil”. Hetzmann Albert az esetlen „nem feltárt” kifejezéssel egyébként arra célzott, hogy továbbra sem tudják a szakemberek, mi van a tisztítótartály alján, milyen alakzatban helyezkednek el ott a kazettákból kiszóródott fűtőelemek. Aszódi Attila miniszteri biztos arról beszélt az elmúlt hét végén a televízióban, hogy a Framatome mérnökei elszámították magukat, nem vették figyelembe az orosz fűtőelem-kazetták sajátosságait – például azt, hogy van egy furat az alsó részükön -, s végső soron ez okozta a problémát. Az, hogy a tisztítótartály nem rendelkezett a szükséges mérő- és ellenőrző műszerek mindegyikével, már csak szomorú ráadásnak tekinthető. Ez lenne tehát a sokat emlegetett konstrukciós hiba- Más kérdés, hogy a problémát a paksi mérnököknek is látniuk kellett volna a vadonatúj, referenciamunkákkal nem rendelkező technológia megvásárlásakor, majd később az Országos Atomenergia Hivatal illetékeseinek is észre kellett volna vennie.

Szocialista belügy

Ezek a felismerések persze nem jelentik azt, hogy az üzemzavarral bajlódó szakemberek közelebb kerültek volna a megoldáshoz. Pedig már nincs egyedül Kocsis István, éppen Aszódi Attila miniszteri biztos személyében kapott hozzáértő főnököt. Úgy tűnik azonban, mintha Csillag István gazdasági miniszter továbbra is elégedetlen lenne a dolgok menetével, Paksra hívta ugyanis a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakembereit vizsgálódni. Ámon Ada, az Energia Klub vezetője szerint ezt már közvetlenül az üzemzavar után meg kellett volna tennie, tudván, hogy csak egy pártatlan testület vagy szakértői csoport képes kideríteni, mi is történt valójában. Ámon Ada ráadásul úgy vélte, hogy most, több mint egy hónappal az események után a paksi vezetésnek már sikerült elgereblyéznie a legfontosabb adatokat, bizonyítékokat, kedve szerint magyarázhatja a történteket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakembereinek. No meg mit is tudna kideríteni a nemzetközi bizottság röpke tíz nap alatt, hiszen csak ennyi ideje lesz a vizsgálódásra. Az Energia Klub felhívta a figyelmet az illetékes miniszter, azaz Csillag István felelősségére is, aki miniszteri széke mellett továbbra is megtartotta az Országos Atomenergia Bizottság élén elfoglalt helyét. A két poszt azonban összeegyeztethetetlen Ámon Ada szerint, hiszen a biztonság és a hatékonyság csak egymás hátrányára növelhető egy atomerőműben. Így tehát Csillag Istvánnak gazdasági miniszterként főként a termelési eredményeket, a nagyobb hatékonyságot kell erőltetnie, a bizottság vezetőjeként viszont éppen ellenkezőleg, a biztonsági kérdéseket kell szem előtt tartania. Koltai Tamás, a Fidesz Tolna megyei elnöke szerint éppen az okozta az alapvető problémát a 2-es blokkban, hogy Kocsis Istvánék a gazdasági megfontolásokat helyezték előtérbe. Ezért is vették meg azt az új technológiát, mely 30 fűtőelem-kazettát mosott át egyszerre, míg a régi csak hetet. Azt remélték, hogy az új technológia segítségével jelentősen lerövidíthetik a 2-es blokk leállását.

Illés Zoltán, a parlament Környezetvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke feljelentette a paksi vezetést a Legfőbb Ügyészségen. A képviselő ugyanis drámainak és sokkal nagyobb léptékűnek tartotta a bajt, mint sokan mások. Szerinte lehetséges, hogy uránhomok keletkezett a tisztítótartály alján, és ha ez – szakértői számítások szerint – eléri a negyven kilogrammot, azaz a kritikus tömeget, beindul a láncreakció, s robbanás történik. Azt sem tartja elhanyagolhatónak, hogy információi szerint folyamatosan képződik radioaktív gáz a tisztítótartályban. Illetve nemcsak képződik, de ki is szivárog onnan valamilyen sérülés, vagy illeszkedési hiba miatt. Illés Zoltán azt javasolta, hogy építsenek még egy erős épületet a meglévő üzemcsarnok fölé, szerinte ugyanis ezzel mérsékelni lehetne egy esetleges robbanás következményeit. Az építmény tervezéséhez már most hozzá kellene fogni, mondta a képviselő, a paksiakkal és a Paks környéki települések lakóival pedig gyakoroltatni kellene a kiürítés fázisait. A képviselő úgy vélte, egy paksi nukleáris katasztrófa évszázadokra befolyásolná a magyarság sorsát, csak a tatárjáráshoz, a török uralomhoz vagy a „felszabadításhoz” lehetne mérni a hatását.

Sokan, köztük nem egy MSZP-s politikus is csodálkozik egyébként azon, hogy Kocsis István a helyén maradhatott. Sőt, egymás után adta a hetyke nyilatkozatokat, mely szerint nem érez személyes felelősséget az üzemzavarért.

Mint megtudtuk, Kocsis Istvánt Medgyessy Péter tartja a posztján, ő nem engedi leváltani. Feltűnő pedig, hogy a vezérigazgatót és intézkedéseit olyan lapok is támadják, mint például a Népszabadság. Úgy tudni, nincs itt már szó semmiféle erőműről és üzemzavarról sem, mindez a Medgyessy-Kovács párharc jegyében történik. Medgyessyt Kocsison keresztül támadják. Ő viszont csak azért is a helyén tartja a vezérigazgatót: ha menesztené, elveszítene egy fontos presztízscsatát a párton belül Kovács Lászlóval szemben. Szocialista belharcok eszköze lett a Paksi Atomerőmű. Ha így van, akkor ez a vég.

Kocsis Istvánt persze ez nem érdekli. Május 22-én egyszerűen elment szabadságra.