– Több jelentős fejlesztést is terveznek a kerületben, ezek közül a legnagyobb a sashalmi városközpont újjáépítése 1,2 milliárd forintért.

– Valóban ez a legtöbb pénzbe kerülő tervünk, amelynek alapján újjáépül majd a sashalmi piac, létesül egy ökopiac, valamint egy sportcsarnok. Mindezeken kívül része a projektnek a sashalmi sétány felújítása, a Havashalom park teljes átépítése szabadidőparkká, ahol helyet kapna többek között egy játszótér, sportpálya, extrémsport-pálya és egy csónakázótó, valamint a pesti oldal legmagasabb pontján egy kilátó. A 1,2 milliárd forintos költségből 700 milliót uniós pályázaton szeretnénk megkapni, 500 millió forint pedig az önkormányzat pénzéből menne.

– A fővárostól kapnak támogatást?

– Anyagi természetűt nem. De a program a Podmaniczky-terv része lett, mind Demszky Gábor főpolgármester, mind pedig Tarlós István úr támogatásáról biztosította. A fővárosnak majd a második ütemben lesz feladata, egy P+R parkoló építésével.

– Mikorra derül ki, hogy megkapják-e az uniós támogatást?

– Kétfordulós a pályázat. Az első forduló eredményét várhatóan augusztus végén ismerhetjük meg, míg a második kör eredményhirdetése novemberre tehető, éppen ezért jövő év elején indulhat meg a beruházás.

– Jelentős útépítési programba is kezdtek. Erről mit lehet tudni?

– Két esztendő alatt 150 utat aszfaltozunk le. Ez mintegy hárommilliárd forintba kerül, ehhez szintén kaptunk egy közel félmilliárd forintos uniós támogatást. Ha egy utca lakói jelezték, hogy szeretnék, ha leaszfaltoznák az utcájukat és befizették az ingatlanonként 45 ezer forintot, akkor eddig felkerültek egy listára, majd akár öt-tíz év telt el, amíg sorra kerültek. Most 2009 végéig 150 utca kap aszfaltburkolatot, de ezen kívül is marad még 10-12 kilométernyi földút, amelyet 2009 után le kell aszfaltozni.

– Két uszodát is átadtak ebben a ciklusban.

– Nagy problémája volt a kerületnek, hogy nemcsak uszodánk, de tíz éve már strandunk sem volt. Az uszodaépítést még a tanácsrendszerben határozták el, aztán persze semmi sem történt. Végül a szocialista kerületvezetés idején, 2004-ben kezdődött el a beruházás, és mi adtuk át, az azonban nem rajtunk múlt, hogy 2,4 milliárd forint lett az építkezés költsége. Idén, július 18-án adtunk át egy másik létesítményt, a szentmihályi uszodát, amelyre 350 millió forintot nyertünk pályázaton, és ugyanennyit tett hozzá a kerület a saját pénzből. S ha már sportról beszéltünk: az Ikarus sportegyesületen is segíteni szeretnénk. Bár a labdarúgócsapat is népszerű, az Ikarus az atlétikai utánpótlás-nevelő műhelyéről ismert, Kiss Dániel gátfutó most is ott van az olimpián. Az egyesület sporttelepével az történt, hogy annak idején a szocialista városvezetés 300 millió forintért megvehette volna a területet, de elszúrták a lehetőséget. Később a terület kétharmadáért fizettek ennyit, a másik egyharmad magánkézbe került. Így aztán az öltözőépületet bérelni kellett a tulajdonostól, nagyon magas összegért. Egyelőre úgy oldottuk meg a helyzetet, hogy a sportolók konténerekben öltöznek, mert ezek bérlése olcsóbb, de most az a célunk, hogy 200-250 millió forintért új klubépületet építsünk nekik. Ezenkívül helyreállítottuk a mátyásföldi teniszklubot is, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy az itt élőknek, különösen a fiataloknak, legyen hol sportolniuk.

– Oktatás terén hogy áll a kerület?

– Még 2003-ban indult egy program, amelynek keretében minden évben felújítunk egy iskolát és egy óvodát. Ezt természetesen folytatjuk, 2016-ban fejeződhet be a program. Örülök, hogy nem kellett bezárnunk, összevonnunk egyetlen intézményt sem, annak ellenére, hogy a kerület egyre kevesebb pénzt kap. Sőt, arra is találtunk lehetőséget, hogy további bölcsődei csoportokat indítsunk, illetve bölcsődeépítési elképzeléseink is vannak.

– A megszorítások közepette hogyan tudnak ilyen ütemben fejleszteni?

– A 15 milliárdos költségvetés erre valóban kevés lenne, úgyhogy két eszközünk van: a kötvénykibocsátás és a pályázat. Büszke vagyok rá, hogy az egyik legjobban pályázó kerület vagyunk, útfelújításra, aszfaltozásra például a legtöbb pénzt nyertük. Pedig amikor 2006-ban polgármester lettem, ugyanazzal a problémával szembesültem, mint sok más kollégám, aki szocialista irányítás után lett városvezető: nem voltak előkészített pályázatok, projektek, talán abban bíztak, hogy elvtársi alapon úgyis kapnak pénzt. Úgyhogy minél gyorsabban kellett terveket készítenünk, és a jelek szerint ezt sikeresen tesszük. Nem baráti alapon, hanem magas színvonalú anyagokkal nyerünk pénzt az elképzeléseinkhez, és nem ellopjuk ezeket az összegeket, hanem arra költjük, amire nyertük.

(bándy)


KOVÁCS PÉTER

1971-ben született Budapesten.

1996-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán.

1990-től volt önkormányzati képviselő a XVI. kerületben a Fidesz színeiben.

2006 óta polgármester.