A 2014. január 14-én a hazai ellátásbiztonság, az olcsó villamosenergia-ár és a klímavédelmi célok elérése érdekében Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi telephelyen két új, orosz 3+ generációs, VVER típusú, egyenként 1200 MW villamos teljesítményű blokk építéséről. Az atomellenes politikusok és szervezetek azóta is feszegetik: Magyarország miért éppen az orosz VVER-1200 blokktípust választotta? Az alábbiakban erre adok választ.

Novovoronyezs II. atomerőmű kiépítése. 2017 óta itt üzemel a világ első 3+ generációs blokkja, a novovoronyezsi 6. blokk

Hazánkban a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is kulcskérdés volt a felelősen gondolkozó és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó energetikai szakemberek körében. Az elmúlt évtizedben, ahogy körvonalazódott a paksi atomerőmű üzemidejének vége, egyre sürgetőbbé vált a kérdés: miként lehetne fenntartani az atomenergia részesedését a hazai villamosenergia-ellátásban. Az olcsó, megbízhatóan működő és folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentesen termelő atomerőmű villamos energiájára negyven év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. Napjainkban is Paksról származik a hazai villamosenergia-termelés 50 százaléka.

Nukleáris egyetértés

Az új paksi erőmű építésének története 2008 áprilisában kezdődött, amikor az MVM akkori vezérigazgatója írásban arról tájékoztatta az illetékes minisztert, hogy az ÁPV Rt. vezérigazgatója a pénzügyminiszter kezdeményezésére 2007 elején felkérte a céget az atomerőművi villamosenergia-termelés bővítésének a vizsgálatára. 2009 első hónapjaiban felgyorsultak az események, március végén (szakma)történelmi pillanatnak lehettünk tanúi, hiszen az Országgyűlés 330 igen (MSZP 180, Fidesz 109, KDNP 19, SZDSZ 15, független 7), 6 nem, 7 tartózkodás mellett elfogadta a paksi atomerőmű telephelyén az új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló OGY határozati javaslatot.

2009-ben a kormányzati gondolkodásban, a finanszírozási lehetőségek vizsgálatában még az is felmerült, hogy az új blokk(ok) megépítése érdekében szükség lehet a projekttársaság kisebbségi részvénycsomagjának (maximum 49%) stratégiai befektetők részérére történő értékesítésére. Az MVM Zrt. akkor nem volt képes a projekt teljes, százszázalékos finanszírozására. Ez azt jelentette, hogy az akkori kormány számára teljesen elfogadható lett volna, hogy az új blokk(ok) akár 49 százalék erejéig külföldi tulajdonba kerüljenek. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány pedig a paksi telephelyre elvégzett különböző elemzések és vizsgálatok alapján már akkor a 3. generációhoz tartozó, nyomottvizes atomerőmű építését javasolta. Kiemelve a létesítésre alapvetően ajánlott, perspektivikus orosz VVER-1000, amerikai AP1000 és francia EPR 1600 típusokat.

A villamosenergia-rendszerbe illesztéssel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatták, hogy hálózati szempontból a 2 x 1000 MW teljesítményű blokkok megépítése jár a legkisebb kockázattal. Az 1600 MW teljesítményű, EPR típusú blokk műszaki szempontból már akkor is túl nagynak tűnt. Látható volt az is, hogy ebből a családból a finnországi Olkiluoto-3, EPR típusú blokk esetében a műszaki problémák és az egyes részegységek minőségi fogyatékosságai miatt az átadási határidő jelentősen csúszni, a költségek pedig emelkedni fognak. Jelenlegi információk alapján ez a blokk várhatón az eredeti 2009-es határidő helyett csak 2019 végén lesz kész. Referenciával az „amerikai” AP1000 típus sem rendelkezett. Az első ilyen fajta blokkok építése csak 2009-ben, Kínában kezdődött meg a szanmeni telephelyen. A folyamatos műszaki, fejlesztési problémák itt is fennálltak, amelyet a Westing­house csődje csak tovább súlyosbított. Éppen ezért a világ első AP1000 típusú blokkja, a kínai Szanmen-1 csak idén június végén tudott először a hálózatra csatlakozni. A francia típussal kapcsolatban is lényeges megemlíteni, hogy a világ első EPR típusú blokk­ja, a kínai Taishan-1 szintén csak június utolsó napjaiban tudott első alkalommal a hálózatra csatlakozni.

Az orosz, VVER-1000 típusú blokkoknak már akkor is volt referenciája. A kínai Tianwan telephelyen már 2007-ben két VVER-1000 típusú blokk kezdte meg a kereskedelmi termelést. Ezt a típust már ebben az időszakban is a nemzetközileg általánosan elfogadott és alkalmazott biztonsági elvek és követelmények következetes alkalmazása jellemezte. A Kínában épült orosz blokkok már akkor kettősfalú konténmenttel és zónaolvadék-csapdával rendelkeztek. Fontos azt is megjegyezni, hogy a VVER-1000 és VVER-1200 típusú blokkokra már abban az időben is nagyon sok volt a megrendelés, hiszen számos ilyen típusú egység épült, vagy volt már szerződés az adott beruházásokra Oroszországban és külföldön is. A megtérülési számítások pedig azt mutatták, hogy hatvanéves üzemidővel számolva a beruházási költségek többszörösen megtérülhetnek.

Az üzemelő Novovoronyezs II-1 blokk vezénylőterme

Egyébként a jelenleg globálisan üzemelő atomerőművi blokkok 398 000 MW beépített villamos teljesítményéből (hazánk beépített kapacitásának közel negyvenötszöröse) mintegy 70 százalékkal részesednek a nyomottvizes (PWR – Pressurized Water Reactor) blokkok. Ez az arány az utóbbi évtizedben egyértelmű növekedést mutat. Aktuális adatok szerint az épülő blokkok 83 százaléka ilyen. Emellett a nyomottvizes technológia választását indokolja a paksi atomerőmű eddig üzeme alatt felhalmozódott hatalmas építési, üzemeltetési, fejlesztési, oktatási és karbantartási tapasztalat is.

A 2010. évi magyarországi ország­gyűlési választások után a második Orbán-kormány kiemelt stratégiai feladatának tekintette a Nemzeti Energia­stratégia megalkotását és parlamenti elfogadását, amelynek alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének az erősítése volt. E cél megvalósításának egyik legfontosabb pontjaként a hazai atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartását fogalmazták meg. Éppen ezért a 2011 végén az Országgyűlés által elfogadott stratégia már világos utat jelölt ki Magyarország nukleáris kapacitásának jövőbeli várható alakulásával, azaz a két új blokk építésével kapcsolatban. A stratégia azt vetítette előre, hogy a paksi 5. blokk 2025-ig, a 6. blokk pedig legkésőbb 2030-ig kereskedelmi üzembe állhat.

Gazdaságossági szempontok

A kormány már akkor is döntő fontosságúnak tartotta az állami szerepvállalás erősítését a hazai villamosenergia-fogyasztók jövőbeli megfizethető árú ellátása érdekében. Ennek keretében fogalmazódott meg, hogy az új blokkoknak százszázalékos állami tulajdonban kell maradniuk. A beruházás finanszírozására olyan pénzügyi megoldást kellett találni, amely ezt garantálni tudja.

Az atomiparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt. Magyarország a blokktípus kiválasztása során is ezt tartotta elsőrendű követelménynek: a megépülő két új blokk megfeleljen a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek is, valamint lehetőség szerint rendelkezzen a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal. Mindezen feltételeknek csak a 3+ generációs, VVER-1200 blokktípus felel meg. Emellett fontos szempont az is, hogy a szállító szakmailag meggyőző referenciákkal rendelkezzen az adott technológia építésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatban. A kormányzat szintén fontosnak tartotta, hogy a beruházás megvalósításában a hazai cégek és munkavállalók a lehető legnagyobb arányban részt vehessenek.

A kormányzati döntést igazolta az is, hogy a többi szóba jöhető blokkal kapcsolatos problémák mellett 2010-től kezdődően orosz részről folyamatosan, évente adtak át VVER típusú blokkokat odahaza és külföldön is. A Roszatom új blokkok építésére vonatkozó megrendelésállománya pedig folyamatosan nőtt. Utóbbi azt is jelenti, hogy az orosz fél az évtizedek alatt felhalmozott tudása új atomerőművekben ölt testet.

Az Oroszország által biztosított, legfeljebb tízmilliárd eurós beruházási hitel eredményeként két új, 1200 MW teljesítményű, legalább hatvan éven keresztül üzemelni képes atomerőművi blokkot kapunk. A projektnek számottevő GDP-növelő hatása lehet, hiszen munkahelyteremtéssel, gazdaságélénkítéssel és infrastruktúrafejlesztésekkel járhat együtt. Magyarország kivételes – más szállítók által egyáltalán nem biztosított – lehetőséghez is jut, hiszen a megállapodás értelmében a beruházás értékének akár 40 százalékát kitevő munkát magyar beszállító cégek végezhetik, azaz a Paks II. atomerőműnek köszönhetően a hazai vállalkozások 5 milliárd euró értékű megrendeléshez juthatnak. A hazai cégek számára ez arra is lehetőség, hogy a jövőben akár más oroszországi vagy külföldi – orosz technológiájú – projektben is részt vehetnek. Példaként meg lehet említeni, hogy a cseh cégek már most is nagyon fontos beszállítói a Roszatomnak, részt vesznek az oroszországi beruházásokban és gyakorlatilag az összes külföldi projektben is. Uniós követelmény az is, hogy a beszerzések 55 százaléka közbeszerzés útján történjen. A hazai költségvetés a beruházás révén számottevő pluszbevételhez juthat, a beruházás csúcsidőszakában pedig több ezer ember is dolgozhat majd a két új blokk megépítésén.

Az orosz finanszírozással kapcsolatban lényeges azt is kiemelni, hogy ennek révén biztosítható a magyar nemzeti érdek érvényesülése, azaz a megépítendő két új blokk kizárólagos, százszázalékos magyar tulajdonban maradása. Emellett a beruházás hosszú távú versenyképességét az orosz hitelkonstrukció nagyon előnyös feltételei biztosítják, mert a legfeljebb 10 milliárd eurót és kamatait a blokkok beüzemelése után, 21 év alatt kell törleszteni. Hazánk számára kedvező lehetőség a hitel névértéken és további díjak nélküli előtörlesztése. Magyarország már élt is ezzel a kivételes lehetőséggel. A jó gazdasági teljesítményt és a kedvező nemzetközi pénzpiaci lehetőségeket kihasználva a Paks II. projekt finanszírozására eddig lehívott közel 78 millió eurót hazánk már előtörlesztette, amely jelentős kamatmegtakarítást eredményez.

Kormányzati nyilatkozatok szerint Paks II. termelési egységköltsége a teljes, hatvanéves üzemidőre számolva 15-17 Ft/kWh (50-55 euró/MWh) körül lesz. A 2014 februárjában elvégzett és publikált saját számításaim szintén 17 Ft/kWh körüli árat eredményeztek a teljes, hatvanéves üzemidőre vonatkoztatva. Ez a villamosenergia-egységköltség egyaránt tartalmazza az orosz hitel visszafizetésével kapcsolatos tőke- és kamatköltségeket, az üzemeltetési költségeket, a nukleáris üzemanyag költségét, valamint azt a költségelemet is, amely Paks II. jövőbeli hulladék/kiégett fűtőelem kezelési költségeinek a finanszírozását hivatott biztosítani. A projekt megtérülését az Európai Bizottság lezárult vizsgálata is alátámasztja, hiszen az eredmények szerint a két új blokk visszahozza a befektetett tőkét, és jelentős profitot is fog termelni.

A Leningrád II. kiépítés első reaktorába berakott friss üzemanyagok (2017. december)

Oroszok a csúcson

A világ első, 3+ generációs, VVER-1200 típusú atomerőművi blokkja – a Novovoronyezs II-1 blokk – 2017. február óta már kereskedelmi üzemben áll. Ezt a típust a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan blokkjaként ismerte el, amely megfelel a 3+ generációs atomerőművekkel szemben támasztott követelményeknek. Emellett pedig az Európai Bizottság – a Paks II. projekt részletes vizsgálata során – is megállapította, hogy a Pakson építendő két új, VVER-1200 típusú blokk teljesíteni tudja a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi előírásokat is. Tavaly novemberben pedig a Novovoronyezs II. Atomerőmű kiépítésének első VVER-1200 típusú blokkja a több mint 135 éves amerikai energetikai Power magazintól megkapta a legjobb erőmű díját, amelyben még egy amerikai és egy svéd atomerőmű részesült.

Jelen pillanatban számos ilyen típusú blokk áll építés alatt, vagy már megállapodás született az adott beruházásról. A Paks II. atomerőművel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a paksi új blokkok referenciablokkja, a Leningrád II. atomerőmű kiépítésének VVER-1200 típusú, 3+ generációs 1-es blokkja 2018. június 12-én már elérte a névleges, százszázalékos teljesítményszintet. Oroszországban jelenleg is további ilyen blokkok épülnek, vagy vannak tervezés alatt. Külföldön a megrendeléseket tekintve pedig a következő országokban épülnek, vagy fognak épülni a már aláírt megállapodás szerint ilyen típusú blokkok: Finnország (1), Fehéroroszország (2), Kína (4), Banglades (2), Törökország (4) és Egyiptom (4). Hamarosan európai és más országok is döntést hozhatnak e VVER-1200 típusú blokk építése ügyében.

Oroszország és a Roszatom Magyarország olyan stratégiai partnere, amely világelső a megrendelések számát tekintve, hiszen képes világszínvonalú szakmai hátteret és technológiát biztosítani. Az atomenergetikai konszernnek Oroszországban 6, külföldön 35 új atomerőművi blokk építésére van megrendelése, miközben egyre több ország kíván belépni az atomenergiát használók klubjába. Mindez egyértelműen az orosz technológia piacérettségét, versenyképességét, megbízhatóságát és biztonságosságát igazolja.